Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-08-16 / 33. szám

ház egyik hívőjének gyermekét megkeresztelvén, az illetékes lelkész kérése dacára a keresztelési adatokat törvényes helyére áttenni kereken megtagadta. Igy respektálják a mi édes atyánkfiai az országos törvényeket ma is ! Az ügy a törvény rendes útjára bocsáttatni egyházmegyeileg elhatároztatott. Meglátjuk, hogy a törvény csakugyan törvény-e tehát, vagy irott malaszt ? ? Molnár. A szászok igazsága.1 v. Jelige: Ha a ti igazságtok feljebb nem bővelkedik az Írástudók és farizeusok igazságánál, nem mehettek be a mennyeknek országába. Máté 5; 20. Ismét egy szép magyar evang egyházi ünnepélynek voltam tanuja. A brassómegyei Kiizba magyar evang. egyházközség lelkészi hivatalába iktatta be a brassómegyei szász esperes Iiaupt Frigyes szász-hermányi lelkész, az újonnan választott papot tiszt. Oertel János urat. Másutt az ilyen ünnepély áhítatos hangulatba hozza a sokszor könnyekig meghatott híveket. Itt is könnyeztek sokan a nagy röhögéstől. Mert midőn az esperes ur, írásból hibásan olvasott hosszadalmas beszédében a többek, közt azt állitá, hogy »szép bekecs állapotban volt az ekklezsia a Szakadátra elkócozott Jakab tiszteletes ur idejében 2

Krizba község apraja és nagyja olyan hahotára gyújtott a szent helyen, mint ha csak a »Peleskei notárius« egy jelenetét játszotta volna el az oltárnál az esperes. A türkösi és hosszufalusi komédiának" méltó párja ez az eset, a mely még ismétlődni fog tudja Isten hányszor. Es nekünk tűrnünk kell, tűrnünk mert elnyomóink készebbek nevetségessé tenni isteni tiszteletünket, mint beleegyezni abba, hogy az egyházmegyének legalább az alesperese magyar legyen. Az ünnepélyt közebéd követte. Az esperes német nyelven ugy mint Türkösben megint az osztrák császárt köszöntötte fel éltetvén I. Ferencz József ő felségét »a kitől az erdélyi evang. a szabad vallásgyakorlatot nyerték. « Nagyszerű tudomány! Az esperes ur ugy látszik épen oly kevéssé ismeri az egyháztörténetét, mint a kiskapusi botrány hőse, a selyki esperes Schuster Gusztáv a pap választási törvényt.4 De, hog)r

ezen krizbaí botránynak a képe teljes legyen, el kell mondanom a papválasztás történetét is. Az erdélyi evang. egyházkerületben papi állomást nyerhetnek. i) oly egyének, a kik theologiai tanulmányaikat elvégezvén a papi vizsgát letették. (Ezeket idevaló műnyelven »akadémikusoknak« nevezik.) 2) oly egyének, a kik egyébbre nem alkalmasak, p. o. kiszolgált katonák, elcsapott szabóinasok, suszterlegények, borbélysegédek stb.5

Ha mint tanulók vagy kántorok legalább 7 évig szolgálták az egyházat. (Ezeket idevaló műnyelven t>nem akadémikusok«-nak nevezik.) De ezen utóbbiak csak azon esetben vehetők fel a jelöltek közé, ha legalább is 3 akadémikus pályázó nem jelentkezik. Akadémikus kandidatusokra azonban, — mivel a szászok a magyar evang. ta-1 Lásd as előző cikket e lap egyik májusi számában. 2 Azt akarta mondani : »szép békés állapotban volt az ekklezsia az előbbi lelkész, a Szakadátra elköltözött tiszt. Jákob János ur idejében.* 3 Lásd az előző cikket. 4 Lásd e lap 1884. évi foly. 468. lap. 0 Ez korántsem tréfa, a ki nem hiszi, olvassa el az egyházi törvény 206. A §-át és kérdezze meg a kiskapusi papot. nulokat egyátalán semmi segélyben nem részesitík, sőt minden ösztöndíjból való kitagadás, s a mellett kétszeres vagy háromszoros tandíjnak követelése által a tudományok csarnokaiból egyenesen kizárják és igy Erdélyben magyar evang. theologus, kivéve a már állomáson levőket, jelenleg egyetlen egy sincs — a magyar evang. egyházaknak csak az esetben van ez időszerint kilátások, ha magyarországi theologusok pályáznak; csak hogy ezeknek a megválasztatását megint a szászok a lapokban 6 bőven kifejtett okokból minden egyes alkalommal meggátolni teljes erejükből igyekeznek. Bizonyíték erre már most nemcsak a kiskapusi, hanem a krizbaí botrány is. A krizbaí papi állomásra a brassói szász consistorium 1884. november, 11. hirdetett pályázatot; de —nehogy az a magyarországiaknak, is tudomására jusson — az eddigi szokástól eltérőleg csakis egy német zuglapban a szebeni »Tageblatt«-ban, és annak is csak két egymásután következő számában.7

