Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-10-18 / 42. szám

Nem hallgathattam el a már közölt megfigye­léseim mellett, ezen igen fontos, kettős érdek fel­emlitését sem. Hadd lássa a távol lakó olvasó, hadd tudják meg mindenek, misszerint az alsó­baranya-bácsi püspöki látogatás nem külső látvá­nyosságból és múlékony kedvtelésből állott ; hanem annak főfő célja : az egyes gyülekezetek erkölcsi s lelki életének üditése, az anyagi helyzet szilár­dítása, az egyházkormányzat elveinek öntudatos erősbiilése, a ref. keresztyén öntudatának ébresz­tése mellett iskoláink felvirágoztatásának elősegé­lése volt. Másfelől pedig a magyar ref. egyház mindinkább inkább előtérbe nyomuló missióját, célozta püspök ur, hogy ugy mondjam — inau­gurálni, a mi egyháztársadalmi és hazai tekinte­tekből egyaránt rendkívüli fontosságú tény. Mindnyájunk bizodalma és Isten áldása kísérje lépteit! Erdős József. ISKOLAÜGY. Iskolai értesítők. 65. A nagykörösi ev. ref. főgymnasíumról tudósí­tás. Igazgató Ádám Geizson. Tanulók sz. 233, kik kö­zül 131 vidéki és 102 helybeli. A középiskolai törvény által inaugurált tanrendszert a tanári kar nemcsak általá­nos tanügyi, de felekezeti szempontból is előnyösnek tartja. Változások a tanári karban : az eltávozott Telegdy László rajztanár helyébe Tóth János s a szintén eltávo­zott dr. Öreg János helyébe dr. Joó Imre választatott meg. Az ifjúság dalárdát alakított. Érettségi vizsgálatra 25-en jelentkeztek, kik közül csak 14-en képesittettek A könyvtár állománya 16.361 mű. 66. A csurgói ev. ref. főgymnasium 21 -ik évi ér­tesítője. Igazgató dr. Vida Károly. Értekezés : A lég­köri villamosság eredete, eloszlása és tüneményei. Bo­dola Lászlótól. Tanulók sz. 213, kik közül 105 róm. kath. s csak 79 ev. református. Érettségi vizsgálatra 24-en jelentkeztek, kik közül a vizsgát sikerrel 18-an állották ki. Változások a tanári karban: Zöld Ferenc nyugalmazott lanár elhunyt; Flóris Áron segédtanár el­távozott s helyébe Pásztor Boldizsár választatott meg ; Bodola László, Kulcsár Endre és Kalocsay Endre taná­rok, kik két évvel ezelőtt választattak meg, állomásukon megerősíttettek. A könyvtárakra, gyűjteményekre a le­folyt évben több mint 810 forintot fordítottak, mindaz­altal hijával van még az intézet a tanári szak-könyvtár­nak, hazai és külföldi folyóiratoknak. Az önképzőkör számára olvasó szoba rendeztetett be. Ifjúsági segitő­egyesület alakult, melynek alaptőkéjét a többi közt gr. Fesztetich Tasziló 300 forinttal gyarapította. A le­folyt év legnevezetesbb eseménye kétségkívül az, hogy az intézet néh. Bujanovits Jánosné hagyatékából 15 ezer forintos alapítványt kapott Az emiitett urnő hagyatéká nak felosztása a miniszterelnökre és a pénzügyminiszterre bízatott, kik tudva azt, hogy e gymnasium, mely immár egy század óta teljesiti nemzeti és közmivelődési hiva­tásai, még elég alappal nem rendelkezik, az oroszlán­részt a hagyatékból ennek juttatták, oly meghagyással, hogy 10 ezer forintnak kamatja tisztán tanügyi-, 5 ezer forint kamatja pedig konviktusi célokra fordittassék. Tisza Kálmán ezen nemes, igaz protestáns érzületre valló tette által bizonyára örök hálára kötelezte le maga iránt a főgymnasiumot. A belső-somogyi ev. ref. egy­házmegye, mint a gymnasium fenntartó testülete, f. évi áprilisi közgyűlésén elhatározta, hogy a fenntemlitett 10 ezer forintnyi alapítvány évi kamatjának legalább háromnegyedét tanári fizetések javítására fordítja, s ek­ként már az 1885/6. iskolai évtől fogva a mostani cse­kély tanári alapfizetést javitaní fogja. 