Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1885-12-13 / 50. szám
PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI SZERKESZTŐ-és KIADÓ-HIVATAL: IX. ker. Kinizsy utca 29. sz. 1. em. Előfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja, — Bélyegdij külön 30 kr. BV Teljes számú példáin^ol^l^a,! mindig- szolg* A theologiai akadémia és a budapesti egyház. E lap legközelebbi számában nt. Papp Károly ur egy nagy fontosságú kérdést vetett fel s rövid fejtegetésében azon eszme mellett foglal állást, hogy fogadja el a theologicum a budapesti egyház által nyújtott kezet s egyesült erővel építsenek egy közös collegiumot az egyház tulajdonát képező Szíjj-telken ; végsoraiban pedig felhivja az érdeklődőket, hogy szóljanak hozzá a tárgyhoz. Mióta az épités ügye az őszi kerületi gyűlésen hivatalosan szőnyegre hozatott, magam is gondolkoztam e tárgyról; nemcsak azért, mert közvetlenül érdekel, hanem azért is, mert egyetemes érdekű, messze jövőre kiható és sok oldalú kérdést látok benne. Át- meg átgondoltam elvi részét, tanulmányoztam az épület ideiglenes tervét, megnézegettem a dolog hisztorikumát, jogi ágát és pénzügyi oldalával is számot vetettem; mindezeket a mozzanatokat összefoglalva igyekeztem okadatolt véleményt alkotni e fontos kérdésben. Most, midőn az ügy hírlapi szellőztetése a fennemlitett cikkel megindult, én is bátor vagyok a magam nézetét indokaival együtt a nyilvánosság elé bocsátani. Talán járulhatok valamicskét a kérdés tisztázásához! I. A collegium-épités elvi oldala alatt azon tervet vagy programmot értem, melyszerint egy bennlakással összekötött intézetet építeni és berendezni kell, hogy tudományos és paedagogiai hivatásának lehető legtökéletesebben megfeleljen. Világos és kétségtelen dolog, hogy bármely iskolánál az építést és a berendezést azon célnak megfelelően kell eszközölni, melyre az intézet szolgál, minthogy az épület a maga összes helyiségeivel és egész berendezésével eszköz tartozik lenni az intézet szellemi céljának megvalósítására. De ha fontos az iskolára nézve általában, hogy épülete, helyiségei és ezek berendezése a célnak megfelelő legyen, még fontosabb a célszerűség főként az internatussal bíró intézeteknél. A hol nincs internátus, ott az iskolai helyiségek csak a tanitás céljára szolgálnak, s ha erre alkalmasak, ha a tantermek elég tágasak és világosak, ha a gyűjtemények célszerűen vannak elhelyezve, ha van jó tágas udvar, melyen a gyermek óraközben kiszellőztesse magát: akkor az épület jó, alkalmas és megfelelő. De annál több kell az internatusos intézetnél, mely nemcsak tanitó-nevelő intézet, hanem családi tűzhelyet pótló otthona is a növendéknek, ki az internatusban lakik, ott étkezik, ott dolgozik, ott szórakozik. Az ily intézetet ugy kell építeni s berendezni, hogy benne az iskolához és a lakóházhoz különkülön kötött kellékek célszerűen egyesítve legyenek. Mert ha az internatusban a munkát, rendet, tisztaságot és családias otthonosságot biztosító intézmények és intézkedések megvannak' akkor a bennlakási rendszer kétségtelenül meghozza a maga jó gyümölcseit: önmunkásságot ébreszt, egészséges közszellemet teremt, rendre szoktat, jellemképzőleg hat, jó modort szül s az intézet nemcsak képzett, de művelt embereket is ad a társadalomnak. De ha az internatusban vagy nincs vagy hiányos a felügyelet — pl. valamelyik tanuló vagy tapasztalatlan senior által gyakorolva, kitől nem sokat tart s alig tanul többet az ifjúság; ha a munkásságra, rendre és tisztaságra nincs meg a céltudatos rászoktatás arra illetékes egyén vagy egyének által; ha az intézet közszelleme nem áll a tanórákon kivül is a buzdító, szivélyes, szerető, de egyszersmind rendtartó szigor és tapintatos irányzás folytonos erkölcsi befolyása alatt: akkor az internátus köztapasztalat szerint a legcélszerűtlenebb intézménynyé sülyed, melyben a természeténél fogva mindig többségben levő tunyaság, az indolentia, a diákos csínytevés, üres duhajkodás és léha beszélgetés kerül felszínre,