Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-05-23 / 21. szám

c 733 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 734 már mozdult egyet, s az egyházmegye gyakori felterjesztéseire megbízta tanfelügyelőjét, hogy e chronikus baj megszüntetésére nézve adjon javaslatot. 3. Az egyházmegyei pénztárak állásáról s az egyházak számadásairól tett számvevőszéki jelentések a szokott keretben mozogván, semmi különösen említésre méltó mozzanatot nem jeleztek s egyszerűen tudomásul vétettek. 4. Venio nunc... a konventi javaslatokra E nagyfontosságú munkálatok beható tanulmányozására már előre is felhivatván lelkészeink, ezek közül két lelkésztársunk részletesen kidolgozott bírálatot s illetőleg Írásbeli véleményt tett le az ez ügyben kinevezett tekintélyes bizottság asztalára; mely derekas munkájokkal nagyban hozzájárultak az eszmék tisztázásához s az egyházmegyei vélemény megállapításához. A gyűlés teljesen magáévá tette a bizottságnak mind a három konventi tervezetre nézve beterjesztett véleményét. Az I. alatti javaslatot általánosságban elfogadja a részletekre nézve azonban aggályai, kifogásai levén, bizonyos lényeges módosításokat szükségeseknek itél. Igy például a 3-ik §-ban megszabott biztosítási díj, a már fennálló ilynemű intézetek tariffájához képest nemcsak túlmagas, de igazságtalan is ; mintha csak jobb igyekezetű egyházainkat, melyek tudvalevőleg leginkább cserép és zsindelylyel fedett, és így alacsonyabb °/0

alá eső épületekkel rendelkeznek, egyenesen büntetni akarnánk buzgalmukért. E § gyökeresen módosítandó, s a díjak leszállítandók legalább is a világi biztositási-íntézetek díjszabásaihoz, ha a tervezett intézet népszerűségre s bizalomra akar számolni a magyar ref. egyházban. A 4. § intézkedése is kifogásoltatik. A dijak beszedésének ott megszabott módja és tulszigora nehezen volna összeegyeztethető a mi egyházkerületünk gyakorlatával, midőn mindennemű egyházmegyei, kerületi, biztosítási stb. adók és dijak, az év első három havában visitáló esperesi szemlék által szoktak eddig összeszedetni; s ez eljárás mellett azok be is folytak teljesebb mérvben, mint az uj év első tíz napjában befolynának. Szedje tehát ezentúl is a visitáló esperes, de ne 8°/0

