Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-01-03 / 1. szám

T3 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. ÍJ bár lassu, de folytonos gyarapodása. E ténynyel szem­ben reánk az a kötelezettség vár, hogy e folyóiratot is fenntartani igyekezzünk. Azt tartjuk épen e folyóirat legközelebbi hivatásának, hogy a megjelent philosophiai tárgyú műveket, a mennyiben eddig nem tettük volna, biráló ismertetés alá vegyük; a megjelenő műveket s egyéb ide célzó mozgalmakat élénk figyelemmel kísér­jük. Második fő célunk a kii földi philosophiai irodalom önálló termékeinek, valamint a mi Szemlénkkel rokon folyóiratoknak lehető gyors és hű bemutatása. Hadd lássuk meg azon melegiben, mily eszmék, mily törekvé sek hevitik a közművelődés s gyúpontja élesztésében a különböző művelt népeket. Gondoskodtunk továbbá ar­ról, hogy a külföldi hasonnemű folyóiratok tudomást vegyenek általunk a hazai philosophia működéséről. Cik­keink kiválasztásában két szempont vezérel bennünket. Bármely philosophiai tárgyú, de irodalmi szintájon álló cikknek nem csak készséggel nyújtunk tért, de erőnkhöz mért díjazását is Ígérjük, a mint ezt egyébként a most záródó évben meg is kezdtük. A »Magyar Phi'osophiai Szemle* két havonként egyszer 5 — 5 ivnyi, s igy éven­ként legalább harminc ívnyi terjedelemben jelenik meg. Az előfizetés ára marad az eddigi 5 frt. Egy szám ára külön megrendelve 1 frt. Az előfizetési pénzek és meg­rendelések a »Magyar Philo.c ophiai Szemle® szerkesztő és kiadó-hivatalába Budapest, II. ker. állami reáliskola küldendők, valamint a folyóirat szellemi részét illető kül­demények is. — Ajánljuk ezen becses, kivált reánk protes­tánsokra nézve kétszeresen becses s egyre erősbödő folyó iratot t. olvasóink figyelmébe. Unitárius kis könyvtár. Szerkeszti Derzsi Károly budapesti unitárius lelkész (II. ker. főutca 8. sz.) XVI— XX. Tartalom: A lelkiismeret és a hit, ifj. Coquerel A. után. Ára 20 kr. 1885. Az eddig megjelent füzetek közt kiváló helyet foglal el ezen most megjelent füzet, s nem csak az unitárius vallású de bármely vallásos keblű ke­resztyénnek élvezetes és tanulságos olvasmányt nyújt. KÜLÖNFÉLÉK. * Boldog uj év kívánásával nyitjuk meg ezen rovatunkat. Azon érdeklődés és szíves támogatás, melylyel la­punk a t. közönség részéről majd nem 3 évtized óta, ha nem is mindig egyenlő mértékben dicsekedhetik, morális kötelességünkké teszi, hogy lapunk tartalmának, belbecsének fokozására lehetőleg mindent megtegyünk. E célból azon t. munkatársakon kívül, kik becses dol­gozataikkal, tudósításukkal szívesek voltak bennünket eddig elé is támogatni, szívesek voltak közremunkálni arra, hogy lapunk az ujabb időkben aránylag nagy számmal keletkezett testvérlapok mellett helyét — talán állíthatjuk — becsülettel megállotta, igyekeztünk e be­állott uj évre mind a két testvér egyház kiválóbb fér­fiai közül többeket lapunk számára mint állandó munka­társakat, Szöts Farhas és Kenessey Béla theologiai ta­nár urakat pedig lapunkhoz belmunkatársakul megnyerni. Ezek folytán képesek leszünk, egyfelől arra, hogy a külföldi protestáns egyházak bel- és küléletét az ed­diginél nagyobb figyelemmel kísérhessük, másrészt hogy theologiai tudományos dolgozatok közlésével lapunk tar­talmát gazdagítsuk, a minthogy már az első számban megkezdtük a közlését egy becses tanulmánynak az apostolicumról, a jövő számban pedig egy terjedelmes s minden protestánsra nézve kiválóan érdekes s részle­tekre kiterjedő »Luther Wartburgban« című dolgozat közlését indítjuk meg. Ezek mellett, önként érthetőleg