Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1885-02-08 / 6. szám
lamit; az — hiszszük — kiegészítené sorainkat, melyeknek megírására nemcsak általános tanügy-politikai érdek, hanem prot. tanitó-képzésünk emelésének célja is vezetett. o TÁRCA. Báthori Gábor dunamelléki superintendens püspöki látogatása 1816—1819-ben. Lapunk közelebbi számában közöltük a dunamelléki egyházkerület püspökének az alsóbaranya-bácsi egyházmegye lelkészeihez intézett körlevelét az általa ez évben a nevezett egyházmegye területén teljesítendő püspöki látogatásra vonatkozólag. A körlevél ismételve és nyomatékosan vonatkozik a mostani püspök harmadik hivatal-előde, a nagy emlékű első Báthori Gábor által 1816-ban megkezdett, 1817-ben folytatott és 1819-ben befejezett püspöki látogatásra. Nem lesz érdektelen, sőt ugy hiszszük sok tekintetben igen tanulságos, e hatvan és néhány év előtt tartott püspöki látogatás aktáiba betekintenünk, melyek a dunamelléki egyházkerület levéltárában őriztetnek, de feldolgozva — tudtunkra legalább — nem voltak. Ez akták legnagyobb részét, természetesen, az egyes egyházak akkori állapotáról a lelkipásztorok által készített s a látogató püspöknek mindenütt a helyszínén átadott leirások képezik, melyeket a lelkészek a velők előre közlött kérdő pontokra készítettek. E leirr's)k részletes képét s állapotát adják a dunamelléki egyházkerület egyházai akkori mivoltának s érdemesek volnának arra, hogy egész terjedelmökben is közrebocsáttassanak, mindenesetre pedig feldolgoztassanak. De ha ez annak idejében —- s az óta is, eddig — meg nem történt, most már arra fognának alkalmas anyagul szolgálni, hogy ha hetedfél évtized multával az ujabb püspöki látogat ás végbe megy, ennek aktáival összevetve, az egyházkerület e jelen századbeli története megírásához szolgáltassanak bő anyagot. Ezt a jövendőre bizva, most — az uj püspöki latoga.ás küszöbén — ezen akkori látogatásnak nem anynyira anyagát és eredményét, mint inkább formáját és végbemente módját kívánjuk, és pedig az eredeti okmányok hű közlése által megismertetni. Ezek pedig a következők lesznek : 1. Báthori Gábornak, Pesten, 1816. évi május 18-án kelt s az egyházkerület összes lelkipásztoraihoz intézett körlevele, melyben látogatási szándékát tudtul adja s a kérdőpontokat, mint a pöspöki látogatás tárgyait, velök közli. 2. Magok ezen kérdő-pontok, mint »A Canonica Visitatio tárgyai.« 3. A kérdő pontokba előlegesen föl nem vett, bár előlegesen elkészített, de a lelkészekhez és presbyteriumoküoz csak szó", al intézett némely »kényes« kérdések. 4. A püspöki látogatás sorrendje, egyházról-egyházra, és pedig a) 1816-ban a Vértesalyi, Külső somogyi egyházmegyékben és a Tolnai egyházmegye nagyobb részében; b) 1817-ben a Felső-baranyai egyházmegyében és az alsc-baranya-bácsi egyházmegyének dunántuli (baranyai) egyházaiban; c) 1819 ben az Alsó-baranya bácsi egyházmegyének dunáninneni (bácsi) egyházaiban s a tolnai egyházmegyének a múltkor elmaradt néhány egyházaiban ; a solti egyházmegyében és a kecskeméti egyházmegye némely egyházaiban (a többiről valamint a pesti egyházmegye egyházairól nincs emlékezet) 5. A püspöki látogatás rendi- és módjának leirása. 6. Báthori Gábornak az egyházkerületi Főtisztelendő Consistoriumhoz (még akkor nem volt közgyűlés) intézett jelentése az 1816. évben végzett látogatásról. — Mindezek Báthori Gábor saját kéziratából. — Végre 7. Az 1819-ben végzett látogatás Solti egyházmegyei részének leirása, azon egyházmegye esperesének Császári Lósy Pálnak tollából, Báthori Gábor aláírásával hitelesítve. Ezek ugy hiszszük, eléggé világos képét togják adni ezen emlékezetes püspöki látogatásnak, melynek nyomain akar indulni a jelen évben megkezdendő látogatás. Kommentárt az iratokhoz nem kívánunk adni, csak a hol szükséges lesz, egy-egy apró jegyzetet. Kezdjük a fentebb megjelölt sorrendben. I. Báthori Gábor körlevelével. Nagy tiszteletű, Tiszteletes Nagy s Jó Uraim, az Úrban szerelmes Atyámfiai ! Közel száz esztendeje, miolta ebben a Helvetziai Vallástételt követő Dunán innen levő megyében a Superintendensek a Canonok által — Classis Ima e Can. X. — parancsoltatott Vizitatiót véghez nem vitték. Ebből nem lehetett sok hátramaradásnak és kárnak nem következni. De bűnös kezekkel feszegetné az én nagy kegyességii s buzgóságu Antecessorimnak nyugvó hamvaikat, a ki azokat e részben hivatalok elmulatásával vádolná : a mit azok nem tselekedtek: nem tselekedhették. Tudja minden azt a szerentsétlen zűrzavart, mellyben volt Hazánk az elmúlt Század elején, a mikor a Hazafi Hazafija ellen fegyvert fogván, a vér tulajdon vérét ontotta, és a mikor a házból kimenni veszedelem nélkül nem lehetett. Felváltotta ezt a gonoszt a Nemzetünket 1737-től fogva 1740-ig pusztított döghalál, melly a városok, helységek bezároltatások miatt minden Communicatiót megakasztott. Ennek a dögös Mirigynek megszűnése után 1743-ban, az akkori nagy emlékezetű Superintendens Helmetzi István magát a Vísitatióhoz elkészítette. Azonban minekelőtte megindulhatott volna, egy más Confessioju Superintendens Visitatiójában talán eshetett legalább praetendált hiba miatt a Canonica Visitatió egyátaljában megtiltatott Királyi Parancsolat által, a Protestáns Le'ki Pásztorok a keresztség dolgában, de a mi majd itt meg nem állott — a R. Catholicus Püspökök Visitatiója alá vettettek Ebben a szomorú állapotban voltak Ekklésiáink 179%-ik esztendeig, melly esztendő. Vallásunk szabadságát ugyan nagy részint helyre állitvan, a Canonica Visitatiot is szabadossá tette ; de épen az uj esztendő kezdette mutogatni Európának tsaknem minden Országaiban a hadakozásnak azokat a veszedelmes tüzeit, melyek 25 esztendeig dühösködvén, a legjobb intézeteket és igyekezeteket épen annyi esztendeig gátolták; mig végre az elmúlt 1815-ik esztendőben az Európai szövetséges Fejedelmek kezei eloltották. Valamint ezek és még ezeknél több akadályok hatalmasan olta'mazzák s megigazítják az én nagyérdemű
