Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-08-16 / 33. szám

gymnásium jövőjét. Felállittatot a negyedik tanszék, és nagyhírű professorok, egy Wimmer Ágoston, Kis Gábor, Filó Lajos, Losonczy László, Tóth József s még számosan terjesztették évtizedeken át a gyönki focusból a tudomány világosságát, a protestáns műveltség melegségét és a magyarságot. Igen, az az iskola mely a »német szó« kedveért alapíttatott, a németek lakta vidék megmagyarositásában találta fel legsajátabb missióját, mit lelkesen be is töltött. 1840 óta birunk statistikai adatokkal a gyönki gymnasiumról ; az igazgató tanár ur szívességéből jutottam azon dolgokban, melyek előttem kevésbé ismertek, megbízható informátióhoz; e szerint 44 év alatt 3837 növendéke volt gymnasiumunknak, és azok közül 625 német fiu volt, igy bizton számithatom, hogy a »központi iskola«' megnyitása óta legalább 1000 német fiúból (nagyobb részt sváb pórfiból) megannyi tudományosan művelt magyar állampolgárt nevelt a gyönki gymnásium hazánknak, magyart szívben, jellemben, műveltségben, nyelvben. Több mint 5000 növendéke volt eleitől ez iskolának; ha felét számítjuk végzettnek (felére szállítjuk a német diákok számát is), egy egész légiója a magyar mivelődésnek vallja hálásan alma materéül a gyönki központi iskolát, melynek tisztes érdemei előtt méltán kalapot emelhetünk. Bizony fölemelkedik lelkünk ily sikere előtt az autonom tevékenységnek. Hát ha még számba vesszük, mily sok jelese iejlődött a közéletnek, társadalomnak, irodalomnak, egyház- és iskolának a gyönki diákokból! és ha meggondoljuk, mily átalakító varázszsal bir e kis intézet egy nagy, igen kiterjedt vidék köznépének is művelődésére és magyarosodására! Azt vélnénk, örök életet biztositnak iskolánknak elévülhetlen érdemei. Pedig mintha lélekharang kondult volna meg fölötte. A Thun-korszak már súlyos kezet emelt reá, megfosztotta 2 felső osztályától és kényszeritette 5-dik tanszék felállítására. A pártfogóknak minden erőik megfeszítésével sikerült csak megmenteni az üldözött iskolát, mit utóbb missiójának méltánylásául az egyházkerület is segélyező védelmébe vett. Igy állott és fejlődött a gyönki gymnásium, központja a duna-dráva közi, Baranya-, Fehér-, Külső Somogy-, Bács- és Tolnamegyei reformátusoknak, kik ez egyetlen gócban szerezhetnek tudományos műveltséget. De a középiskolai törvény megakasztotta fejlődését, a lét vagy nem lét keserű harcába idézte. A tanerők szaporitandók, a fizetések majd ioo°/0

-kal emelendők, a felszerelés kiegészítendő. ' Miből?! Nincs már forrás, mely a törvény-követglte magas igényeknek megfelelő anyagi áldozatot buzoghatna ez idő szerint a gyönki gymnásium megmentésére, csupán az allamsegély. A költségvetés fele összege erejéig nyújtott segély nem fosztja meg önálló jellegétől felekezeti gymnasiumunkat; az autonomicus jogok féltése nem keveredik hat a létkérdés nehéz megoldásába. Azon feltételek pedig, melyeket az államsegély elnyeréséhez köt a középiskolai törvény, mind fennforognak a gyönki középiskolánál. Első ezek közt a fontos államérdek, mely a magyar műveltség és művelt magyarság ez iskoláját veszni nem engedheti, sőt mint a magyarosodás védbástyáját támogatni sürgeti. Nagy vidék helyi érdeke is kivánja e gymnásium fenntartását; egész Tolnamegyének a gyönkin kiviil az egyetlen bonyhádi algymnasiuma van. Pár év előtt mozgalom indult meg Szegszárdon 8 osztályú gymnásium