Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-02-08 / 6. szám

lamit; az — hiszszük — kiegészítené sorainkat, melyek­nek megírására nemcsak általános tanügy-politikai ér­dek, hanem prot. tanitó-képzésünk emelésének célja is vezetett. o TÁRCA. Báthori Gábor dunamelléki superintendens püs­pöki látogatása 1816—1819-ben. Lapunk közelebbi számában közöltük a dunamel­léki egyházkerület püspökének az alsóbaranya-bácsi egy­házmegye lelkészeihez intézett körlevelét az általa ez év­ben a nevezett egyházmegye területén teljesítendő püs­pöki látogatásra vonatkozólag. A körlevél ismételve és nyomatékosan vonatkozik a mostani püspök harmadik hivatal-előde, a nagy em­lékű első Báthori Gábor által 1816-ban megkezdett, 1817-ben folytatott és 1819-ben befejezett püspöki láto­gatásra. Nem lesz érdektelen, sőt ugy hiszszük sok tekin­tetben igen tanulságos, e hatvan és néhány év előtt tar­tott püspöki látogatás aktáiba betekintenünk, melyek a dunamelléki egyházkerület levéltárában őriztetnek, de fel­dolgozva — tudtunkra legalább — nem voltak. Ez akták legnagyobb részét, természetesen, az egyes egyházak akkori állapotáról a lelkipásztorok által készí­tett s a látogató püspöknek mindenütt a helyszínén át­adott leirások képezik, melyeket a lelkészek a velők előre közlött kérdő pontokra készítettek. E leirr's)k részletes képét s állapotát adják a dunamelléki egyházkerület egy­házai akkori mivoltának s érdemesek volnának arra, hogy egész terjedelmökben is közrebocsáttassanak, minden­esetre pedig feldolgoztassanak. De ha ez annak idejében —- s az óta is, eddig — meg nem történt, most már arra fognának alkalmas anyagul szolgálni, hogy ha he­tedfél évtized multával az ujabb püspöki látogat ás végbe megy, ennek aktáival összevetve, az egyházkerület e je­len századbeli története megírásához szolgáltassanak bő anyagot. Ezt a jövendőre bizva, most — az uj püspöki latoga.ás küszöbén — ezen akkori látogatásnak nem any­nyira anyagát és eredményét, mint inkább formáját és végbemente módját kívánjuk, és pedig az eredeti okmá­nyok hű közlése által megismertetni. Ezek pedig a következők lesznek : 1. Báthori Gábornak, Pesten, 1816. évi május 18-án kelt s az egyházkerület összes lelkipásztoraihoz intézett körlevele, melyben látogatási szándékát tudtul adja s a kérdőpontokat, mint a pöspöki látogatás tárgyait, ve­lök közli. 2. Magok ezen kérdő-pontok, mint »A Canonica Vi­sitatio tárgyai.« 3. A kérdő pontokba előlegesen föl nem vett, bár előlegesen elkészített, de a lelkészekhez és presbyteriu­moküoz csak szó", al intézett némely »kényes« kérdések. 4. A püspöki látogatás sorrendje, egyházról-egy­házra, és pedig a) 1816-ban a Vértesalyi, Külső somogyi egyház­megyékben és a Tolnai egyházmegye nagyobb részében; b) 1817-ben a Felső-baranyai egyházmegyében és az alsc-baranya-bácsi egyházmegyének dunántuli (bara­nyai) egyházaiban; c) 1819 ben az Alsó-baranya bácsi egyházmegyé­nek dunáninneni (bácsi) egyházaiban s a tolnai egyház­megyének a múltkor elmaradt néhány egyházaiban ; a solti egyházmegyében és a kecskeméti egyházmegye né­mely egyházaiban (a többiről valamint a pesti egyházme­gye egyházairól nincs emlékezet) 5. A püspöki látogatás rendi- és módjának leirása. 6. Báthori Gábornak az egyházkerületi Főtisztelendő Consistoriumhoz (még akkor nem volt közgyűlés) inté­zett jelentése az 1816. évben végzett látogatásról. — Mindezek Báthori Gábor saját kéziratából. — Végre 7. Az 1819-ben végzett látogatás Solti egyházme­gyei részének leirása, azon egyházmegye esperesének Császári Lósy Pálnak tollából, Báthori Gábor aláírásával hitelesítve. Ezek ugy hiszszük, eléggé világos képét togják adni ezen emlékezetes püspöki látogatásnak, melynek nyomain akar indulni a jelen évben megkezdendő látogatás. Kom­mentárt az iratokhoz nem kívánunk adni, csak a hol szükséges lesz, egy-egy apró jegyzetet. Kezdjük a fentebb megjelölt sorrendben. I. Báthori Gábor körlevelével. Nagy tiszteletű, Tiszteletes Nagy s Jó Uraim, az Úrban sze­relmes Atyámfiai ! Közel száz esztendeje, miolta ebben a Helvetziai Vallástételt követő Dunán innen levő megyében a Super­intendensek a Canonok által — Classis Ima e Can. X. — parancsoltatott Vizitatiót véghez nem vitték. Ebből nem lehetett sok hátramaradásnak és kárnak nem követ­kezni. De bűnös kezekkel feszegetné az én nagy kegyes­ségii s buzgóságu Antecessorimnak nyugvó hamvaikat, a ki azokat e részben hivatalok elmulatásával vádolná : a mit azok nem tselekedtek: nem tselekedhették. Tudja minden azt a szerentsétlen zűrzavart, melly­ben volt Hazánk az elmúlt Század elején, a mikor a Ha­zafi Hazafija ellen fegyvert fogván, a vér tulajdon vérét ontotta, és a mikor a házból kimenni veszedelem nélkül nem lehetett. Felváltotta ezt a gonoszt a Nemzetünket 1737-től fogva 1740-ig pusztított döghalál, melly a városok, helységek bezároltatások miatt minden Communicatiót megakasztott. Ennek a dögös Mirigynek megszűnése után 1743-ban, az akkori nagy emlékezetű Superintendens Helmetzi István magát a Vísitatióhoz elkészítette. Azonban minek­előtte megindulhatott volna, egy más Confessioju Super­intendens Visitatiójában talán eshetett legalább prae­tendált hiba miatt a Canonica Visitatió egyátaljában megtiltatott Királyi Parancsolat által, a Protestáns Le'ki Pásztorok a keresztség dolgában, de a mi majd itt meg nem állott — a R. Catholicus Püspökök Visitatiója alá vettettek Ebben a szomorú állapotban voltak Ekklésiáink 179%-ik esztendeig, melly esztendő. Vallásunk szabadsá­gát ugyan nagy részint helyre állitvan, a Canonica Vi­sitatiot is szabadossá tette ; de épen az uj esztendő kez­dette mutogatni Európának tsaknem minden Országaiban a hadakozásnak azokat a veszedelmes tüzeit, melyek 25 esztendeig dühösködvén, a legjobb intézeteket és igye­kezeteket épen annyi esztendeig gátolták; mig végre az elmúlt 1815-ik esztendőben az Európai szövetséges Feje­delmek kezei eloltották. Valamint ezek és még ezeknél több akadályok ha­talmasan olta'mazzák s megigazítják az én nagyérdemű

Next

/
Thumbnails
Contents