Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-12-13 / 50. szám

vagy is vagyoni állapotát érintő egyes mozzanatokra nézve is. És már ezen elvitázhatatlan tény arról tanúskodik, hogy a beregi egyházmegyében, az »egyházitörvények« 132. §-sa rendelkezése szerint alakult »több egyházlátogató küldöttség« hivatása és működése köréhez mérten — a zsinati törvények 134. §-sában előirt pontozatoknak megfelelőleg — teljesiti feladatát; tény tehát hogy a t. cikkiró ur által elhanyagoltaknak állított ügyek, mind elő vannak irva, még pedig a 134. §. a) b) pontjai alatt mind kellő gondoskodás és figyelem tárgyai is — a beregi egyházmegyében megejtetni szokott egyházlátogatás alkalmával, a mint ezt a fennt hivatolt jegyzőkönyvi adatok megdönthetlenül igazolják. A mit végeznek is az egyházlátogató küldöttségek a t. cikkiró szerint, hogyan végezik ? ? »Teendőjük volna első sorban az egyházi számadások átnézése. De vájjon megtörténhetik-e ez a célnak megfelelőleg? Nem, mert a visitáló uraknak nincs arra idejük, hogy egyes egyházaknál az évi bonyolultnál-bonyolultabb számadásokat tőről-hegyre átlapozzák, tételenként átvizsgálják. Ehez nem egy negyedóra, hanem egy napi idő kellene, ámde a spárta nagy, sietni kell. Az egyházlátogatási jegyző bemeriti a tollat a tintás üvegbe, aláírja a számadási naplót. Rendben van minden. Hogy később minő furcsa eseteket teremt ez által, azzal ő nem törődik. Ott a tractus köszörülje simára a csorbát.« (Vége köv.) Sütő Kálmán. RÉGISÉGEK. Adatok az 1646—7-iki országgyűlés történetéhez. (Folytatás.) XIX. 1646. dec. 14. Az Ur Isten ő Felsége minden idvösséges Jókkal áldja meg Kegyelmedet. 28. die Mensis Novembris irt kegyelmed levelit mi az elmúlt estve 4. s öt óra között vö'tiik vala el, kit mind Istenünk tiszteletire, s szegény hazánk nemzetünk siralmas állapotjara s mind kegyelmeteknek egyenest ellenségére nézve is elég szomorú szivvel olvastunk. Ki higyjen mind most s ezután is az ő Felségek hitinek, ha megint Papista theologusokkal akarják absolváltatni Constitutiojukat, hiszem tavaly Bécsben volt ő Felsége, onnét küldte meg ő Felsége az diplumát, könyű lött volna őket öszvegyiijteni, s akkor azt végben vinni, s ne csaltak volna meg bennünket hamis hitekkel; bizony lehetetlennek vallom , el szenvedje az Ur Isten büntetelen. Mi most Kegyelmeteknek egyebet nem parancsolhatunk, s tanácsot is ellenkezőt nem adhatunk annál, az kit kegyelmednek ugyan bővön mind az Pécsi Pacificatiokkal s azután hogy Horanczki meg jött irtunk kegyelmednek ; az ő Felsége Diplomája mellől el ne menjetek, mert bizony megsiratja még az gyermeketek is, vagy effectuálják vagy nem, hagyjátok Istenre, gondot visel az Úr Isten az ő tiszteletire s híveire; magunk személyében, mivel mi in negotio regni csak ugy immisceálhatjuk mint egy commembruma, ki mellől mi el sem akarunk menni, másokkal pedig hogy mi olyban egyezzünk meg, vagy consentiáljunk neki, kiben mind conscientiánk, becsületünk, igy hirünk nevünk s hazánk szabadsága romoljon, sértődjék, el hittük, ha mi arra volnánk is hajlandók (kitől az úr Isten ójjon) kegyelmetek mind Istenre, kötelességére, hűségére nézve minket arra nem bocsátana, és nem is cselekedné. Az mint azért sokszor megirtuk, vagy lészen haszna, vagy nem, csak ő Felségét requirálja kegyelmetek szép