Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-12-06 / 49. szám

alatt sehol sem találjuk a közigazgatás illetékességét felemlítve, hanem már a 212. §-ban azt találjuk, hogy az ezen cím alatti ügyek a bírósághoz vannak utalva. A törvény 212. §a szerint a küldöttség jelentése vagy okadatolt panasz fo'ytán az egyházmegyei elnökség a választás helyére lelkészí és világi egyénekből küldöttséget küld ki, mely a választási visszaéléseket és panaszokat megvizsgálja. »Eküldöttség vizsgálata folytán az egyházmegyei bíróság itél.« Kérdi tehát előadó, miként jöhessen az egyházmegyei közgyűlés ahhoz, hogy a küldöttség vizsgálata tolytán Ítéljen ? Az okadatolt panasz beadatik. E fölött az elnökség intézkedik, e panasz tehát vizsgálat előtt a közgyűléshez nem jöhet. A vizsgálati jegyzőkönyv pedig a törvény határozott rendelkezése szerint az egyházmegyei bíróság elé terjesztendő, mert ezen vizsgálat folytán az egyházmegyei biróság itél, tehát a közgyűlés elé a vizsgálati jegyzőkönyv sem jöhet és igy a közgyűlésnek nem is lehet alkalma a panasz fölött határozni. A 213. § szerint »a megrendelt vizsgálat folytán<? bizonyos esetekben »a véghez ment válaszfás megsemmisíttetik « Kérdés: ki által semmissittetik meg? Vegyük figyelembe, hogy a törvény szavai szerint : megrendelt vizsgálat folytán« mondható ki a választás megsemmisítése, már pedig a 212. § szerint: »a vizsgálat folytán az egyházmegyei biróság itél,« tehát a választást nyilván csak is a biróság semmisítheti meg. A 214. § értelmében a vádat emelők a vizsgálat és törvényszék tartására, (tehát nem a közgyűlés tartására) tartoznak 50 frtot letenni. Ennek ellenében az ellenkező véleményen levők azt mondják, hogy a törvény ezen határozatai csak azon esetre szólanak, ha a vizsgálat során fegyelmi eset jelenségei mutatkoznak s a bíróság akkor is csak a fegyelmi eset fölött itél, de a választást meg nem semmisítheti. Előadó szerint azonban ha a törvény csak a választások közben előjöhető fegyelmi esetet kívánta vo'na a biróság illetékes körébe utalni, e végre nem lett volna szükség a 212. § külön intézkedésére, mert hiszen a fegyelmi esetek az egyházi törvénykezés szervezetében foglalt átalános szabályok szerint már a biróság illetékességéhez tartoznak. Midőn tehát a törvényhozás a szabályellenes választások címe alatt szükségesnek találta kimondani, hogy »a küldöttség vizsgálata foly'án az egyházmegyei biróság itél* akkor nem csak a fegyelmi eseteket utalta a birósághoz, mely fegyelmi esetek illetékessége iránt a'212. § kijelentése nélkül sem lett s nem lehetett volna senkinek kétsége, hanem oly külön szabályt kivánt megállapítani, mely az »egyházi törvénykezés szervezete« címe alatt mint átalános szabály nem foglaltatik. De ha a szabályellenes választások fölött bizonyos esetben az egyházmegyei biróság, más esetben az egyházmegyei közgyűlés döntene, akkor szükséges lenne valamely fórumnak a vizsgálat után megá'lapitani, hogy a concret esetben a biróság vagy a közgyü'és-e illetékes? Ily fórum azonban nem létezik. Tehát az esetlegre lenne-e bizva, hogy a biróság vagy a közgyűlés ítéljen ? Vagy lehet-e helyt adni az örökös illetőségi összeütközéseknek, melyek a biróság és közgyűlés közt különböző felfogás folytán keletkezhetnének? Ezen kivül azt véli előadó, hogy ha a törvény bizonyos esetekben a biróság, más esetekben a közgyűlés illetékességét akarta volna megállapítani, akkor azt ki is fejezte volna, akkor nem átalános szabályul állította volna fel, hogy »a küldöttség vizsgálata folytán az egyházmegyei biróság itél,« hanem kimondta