Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-05-02 / 18. szám

574 reményt sem nyújtanak. A közalap-törvény intentiója ellen ugyan nincs sehol kifogás: de a hozzájárulás kezelés és végrehajtás tekintetében felállított hibás elvek és szabályok ellen igen sűrű panaszok és kifogások emeltettek, melyek miatt az egész iigy sok helyt kezd gyűlöletessé válni a hívek előtt. A konventi 1885. novemberi jegyzőkönyvben levő szabály-javaslatokra lényegesebb megjegyzéseink a következők. A tüzkárbiztositó intézet felállítása helyeseltetik. A 3. § (mely a biztosítási díjakról szól) kivételével. E díjakra vonatkozólag kimondat ik, hogy oly intézethez, mely a tömeges biztosítási díjaknál bármely födélnemre magasabbakat szabna, nem járulhatunk. Az esperes helyett, mint a ki már eddig is túl van halmozva dologgal, a tűzkárbiztositási teendőket más egyházmegyei megbizott végezze. A lelkészi és tanári nyűg- és özvegy-árva intézetekre nézve : minthogy az egyházi törvény a közalap jövedelmében való részesítés tekintetében tanárokról egy igével sem szól: ez intézetek csupán lelkészek és ezek özvegyei és árvái számára alapitandók. E célra azonban nincs szükség két intézetre. Minthogy pedig az afféle intézeteknél fődolog épen a részletes és pontos díjszabályzat: mig ez velünk nem közöltetik, a tárgy felől tüzetesen nyilatkozni idő előtti. Egyébiránt előre is kinyilatkoztatjuk, hogy oly intézetet kívánunk, melynél a nyűg- s illetve a gyámdíjak a tagsági évekkel arányba hozassanak s azok tisztességes mennyisége legalább minimális összegben alapszabályilag biztosíttassák : mert igazságtalan mérvű, csekély és bizonytalan összegű nyugvagy gyámdíj reményében senki sem kötelezhető sem az évi díjak fizetésére, sem a hivatalról való lemondásra. Saját virágzó állapotban levő özvegy-árva pénztári intézetünket, melynek vagyona 40,000 írt körül van, s évi 300 frt gyámdíjat fizethet a tagok után, nem olvaszthatjuk bele az országos intézetbe, már csak azért sem, mert annak alapjai egyenesen egyházmegyénkre vannak kötve. A népes gyűlés Szabó János esperes és grót Ráday Gedeon egyházmegyei gondnok elnökletök alatt tartatott. Az egyház és az egyes vendégszerető családok előzékenyen megtettek mindent a gyűlési vendégek szívesen látására. Egyébként rendtartásunk olyan, hogy a gyűlés kitartása a helybeli egyházra nézve költségbe nem kerül. R. L. KÜLÖNFÉLÉK. * Kinevezes. Örömmel értesültünk, hogy O felsége, a kolozsvári tudomány-egyetemen megüresedett klaszikai lilologiai tanszékre nyilvános rendes tanárrá, a rendszeresített illetményekkel dr. TIegedüs István, egyetemi magántanárt és református főiskolai igazgatót nevezte ki. * Révész Bálint üdvözöltetése. A beregi reform, egyházmegye f. évi márciusi közgyűlésében Révész Bálint tiszántúli ev. reform, püspök ur 70-ik évfordulója alkalmával ismételve mélyen érzett ragaszkodásának és jó kivánatainak, mint hivatalos testület kifejezést kívánván adni, a következő jegyzőkönyi határozatot hozta : Esperesi jelentés emlékezetbe hozza azon folyó 1886. évi januárius hó 16-án végbement ünnepélyes eseményt, a midőn is szeretve tisztelt főpásztorunk Révész Bálint püspök ur születése 70-ik évfordulóján az ország minden részéből oly sok tisztelője által üdvözöltetett s ily üdvözlet a mi egyházmegyénkből is irasban többek részéről küldetett; felhívja azonban közgyűlésünket, hogy ez alkalommal is érzelmeinek s jó kivánatainak kifejezést adni készségeskedjék. A beregi egyházmegye, valamint annak mostan ülésező közgyűlése