Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-12-06 / 49. szám

KÜLFÖLD. Egyházi mozgalom Skóciában. Skócia egyházai között pár évtized óta többször fel-felújult egy mozgalom, mely több kevesebb ideig izgalomban tartotta a kedélyeket; ez évben pedig minden eddigieknél nagyobb mérvet öltött, sőt az épen most folyó parlamenti választások által a politikai térre is átcsapott. E mozgalomnak alapja az u. n. »Disestablishment« és »Disendowment« kérdése. E sajátságos két angol kifejezésre nekünk nincs magyar szavunk, csakis körülírás által fejezhetjük ki s az egyházak rövid ismertetése által értethetjük meg a felettük folyó mozgalmat. Skóciában, tudvalevőleg a reformált vagy — mint itt nevezik — a presbyteri egyház (Presbyterian Church) van igen nagy túlsúlyban s e Presbyterian Church ot különösen bárom kiváló testület képviseli, u. m. i. »Church of Scotland« vagy más néven : »Established Church« (skót államegyház); 2. »Free Church of Scotland« (skót szabadegyház), és 3. »United Presbyterian Church« (egyesült presb. egyház). Ezeken kivül szamtalan apró szekta van itt: Unitáriusok, Baptisták, Congr< gationalisták, methodisták, Irvingianusok, Pl) mouth testvérek, Quáckerek, stb.; de ama fennebbi három válik ki különösen, mint a skótországi presbyteri egyház képviselője. E<

három közül az első mindjárt a reformáció után állott elő, a mikor csaknem az egész nép áttért, s az uj egyház a réginek örökségébe lépett, megtartván a templomokat, parochiákat a hozzájok tartozó földbirtokokkal, a papi-tizedet és ezeken kivül az állam-kincstárból egy igen tekintélyes évi járulékot (mintegy 200 ezer foi intőt), mint kárpótlást azon püspöki birtokokért, mel) eket, — miután az uj egyházban a püspökségek eltöröltettek, — az állam foglalt el magának. A második egyház 1843-ban állott elő, a midőn az egyház e^y része, az u. n. »Evangéliomi párU annak következtében, hogy az állam a patronusi törvényt akarta rájok erőszakolni, külön szakadt, s megszüntetvén minden összekötettést az államegyházzal és az állammal: megalapította a »Skót szabad egyház«-at. A harmadik egyház-test két, korabban kivált, eg> ház az u. n. »Egyesült szabadság« (United Secession) és a » Könnyebbülés egy háza« (Relief Church) egyesületéből származott; eme két szekta ugyanis, miután néhány évig különválva állott fenn, 1847-ben egyesült »United Presbyterian Church« név alatt. E három egyház előállására, illetőleg a két utóbbinak az elsőből való kiválására tehát nem dogmalicai eltérések szolgáltak okot, s a tant illetőleg most is alig van valami különbség köztük. Hanem a jelenlegi mozgalomnak az képezi az alapját, hogy e két utóbbi egyház sérelmet lát magára nézve abban, hogy mig ők híveik önkéntes adakozásából tartják fenn magukat, add g amaz elsőnek szükségeit az állam fedezi azon közös nemzeti javakból, a melyekhez nekik, mint a skót nemzet igen tekintélyes részének, épen olyan joguk van, mint az államegyhaz tagjainak. Ázt akarják tehát a két utóbbi egyház tagjai kivinni, hogy ne legyen közülök egyik sem államegyház, szűnjék meg az allam és egyház között azon viszony, melynélfogva az államegyház papjait a kormány nevezi ki: ezt jelenti a »Disestablishment«; és a mostani allamegyház fenntartására szolgáló alapok, mint közös nemzeti birtokok, vétessenek el azon egyháztól s ne felekezeti, hanem nemzeti célokra fordíttassanak: ezt fejezi ki a »Disendowment.« E célt oly formán igyekszik megvalósítani e két eg) ház, hogy a legközelebb összeülendő országgyűlésre olyan képviselőket választ, kik majd a parlamentben, hol ez a kérdés mindenesetre tárgyalás alá fog vétetni, a »Disestablishment« mellett fognak szavazni. Nagyon természetes, hogy az államegyház, — mely az ujabb időben hasonlithatlanul kevesebb életjelt adott magáról, 11.int a másik két, élénk tevékenységű egyház, — szintén nem marad tétlenül e mozgalmak közt. A fenyegető vészéi)' kizavarta őt is nyugalmából. Helyenként »eg;