67. A kunszentmiklósi ref. gymnasium értesítője. Igazgató Horváth József. Tanulók sz. 80. A kiszabott tananyag bevégzése a tanári karnak nagy erőfeszítésébe kerülhetett, mert a hét tanár számára megállapított mun­kát hatan végezték. Rendes tanár csak három volt, a másik három, mint supp'ens működött. Ezen jó hírnév­vel és szép múlttal bíró tanintézetünk fenntartása és föl viragoztatása érdekében immár égető szükséggé vált a tanerők szaporítása, illetőleg a meglevő tanszékek rend­szeresítése, melyre nézve — azt hiszszük — a konvent utján az egyházkerület késedelem nélkül meg is fogja tenni a szükséges lépéseket. Mint sajnálatos jelenséget kell kiemelnünk az értesítőből azt, hogy két osztályban a tanulók felénél több elégtelen osztályzatot kapott s ho^y ugyanazon osztályokban a nem elégtelen osztály­zatú tanulók is csaknem kivétel nélkül a leggyengébb és leghanyagabb tanulók sorába tartoztak. Egyébiránt tan­férfiak régi tapasztalata az, hogy némely osztályban egy egy évben igen sok kitűnő, a másikban ugyanannyi gyönge tanuló verődik össze s így a tanulás eredményét illetőleg akár az első, akár a másik esetben a tanári kar felelőssé nem tehető. 68. A kisújszállási hat osztályú ev. ref. középtanoda értesítője. Igazgató Keszi Hajdú Lajos. Tanulók sz. 87. Vá'tozások a tanári karban : Szabó Imre rendes tanár eltávozván, Vadas Gyula IV. é. theologus ifjúval helyet­tcsíttetett ; György Lajos rendes tanár szintén eltávoz­ván, helye Illéssy János tanárképezdét végzett ifjúval töltetett be ideiglenesen. A most folyó tanév elején az intézet nagy átalakuláson ment keresztül, amennyiben az egyház a törvény kívánalmának megfelelőleg hat rendes tanári ál'omást szervezett 9 — 900 forintnyi évi díjazás­sal ; az igazgató diját pedig ezer forintban állapította meg. A hetedik tanári állomás betöltése is csak idő kérdése. Az intézet alaptőkéje jelenleg 44,200 ftra rug. A 69 nagykőrösi ev. ref. tanítóképző-intézet és népisko'ák állásáról értesítő. Igazgató Hegymegi Kiss Kálmán. Értekezés: Emlékbeszéd Patay Sámuel és neje, mint képezdei alapítók fölött, a tanév megnyitásakor, az igazgatótól. A képezdében tanulók sz. 50. Tanítóságra 23-an bocsájtattak ki. A képesítő vizsgát sikerrel 38-án állották ki. A képezde negyedik osztálya a most folyó tanév elején nyittatott meg. Az intézeti elöljáróság elnökének a szájába olyan szavakat is ád az értesítő, a mik ugy, amint közölve vannak, aligha mondattak el. A legközelébb lefolyt időben — ezeket mondta volna állítólag az elnök megnyitó beszédében — vita keletke­zett az iskolák tulajdonjoga felett. Az állam nevezetesen magáénak követelte (az iskolákat?). Az egyház félve re­megett (mellesleg megjegyezve nem is remeghetett más­kép, mert ha nem félt, akkor nem is remegett), hogy letépik, elszakítják szerető kebléről az iskolákat, melye­ket ő szült s mintegy vérével táplált emlőin. Ma már a per eldöntöttnek látszik, még pedig a régi protestáns gyakorlat értelmében. Nevezetesen, hogy bár a tanügy egyszersmind államügy s a prot. iskolák is az állam főfelügyelete alatt állanak, de azoknak sajátképeni tulaj­donosa az egyház, a szülők, a nagy közönség, vagy tár-

Next

/
Thumbnails
Contents