Midőn ez a fogás nem sikerült, mert felszólítás folytán még is pályáztak magyarhoniak is, akkor szász emissáriusok árasztották el Krizbát, intvén a népet »nehogy látatlanba magyarországit válasszon a ki púpos, sánta, vak s tudja Isten még miféle testi és lelki fogyatkozásban leledzik.« A legáltalánosabb érv pedig a mit a szászok, hogy a magyarországi papokat meggyülöltessék széltében hangoztatnak az: »a magyarországi papok mind tótok, a tót pedig nem ember.8 Igy használják fel a lázitásra a szászok még a »nemzetiségetv. is, s a mellett folyton panaszkodnak, hogy az állami hivatalokból ők nemzetiségűkhez való ragaszkodásuk miatt kizáratnak. Bárcsak ugy volna! megérdemelnétek ti farizeusok, hogy mivel »a mennyeknek országát mások előtt bezárjátok« (a mint Jézus mondja) magatok se mehessetek oda be! Az izgatás nem volt hiába való: a szász párt megalakult, élére állott a krizbaí biró, mert hát a szolgabirája is szász, meg az alispánja, és a »Tageblatt« 3327. számában örömittasan irá, hogy: »Die Gemeinde (Krizba) stráubt sich gegen eine beabsichtigte Importirung eines Seelsorgers aus dem eigentlichen Ungarn. Ein Stráuben gegen die Vermehrung der importírten ungarlánder Elemente finden wir nach den erhaltenen Proben begreiflich. Nicht mit Unrecht schreibt man denselben die in mehreren ung. politisclien und Kirchenbláttern seit einiger Zeit erfolgte Auffrischung des leidigen Streites betreffend die Trennung der in Siebenbürgen lebenden Lutheraner magyarischer Nationalitát von der evang. Landeskirche A. B. und ím Zusammenhange hiemit die wieder aufgewármte »Már von den bősen herrschsichtigen Saclisen und den armen unterdrücktem Cschangos« zu.° Jeleltül 6 E lap 1884. évfoly. 9. 15. 29. számában »Szászok Igazsága* cím alatt. Ezen okok egyike : Hogy a szász főkonsistoriumnak a magyar esperesség felállítása ellen felhozott azon érve : »a magyar lelkészek között mindig csak a legkevesebben bírják a műveltség oly mértékét, hogy a magasabb egyházi hatóságnál egy helyet becsülettel betölthessenek,* soha el ne avuljon. 7 A brassói, hosszufalusi, ujfalusi, kolozsvári, zombori lelkészi állomásokra hirdetett pályázat magyar lapokban is megjelent, az első négy, e lapok hasábjain is. Lásd 1879. évfoly. 1427. lap "1882. évfoly. 12Ó7. lap. 1883. évfoly. 555. lap. 8 Pedig a kik jelenleg magyarországiak itt vantjak, tótul nem is tudnak. 9 Magyarul: *A krizbaiák erősen ellene vannak, hogy — a mint azt némelyek célozták — a tulajdonkénem Magyarországból importáltassék hozzájuk lelkész. A Magyarországról elemek szaporításával szemben tanúsított ellenvallások a már itt levő magyarországi példányokat tekintve — eléggé érthető. Mert ezeket terheli, és pedig nem ok nélkül, a gyanú, hogy az erdélyi magyar evangélikusoknak az erdélyi (szász) evang. püspökségből való kiválását illetőleg a harcot és ezzel kapcsolatban a zsarnok szászokról és a szegény elnyomott csángókról szóló mesét több magyar politikai