Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-05-30 / 22. szám

G91 PROTESTÁNS EGVHÁZt ÉS ISKOLAI LAP. 692 giai vagy tanítóképző intézetet fenntirtó tes'ületeknek köteles égük, hogy n üködő hivatalnokaik családjainak jövőjéről, magának a hivatali állásnak és igy az ő saját jól felfogott érdekükben gondoskodjanak s s'ükséges, hogy 2. § a) pontban érintett belépési díj országszerte kötelezővé tétessék. Es mivel egy ilyen nagyszabású in­tézetnél tartalék tőke alakítása mulhatlanul szükséges: erre a célra legtermészetesebben a belépési díjak fordít­hatók. 2. A tagok évenkénti befizetésének kötelezővé té­tele bővebb indokolásra nem szorul. 3. Midőn a Konventi javaslat a lokális gyámegyle­teket beolvasztja cs megszünteti, és a gyámegyletekkel r.em rendelkező egyházmegyék lelkészeire és iskolai tan­intézetek tanáraira a személyes illetéken kivül semmi kö­telezettséget nem ró, nagy igazságtalanságot tervez, melyet az összes tőkéből fejenként eső illeték befizeté­sének köte'ező kimondása mellett a d) pont a méltányos­ság és az általános szempont érdekében, helyrehozni javasol. 4. A domestika évi központi segélyezése, az anyagi erő elforgácsolása helyett, annyira természetes és jogos kivánság, hogy bővebben indokolni felesleges. 5. Minden családjaink biztosítására eddig tett in­tézkedéseinkről : saját magunk kezdeményezéséből és pénzével alkotott gyámegyletünk vagyonáról, és a kegyév százados institutiójáról és annak megnyugtató jótétemé­nyéről készséggel lemondunk, a központi főpénztár javára (1 c) és f) pontjai) azon tudatban, hogy özvegyeink és árváink, az országos gyámegylettől tisztességes díjazás­ban részesülendnek, és hogy en ellett még a kegyév miatt, sokszor igen természetesen elő álló és az egyházi élet rendes ve etés:t gát'ó zavarok is megakadályoztat­hatnak. 6. A g) pontban emiitett újévi perselyt kötelezővé tétele már csak azért is óhaj'andó, hogy e gyámpénztár lét síiéséhez ne csak egyházak és iskolák járuljanak évi b-. fizetéseikkel, hanem az egyes egyházak tagjai és isko­lák növendékei is templomi adakozásaik, illetőleg tan­díjaik arányában, a mi a jótékony cél iránti kegyeletet és érdeklődést istápolja. A gyámintézet kötelezettségeire vonatkozólag (3. § a) pontja) indokul felhoztuk, hogy miután a le'készi és theologiai és tanítóképző intézeti tanári kar, családja biz­tosítására tett minden eddigi intézkedéseinek gyümö'csét a központi gyámegyletbe beadja; miután a kegyévről és más élvezeti jogról (egyedül a félévi lakás, ille'őleg falu helyen a legközelebbi Szt.-György vagy Szt.-Mihály nap'g való lakás vagy a tanári karnál annak megfelelő lakbér köttetvén ki) 'emond; miu'án országos intézke­désről és a lelkészi és tanári ál'ás méltóságának és a változolt kor.-zellemnek megfe'elő gondoskodás!ól van szó : a javasolt 300 forint évi özvegyi, 25 forint árvái gyámpénz nemcsak nem solaható, de határozottan meg­követelhető. Beszéljenek most már a számok javaslatunk kivihe­tősége mellett. Bevétel: 1. Tar' alék-tőke alaki'andó egyházak th ologiát és tanítóképző intézetet fenntartó testületek, lelkészek és theologiai tanítóképző intézeti tanárok befizetéseiből: Van 2000 egyházunk és 100 tanárunk, egyházai nak és isko­lákat tartó testületeknek belépési díja egyszersminden­korra egyenként 25 forintban állapítván meg, lesz a tartalék-tőke ezek részéről 42,000 forint, 2100 'elkész és tanár részéről ugyanennyi 42,000 forint, összeg 84,000 forint. 