a legőszintébb örömmel és a legnagyobb készséggel használ fel minden alkalmat arra, hogy igaz lélekből s tiszta szívből szeretett és egész a hódoló odaadásig tisztelt főpásztorhoz való ragaszkodásáról tanúbizonyságot tegyen. Ugyanazért most is — bár utólagosan — de annál mélyebben érzett tiszteletteljes üdvözletének s szíves jó kivánatainak adván kifejezést, ugyanakkor biztosítja a sok oldalról kitüntetett s közbecsülésben megőszült fopásztort, hogy az 1884. évben megejtett püspöki körútjának alkalmával minden egyes tagjának kebelében mélyen bevésett — kedves megjelenésének s áldásos működésének — emlékét sem idő, sem körülmények alakulása, onnan, nemcsak hogy ki nem törli, de háttérbe sem szorítja. Egyszersmind buzgó imádságban kéri a világ hatalmas urát, a felséges Istent, hogy az ő pásztorainak pásztorát magasztos hivatása tovább folytathatására mindaddig lelki és testi erőben tartsa meg, mig nem ő maga prófétai ihlettől áthatottan nagy lelki nyugodalommal veendí ajkaira az irás ama szavait: »Elég immár Uram az én életem! Mostan Uram bocsássad el a te szolgádat békességgel.® — Sütő Kálmán. * Alapítvány. Ihász Lajos lőrintei és hathalmí nagybirtokos, a dunántúli ágostai evangelikus egyházkerület püspöke, mint főrendiházi tag számára, a főrendiházban való megjelenésekkel járó költségek fedezetére 600 frt, a dunántúli ágostai evangelikus egyházkerület lelkészi és tanítói gyámoldája számára 400 frt, a veszprémi ágostai evangelikus egyházmegye lelkészi gyámoldája részére, az édes atyja néhai Ihász Imre ur által már korábban felajánlott 100 frttal együtt 400 frt, az országos protestáns árvaház részére 500 frt, a magyarországi »Luther társaság® részére IOO frt, és igy összesen 2000 frtnyi örökös alapítványt tett, mely összegek az adományozó ur halála után lesznek ugyan lefizetve, de addig ís, az adományozó ur az alapítványi összegek után 6°/0

kamatot fizet. Az alapitványlevelek már kiállitattak, s a veszprémi ág; ev. egyházmegye által Pápán, f. évi május 17-én tartandó gyűlésből fognak illetékes helyeikre eljuttatni. Ihász Lajos ur az erdélyi közművelődési egylet részére is tett már 500 frtos alapítványt. * Beküldetett. Felső-Baranyában Gyííd község érdemes elöljárósága, a mult húsvéti ünnepek alkalmával, azon óhajtását fejezé ki az egyháztanács előtt, egyeznék bele, miszerint a püspök elfogadási intézkedéseket ő tehesse meg, az örömünnepély megtartásáról s egyszersmind a költségekről is ő gondoskodhassék ; az egyháznak csupán az estebéd kiállítására legyen gondja. — Ugyan ekkor Kálmán Farkas lelkésznek — ha tovább is közöttük marad — évenkint 200 frt díjpótlékot ajánlt fel! Nem halt ki még a hűség és kegyelet népünkből! * A tolnai ref. egyházmegye évi rendes gyűlését ápril 28 és 29. napjain Kölesden tartotta meg. Legfontosabb tárgya a konvent által véleményadásra leküldött három tervezet volt, melyek közül a tűzkárbiztositásra vonatkozó nagyobb vita nélkül és változatlanul, a nyugdíjazást szabályozó a nyugdíj-eljárás részleteinek vitatását annak idejére fenntartásával de különben szintén változatlanul a gyámintézeteket érdeklő harmadik tervezet pedig azon lényeges változtatással fogadtatott el, hogy az egyházmegyék gyámpénztáraikat jövőben is meg- és fenn tartják, lelkészeiknek s ezek hátrahagyottjaiknak oly calamitás esetén segélyezésére, melyben az országos gyámíntézet támogatása igénybe nem vehető. A famózus duna-sz-györgyi adóügyben vizsgálóbizottság küldetett ki, még pedig széles hatáskörrel, mert az ott évek óta