könyörgésével s esedezésével, s kivánja csak azt effectuálni, az mit ő felsége dip'omájában fogadott, s igérte meg te'jesítését; erővel nem vehettek, minden Istenes útokot módokat próbáljatok meg, s keressétek fel, s ha semmit nem használ, támaszszátok az igaz itélő hatalmasan uralkodó biróra, az Istenre, bizony nyal vindicálni fogja az ő nevének káromlóira semmire böcsiillőin az ő igazságát. Cancellarius uram micsoda híreket közlött kegyelmeddel, bizonynyal értjük azt is; lehetetlennek nem mondunk ugyan semmit is, de mi ugyan akkor hiszszük el, mikor osztán azoktól értjük; de bár azok mind ugy legyenek is, s az Armistitium is lenne meg is, de hogy mi avagy más Evangelicus ember, az ki ugyan szivében is az ám, el kellene állani isteni tiszteletinek, Conscientiájának sérelmével ezeknek oltalmazása mellől, nem volna ez világon annál rosszabb, alávaló ember ; az kiket az ajándék corrumpált, s mi tőlünk tartván azzal hízelkednek az más pártnál, nem mernék cselekedni, latrok nem jámborok, hamis Evangélikusok, hipocriták, s úgyis veszik hasznát mind itt ez világon s mind más világon. Áldom az Istennek nevét bizony azért is, hogy engem szegény férgecskéjét ezzel is nevel híremben nevemben, s azokat az rosszakat ismerteti s gyalázza mindenekkel : ne gondoljon kegyelmetek semmi csevegésekkel, legyetek az Isten pártján, tartsátok meg hiteteket, bizony megáld az Isten, s amazokat csudálatosan kitörli még az földről is. Az mely kérdést most is kegyelmed tészen, bizony nagy kérdés volna, ha csak emberi módon kellene róla gondolkodnunk, de mivel Istenünk tiszteletiben jár, mi soha azzal magunk szegény bűnös lelkét nem terheljük, az mint erről Patakról bővön irtunk kegyelmednek; addá'ok ilyen ratiót is ehez, hiszem ő Felsége már diplomáját az országgal is confirmáltatta s acceptáltatta, dupláson köteles ő Felsége annak effectuálására s mind megtartására, s ha kegyelmetek a mellől el menne, ti magatok rontanátok meg, és szabaditanátok fel abbeli kötelessége alól ő felségét; másik, ha az diploma mellett maradván, s ugy kellene eloszlani kegyelmeteknek, mind Isten és ez világi emberek előtt igazságos idvösséges nemességtek lészen, az Isten is megáld érte bennünket, s azután is ő Felségével annak satisfactióját effectuatióját sollicitalhatjátok s kívánhatjátok; mert ha szinte nem protestáltál is, hanem csak szép engedelmesen megmondván, minket az mi principalisink azért küldtek volt fel, hogy az felséged diplomájának effectuálásat s satisfactióját láthassa, mivel Instructiónk tartja, az melyről el nem mehetünk, mi haza megyünk, mindeneket referálunk, vélek együtt továbbra is várván az ő Felsége kegyelmes ígéretinek, Diplomájának, Conditióinak végben menetelét, ebben is senki kegyelmeteket nem kárhoztatná. Harmadik; ha több erős rátiók nem kénszerítenének is benneteket az diploma mellett való maradásra, elég csak az is, ím látjátok, tapasztaljátok, az Dísturbiumbeli occupatióknak sincsen az Diploma szerint restitutiója, (ki felől bezzeg mi akaratunkból ő felségit még is megtalálná kegyelmetek) s ha elmentek mellőle, ez is oda leszen, s mi lenne igaz útatok solicitálására ő Felségét ? Ha az emberek közzűl rosszúl viselik magokat, s láttattak azokban megfogyatkozni is, ne gondoljatok véle, tiétek lészen az Isten, kinek dicsőségét oltalmazzátok,