felállítására ; támogatásért első sorban a szegszárdi uradalom birtokosához, az alapítványi javakat kezelő cultusministerhez fordultak a kezdeményezők, de minden pártfogolás megtagadtatott tőlük, s ezzel Tolnamegye hosszú időkre megfosztatott a kilátástól, hogy '/•* millió lakosságának és ugyanennyire tehető környezetének teljes gymnasiuma legyen. Annál égetőbben szükséges, hogy legalább a meglevő algymnasiumok léte biztosittassék. Hogy nem teljes gymnásium a gyönki, ellenvetésül a segélyezés kérdésében nem szolgálhat, mert a concentricus tanterv a négy alsó osztályban bevégzett, és mert a növendékek bármely főgymnasiumban akadály és nehézség nélkül folytathatják tanulmányaikat. Nem is az a fő, nem az a törvény célzata, hogy kis gymnasiumok ne legyenek, hanem hogy egyáltalán rossz iskolák ne legyenek sem az al- sem a főgymnasiumok közt; a gyönki iskola pedig — 80 esztendő bizonyítja — jó intézet, akar is, képes is haladni, megfelelni a modern középiskolázás kívánalmainak. Mindezekhez igen nyomós, a középiskolai törvényben külön kiemelt okul szolgál az állami segélyezésre azon körülmény, hogy két emberöltő áldozatkészsége 50,000 forintnyi alapítványt halmozott fel a gyönki gymnásium biztosítására, mely alapítvány mind Gyönkhöz van kötve, különösen a 32,000 frt. Hajós-alapitvány, melynek oklevele azon esetre, ha Gyönkön megszűnnék a középiskola, határozottan kiköti, hogy az alap a családra visszaszáljon. Megtagadni tehát az államsegélyt annyit jelent, mint a törvény világos utalása ellenére megsemmisíteni egy százados buzgóság által létrehozott közművelődési átriumot és sárba dobni annak 50,000 frt alapítványát. De nem csak azt jelentené. A gyönki gymnásium missiója nincs betöltve : a jövendő még fontosabb, nagyon sokkal kiterjedtebb hatáskört jelölt ki számára. A magyar nemzetiség ellen áskálódó vakandokok nagyon elszaporodtak, sok éber kertészre van szükség, kik megvédjék a nemzeti művelődés veteményes kertjét. Gyönk nagy állami érdekeket hathatósan szolgálhat, ha iskolája az állam által oly irányban továbbfejlesztetik, melynek cultiválására ethnográfiai viszonyainál fogva az ország legtöbb gócpontjánál inkább hivatva van. De erről következő cikkemben. Eötvös K. Lajos. Kérelem az óvodákat fenntartó egyletek és testületekhez ! A kisdednevelők országos egylete a kezdet nehézségeit legyőzött 14 éves működés után hasznos tevékenységének immár gyümölcsöket is igérő uj stádiumába lép. A kisdednevelés tudományának és gyakorlatanak fejlesztése, terjesztése, népszerűsítése s ezzel az képezi egyletünk egyik főhivatását, hogy a családi nevelés és az intézeti képzés közt még mindig betöltetlen hézagot besáncolja, a család és iskola nélkülözhetetlen egybehatását előkészítve. Másik kiváló hivatása a kisdednevelők önképzésének a társulatból fejlődő buzgó erővel támogatása ; érdekeik önzetlen védése. Eszközeink: gyiilésezések, felolvasások, gyakorlati foglalkozások, pályadíj- kihirdetések és főként: oly szaklap kiadása, mely az elméletet a gyakorlattal egyezteti, a nevelési elveket népszerű ismertetéssel terjeszti. Soha sem kínálkozott céljaink megközelítésére kiválóbb alkalom, mint a f. évi augusztus 21, 22 s esetleg 23. napjain Budapesten megtartandó nagy gyűlésünk. Az orsz. kiállítás a nevelés oktatásnak is nem remélt gazdag csoportokban nyújt okuló tapasztalást. Alapszabályaink javasolt módosítása egyletünk szak,- és társadalmi