késedelmi kamatokkal, mert ily magas percenttel még a tisztán nyerészkedésre alapított intézeteknél sem találkozunk. Sérelmesnek látja az egyházmegye még az 5. §-ban az esperes és pénztárnokra rótt súlyos anyagi felelősséget is, a mások esetleges mulasztásáért; melyet csak akkor lehetne jogosan kimondani, ha ők ezen ujabb megterheltetésök arányában az intézettől megfelelő díjazásban is részesülnének, miről azonban a javaslat nem gondoskodik. A II. szám alatti nyugdij-tervezet elvben és általánosságban sem fogadtatott el, s mint felette hiányos és semmi égető szükség által nem indokolt javaslat egészen elejtendőnek javasoltatik. Nem akarván ugyanis lelkészeinket a kényszeritett nyugalombalépés és az ebből származható zaklatások káros esélyeinek, sem a gyülekezeteket az elkeriilhetlen belvillongásoknak kitenni: egyházmegyénk a régi jó gyakorlatot, mely szerint az elaggott vagy szolgálatképtelenné vált lelkészek, segédilletve helyettes lelkésztartás mellett, holtukig élvezhették javadalmaikat, s melyből a valláserkölcsi életre semminemű kár nem háramlott, továbbra is fenntartatni óhajtja. A halvaszülött gyermek pedig . . .. requiescat 1 Más szempont alá esik már a III. sz. tervezet. Egy, az egész magyar ref. egyházra kiterjedő s összesített erővel létesítendő özvegy-árvai gyámintézet, ki tagadhatná, magasztos és nagy gondolat! S maga e szép eszme előtt a közgyűlés is meghajolt, s örömmel üdvözölvén a maga részéről is, a közlött javaslatot elvben és nagy általánosságban elfogadta; hangsúlyozván azonban, hogy súlyos áldozatokkal létesített s nagy önmegerőltetés árán gyarapított saját gyámpénztárainknak az országos intézet közös pénztárába leendő beolvasztása, confiskálása ellen, a tulajdonjog szempontjából tiltakozik; gazdátlan egyházi vagyonnak azokat sem most, sem jövőben tekintetni nem engedi, hanem az országos intézet mellett is fenntartja s tehetsége szerint gyarapítandja. Továbbá a 3. § a) és c) pontjaiban megszabott belépési és évenkénti díjakat a csekély kivétellel igen szerény jövedelmű lelkészekre nézve magasaknak találván : azon óhajtását fejezi ki az egyházmegye, hogy ama díjak a tényleges viszonyok figyelembe vételével, alacsonyabb kulcs szerint rovassanak ki. Ugy, de ekkor nem érünk el semmi célt; kevés befizetés után kicsiny összegű segélyeket nyerhetvén csak özvegyeink és árváink !. .. Erre nézve azon indítványt tette a közgyűlés az egyházkerületi gyűléshez s közvetve a n. m. konventhez, hogy mivel a nyugdíjintézet valószínűleg végkép el fog ejtetni a kerületek többsége által, az országos tűzkárbiztositó-intézet tartaléktőkéjének kamatja, mely a nyugdíjintézetnek volt másod sorban szánva, az özvegyárvai gyámintézet céljaira fordíttassék, a hol bizonyára áldásosabb eredményt fogna eszközölni. Végül a fél kegyévet, ha nem is kegyetlenségnek, de legalább is fél kegyességnek tekintvén, ragaszkodik az egyházmegye a nálunk már régóta érvényben levő s a gyülekezetek által is megszokott és soha nem kifogásolt egész kegyév intézményéhez. Ezután a kisebb fontosságú ügyeket, s nem a nyilvánosság elé való csekélyebb érdekű magán-kérvényeket letárgyalván, miután még a lelkész-kandidáló bizottságot megújította, s az egyházkerületi gyűlésre Keck Endre 11.-székelyi lelkész és Sárközy Béla vil. tanácsbiró urakat képviselőkül választotta: másfél napi szakadatlan munka után eloszlott a népes gyűlés, melynek ezúttal — s talán első izben — egyetlen egy törvényszéki eset sem keserítette meg együttléte kedves perceit. Kálmán Gyula. A szatmári ref. egyházmegye tavaszi gyűlése. A szatmári egyházmegye szokásos tavaszi gyűlését ápril hó 14, 15, 16. napjaina szatmári egyház kebelében tartotta meg. Kiss Áron esperes ur szokott buzgó imájával a gyűlést megnyitván, elsőben is sajnálatát fejezé ki a felett, hogy Isaák Dezső egyházmegyei gondnok ur, családi körülményei miatt, a gyűlésen meg nem jelenhet ; minélfogva a társelnöki szék elfoglalására dr. Farkas Antal legidősebb tanácsbiró kéretett fel. Szegedy Antal világi tanácsbiró szolgabírói hivatalos elfoglaltatása miatt szintén nem jelehetvén meg: helyébe a jelen gyűlés tartamára Szeőke Bálint kir. járásbiró, mint a szatmár-németii ref. egyház főgondnoka eskettetett fel. A tanácstestület igy kiegészíttetvén: esperes ur felolvasta kiváló gonddal összeállított terjedelmes esperesi jelentését, melyből örömmel győződtünk meg a felől, hogy a hitélet és közerkölcsiség egész megyénk területén átalában véve mindenütt megnyugtató: a szeretetadományok itt és ott, s különösen pedig a szatmári és németii egyházakban elismerésre méltóan nyilvánultak. E két testvér-egyházból egész sora olvastatott fel a közelebbi év folytán az egyház és iskola javára történt adakozásoknak. A vidéki egyházak közül is nem mellőzhetem el, hogy föl ne említsem különösen a tiszabe^si egyházat, mely a mult pünköstkor azon szerencsés meglepetésben részesült, hogy Illyés Bálint egykori tiszabecsi, később