volna, hogy a kül döttség vizsgálata folytán, a mennyiben fegyelmi eset forog fenn, vagy a fegyelmi rész fölött az egyházmegyei biróság, a választás érvényessége fölött pedig a közgyűlés határoz. Minthogy e megkülönböztetés a törvényben nincs, következik, hogy a megkü'önböztetést a törvényhozás nem is akarta. Az ellenvéleményen levők hivatkoznak a törvény 43. §-ának b) pontjára, mely szerint az egyházmegyei gyűlés tárgyai, a törvény értelmében a lelkész és tanitóválasztási és bekebelezési ügyek. Igen, a lelkész és tanitóválasztási és bekebelezési ügyek az egyházmegyei gyiilés tárgyai a törvény értelmében, vagyis a mennyiben a törvény kivételt nem tesz. Ha a lelkészválasztás ellen panasz be nem adatott, vagy nem okadatolt panasz adatott be, melynek elutasítására a 212. § második bekezdése szerint minden vizsgálat nélkül már az esperes jogosult, vagy ha a biróság a választás elleni panaszt jogerős Ítélettel elutasítja, a választási jegyzőkönyv a választott lelkész bekebelezés végett mindig a közgyűlés elé terjesztendő, tehát a közgyűlésnek minden választási ügy előbb vagy utóbb tárgyát .képezi, de okadatolt és vizsgálat alá vont panaszok fölötti Ítélethozatal a törvény 43-ik §-a szerint sem lehet tárgya az egyházmegyei közgyűlésnek. Ezen állítását támogatja előadó az egyházkerületi hatáskörről szóló 53-dik §-sal és a konventi hatás és jogkörről szólló 61. §-sal, melyben a lelkész és tanitóválasztási ügyek már ezen hatóságok illetékes tárgyai közt nem említtetnek, ha tehát az első folyamodáson a lelkész és tanítóválasztás elleni panaszos ügyek a közgyűlés által intéztetnének el, ennek nem lenne felebbezési fóruma. Szász Domokos püspök azon állítása ellenében, hogy ha a lelkész- s tanítóválasztások elleni panaszok a bíróságokhoz utasíttatnának, jövőre a konvent asztala te've lenne ily panaszos ügyekkel, megjegyzi, hogy ha ezen ügyekben a közgyűlések intézkednének s a felebbezés mégis megengedtetnék, a mitől a feleket elzárni igazságtalanság lenne, még akkor lenne igazán elhalmozva a konvent ily ügyekkel, mert a közigazgatási határozatok elleni felebbezés nincs korlátolva, tehát minden felebbezett ügy a konventig jöhetne, mig két biróság egyező ítélete elleni felebbezés a törvény által kizárva van. Azon esetben is, ha ma árról volna szó, hogy törvényhozásiig rendeztessék az illetékesség, oda szavazna, hogy a választások fölötti panaszok a biróságok elé utasíttassanak. Szükséges, hogy ily ügyekben bizonyos állandó s egyforma felfogás uralkodjék. Már pedig azt a közgyűlések által, melyekben máról holnapra kiilömböző felfogású elemek vesznek részt, elérni nem lehet. Sőt nincs kizárva a lehetőség, hogy a közgyűlés határozataira korteskedés által befolyás gyakoroltassék. Az egyházak gyűlésről gyűlésre választják meg egyházmegyei kép viselőiket, nem lehetséges-e, hogy épen az eldöntés a'á jövő választási ügyre tekintetei fogják képviselőiket megválasztani ? A biróságok hosszabb időre, már előlegesen, mielőtt a választási panaszos eset létezett volna, vannak alakítva, meghatározott számú tagokkal, tehát határozataikban inkább van biztosítva az egyforma felfogás, az állandó irányzat s tagjainak száma a fennforgó esetre tekintettel nem szaporodhatik vagy nem csökkenhet. A közgyűlés hivatása a célszerűségi tekintetekre figyelni, a bíróságé: a törvényt a konkrét esetre alkalmazni s midőn valaki a törvény megsértését panaszolja, a törvényt a konkrét esetre kell alkalmazni s igy maga az ügy természete követeli, hogy az biróság elé utasittassék. Igaz, hogy a kijelölés elleni panaszok a törvény