figyelemmel kísérjük hazai protestáns egyházunk beléle­tét, igyekezünk híven s minél gyorsabban jelezni, isme tetni az időnkint felmerülő nevezetesebb mozzanatoka igyekezünk hű ellenőrizői lenni egyházunkban a törvén nek, rendnek, az önkormányzat elvéből folyó s előttün^ magyar protestánsok előtt kiválóan drága jognak, sza­badságnak, és bár a személyes polémiákat lapunk teré­ről mind inkább kiszorítani törekszünk; de másfelől la­punk keserű bár, de mégis mulaszthatlan kötelességének, hivatásának tekintjük a törvénytelen, egyházalkotmány­ellenes, vagy egyháziatlan tetteit, intézkedéseit akár egyeseknek, akár testü'eteknek feltárni, ostorozni. La­punk nem pártlap, nem áll szolgálatában egyik vagy másik testületnek, hanem szolgálatában áll kizárólag ma­gyar protestáns egyházunknak és igy nem áll útjában semmi, hogy szavát egyházunk igaz érdekei mellett, bárki, avagy bármely testület ellenében is, függetlenül fel ne emelje. Gondunk lesz arra is, hogy lapunk a »Protestáns... iskolai lap« címet ne viselje méltatlanul. Azzal nem ke­csegtethetjük magunkat, hogy mint egykor, ugy ezután is hazánk s kivált egyházunk első tanügyi vezérférfiai lapunkat válaszszák tanügyi, paedagogiai cikkeik köze­géül, hogy az iskolaügyi törvényeknek mintegy elkészí­tőjéül, s elő'eges megvitatási teréül lapunk szolgáljon. Hála Istennek ! az idők megváltoztak, nagy a kiilömbség a lapunk születését közvetlenül követett és a mostani évek között. Ezelőtt egy századnegyeddel majdnem egyedül állott lapunk, mint iskolai lap, ma pedig az ide vágó szaklapoknak és folyóiratoknak egész serege áll hazai tanügyünk szolgálatában. Ezért a régi szerep vi­teléről e tekintetben le kell mondanunk, de másfelől a protestáns egyház s az iskolák, az evangeliomi vallás és a tudomány között levő szoros kapcsolatról nem szabad megfeledkeznünk, s igyekezni is fogunk nemcsak a tan­ügy terén felmerülő főbb mozzanatokat közölni, ismer­tetni, de egyszersmind a hazai tanügy egészséges fej­lesztésére közreműködni, a főbb elvek megvitatására tért és időt szakítani. Isten segedelmével s a t. közön­ség támogatásával reményijük, hogy igéretünket bevált­hatjuk. * A budapesti reform, gymnásiumi tanárok fize­tése a közelebb előterjesztett és elfogadott költségvetés szerint az 1886/7-ik iskolai év kezdetétől számítottan az egyházkerület 1883-ik évi határozata értelmében emelte­tett, 1500 frt évi dij- és 300 frt lakáspénzben állapitat­ván meg a rendes tanári fizetés, e mellett az ötöd éves pótlékoknak is annak idejében való folyóvá tétele elha­tároztatván. A gymnásiumi pénztárt ugyan ennek folytán évenként szükséges lesz közel 3 ezer frttal az egyház pénz­tárából gyámolítani, miután bevételként az 1886. évre mint­egy 20,00 frt kiadásul 22,700 frt mutatkozik, de az egy­ház pénztára ezen segélyt megbírja s készséggel telje­siti. De nem csak a tanári fizetés emelésében megy dől jó példával a budapesti református egyház, de egy másik égető bajon is siet segíteni. A káplánt fizetések ugyan is — mint tudva van, — sokkal csekélyebbek leg­több helyütt, hogy s^m abból egy önnön anyagi erejére támaszkodó fiatal ember tisztességesen fennt tarthatná magat; habár — mint mai szamunk egyik cikkében panaszoltatik — ennek a csekély öss'egnek a kifizetése is eléggé terhes a csekély jövedelmű agg lel­késznek. De hat nem ís a lelkészek, hanem az egyhá­zak hivatvák arra, hogy a hol az anyagi erő engedi, a kapláni misérián segítve legyen. A budapesti ref. egyház, azon kivül, hogy a budai, kőbányai segédlelkészeknek

Next

/
Thumbnails
Contents