2. Minden egyház és iskola fenntartó tesiület évenként annyiszor 16 forint tagsági díjat, a hány lel­készt, illetőleg tanárt tart, ez 2100 után tesz — 33,600 forintot. 2100 lelkész és tanár részéről ugyanennyi — 33,600 forint. 3. Az ev. reformált egyházunk 57 egyházmegyéje közül 34 egyházmegyének \an gyámegylete (1200 lel­kész^zel) megközelítőleg 170,000 frt tőkével; ennek 5% kamatja 8500 frt. 4. A 23 egyházmegye lelkészi kara (800 lelkészszel), mely gyámegylettel nem bir, fejenként annyit fizetvén, mennyit a gyámegylettel bírók vagyonából a lelkészi kar egyes tagjaira egyenként esik, tőkéül bejön 6800 frt ennek évenkénti 5% kamatja — 340 frtot. 5. A kegyév megváltásából az adminisztrátor fize­tésének kötelezettsége meUett, évenkénti biztos bevétel: 8000 frt. 6. Dumesztilaí segély 10,000 frt. 7. Uj évi persely- és tar ári-illeték °'0 -je, 1500 frt. 8. A tartalék-tőke évi kamatja 4400 frt. Mindez, összesen kitesz évenkénti bevétele: 99,940 forint. Kiadás : 1. 2100 lelkész és tanár iO°/0 nyi özvegye 210, ptr. 300 frt évi segélylyel 63,000 frt. 2. Rendkivülíleg számitásba veendő 20 özvegy p. 300 frt — 6000 frt. 3. 2100 lelkész és tanár 20% nyi 500 árvája 25 fo­rinttal 13,000 frt. 4. Rendkivülíleg megs ámításba veendő 100 árva 25 forinttal 2500 frt. 5. Segélyezésre megy: 84,500 frt. 6. Többi kezelési költségre illetőleg a tartalék-tőke gyarapítására, esetleg rendkivülí segélyezésre fordítandó. E többet 15,400 forint, mely szaporodhatik a lelkész és tanári özvegy-árva gyámintézeteknek esetleg a meg­állapított 170,000 forintnál nagyobb tőkéjének a ka­matjával. Ezen kulcs szerinti befizeté.-hez, gyámegyleti pén­zeink átadása és kegyévi jogainkról való lemondás mel­lett hozzájárulunk és a javaslatnak ezen az a'apon való kidolgozását az egyetemes konvent figyelmébe és becses jóindu'atába ajánljuk. A solti ref. egyházmegye néhány lelkésze. Még egyszer a nem illetékes esketések anya­könyvezése. Jólehet már e lapok 19-dik számában óhajtotta a sz-rkesztőség az anyakönyvek vezetése feletti eszmecserét berekeszteni: mégis legyen szabad nekem Sárkány Dezső úrral szemben — aki jogtalanul kételkedik az á'talam Írottak igazságában — egy felmerült eset történetét el­mondani. Egy zánkai róm. kath. leányt óhajt nőül venni, egy arácsi (ettől 24 kilométernyire lakó) ref. hitv. ifju. Zánkán csak ref. lelkész levén, a háromszori kihirdetést a leány részéről a 8 kilométernyire lakó róm. kath. lel­kész teljesíti, a vőlegény részéről pedig az arácsi ref. lelkész. A szü'ők nem akarván kö'tekezni, hogy a nász népe még az egy órai távolságra lakó csicsói róm. kath. paphoz menjen esketés végett : felkérik az igazán ille­téktelen zánkai ref. lelkészt — a hol a menyasszony la­kott — hogy szíveskedjék őket megesküdtetni, melyre az- késznek nyi'atkozván : a felek mindkét helyről meg-44

Next

/
Thumbnails
Contents