ház védő«-ket nevezett ki, a kik az ellenfél támadásait igyekeznek vi-szaverni s egyházuk tagjait, sőt lehetőleg a más egyházbelieket is úgy informálni, hogy a »Disestablishment« ellen küzdő képviselőkre szavazzanak. A kii. d lem erősen folyik mindkét részről; gyűléseznek egyre másra, egymást érik a röpiratok, melyeket ingyen osztogatnak, sőt szórnak ki választóknak és nem választóknak. Az allamegyházbeliek korteskedését érdekesen jel lemzi e kis páibeszéd: »Nos, John, ez az irás egy kérelem a Disestablishment ellen. Remélem, hogy nem vonakodik ön aláírni ?« Hát bíz én nem is tudom. Lássa, én nem tartozom az »Auld Kirk«-hez. (Így is hívja a skót az államegyházat). »Óh igen, tudom, ez nem baj; de a/t hiszem, hogy azért csak nem viseltetik rosz indulattal az Auld Kirk iránt? Nem szeretné, például, látni hogy falai lerombolta sanak vagy dobra üttessenek; ugyebár nem kívánja, hogy papjai a katedrából elűzessenek és a gyülekezet szétszórassék, mint egy pásztornélküli nyáj ?« Oh nem, én nem vagyok ellensége az Auld Kirknek, és ha csakug) an ez az, a mit ők akarnak a Disestablishmentjökkel, akkor én kész vagyok aláírni a kérelmet; de mondja meg ön igazán igy áll a dolog? mert biz én keveset értek hozzá. Ilát biz ezeket a jámbor munkás embereket könynyen félre lehet vezetni ilyen beszédekkel. Hanem az ellenfélnek is van gondja rá, hogy felvilágosítsa őket a helyzet felől. Felolvasásokat tartanak a munkásoknak és elmondjak nekik szépen, hogy mennyi jó következménye le*z annak, ha sikerül a Disestablishment. Erre voj natkozó'ag érdekesnek tartom közölni e következő indoj;

kolást. »I. Ez (t. i. a Düestablishment) ugyanazon alapra helyezné az államegyházat, melyen az apostoli egyház állott. Sem Kristus, sem aposto'ai nem fogadtak el pénzt az államtól, megelégedtek az önkéntes adományokkal. Az új tc.stamentom tiltja a keresztvénségnek bármely más módon való segélyezését, és épen azért semmiféle államnak nem áll szabadságában, hogy adót vessen ki a papok fizetéséért és a vallás fenntartásáért. 2. Ez megszüntetné az egyházak között levő illetlen és helytelen különbségtételt. Skóciában vannak : presbyterianusok, congregationalistak, baptisták, róm. catholikusok stb. Ezek közül csak a presb. egyház, és ennek is csak' egy ága az, a mely »established and endowed.« (Nem tudom lefordítani, de azt hiszem, a fentebbiek után érthető). Nag) on igazságtalan ilyen módon megkülönböztetni eoyet a sok közül. Mért kapja a népnek egyharmadrés:'.e az összes alapokat, mig kétharmadrész saját költségén tartja fenn egyházat? Adjon az állam »illő mezőt és semmi kedvezést* minden felekezetnek. 3. Ez magára az államegyházra nézve is nagy jótétemény lenne. Megszabadulva az állam zsoldjától és korlátozásától, függetlenül intézhetné ügyeit. A gyülekezetek választanák papjaikat és bírnak templomaik- s pa-