Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-08-09 / 32. szám

tás kövének felemelésével és reám dobásával várakozni, mig kérvényem másolatát és eredeti okvíányaimat viszsza szerezhetem és nt. szerkesztő úr engedelmével e becses lapok hasábjain közölni fogom. Nagytiszteletű Körmendi Sándor esperes úrnak pedig legyen szabad kijelentenem, hogy azon véleményében, miszerint az én eredeti okmányaimnak, a választás megtörténte után is az irattárban »egyéb akták mellett eredetiben kell szerepeiméin : nem osztozhatom ; — már csak azért sem, mert ha én más egyházba is pályázni akarok : az eredeti okmányokra okvetlen szükségem van. — Sőt ha soha sehová se pályáznám is többé : vájjon nincs-e jogom eredeti okmányaimat visszakérni ? Kérvényemnek pedig különben is csak hiteles másolatát kértem. Ha okmányaimat szerencsés leszek közzé tehetni s pályázatom jogosultságát egyik kerületi gyűlésünk határozatával igazolni: majd akkor kiviláglik, miért erősített meg a főtiszt, egyházkerület legközelebb Pápán tartott közgyűlése is az alsoki lelkészí állomáson; és ki fog derülni az is, hogy ki a csaló, és ki jár a félrevezetés ösvényén ?! — Németh Zsigmond, ref. lelkész. * A máramaros-ugocsai helv. hitv. egyházmegye érdekes gyűlést tartott Nagyszőllősön, Csermák István esperes és Várady Gábor gondnok elnöklete alatt. A m. szigeti, n.-szőllősi és dolhai misszió ügye nemcsak felekezeti, hanem magyar nemzetiségi szempontból is újólag tüzetes tárgyalás alá vétetett s mind a háromra ismét fel fog hivatni az egyházkerület és konvent figyelme s kérni íogják, hogy a szigeti misszionárius lelkész, tekintettel a feladat fontosságára, 6oo frt évi dijjal és 200 frt uti átalánynyal láttassék el. Annak alkalmából, hogy a szigeti iskola 10,000 frt évi segélyt kap a közokt. minisztériumtól, hálásan emlékezett meg az egyházmegye Trefort miniszterről. Az egyházmegye elhatározta, hogy Szilágyi tanár jubileumán küldöttek által fogja magát képviseltetni. * Szilágyi-jubileum. M.-szigeti levelezőnk irja: Szilágyi István akadémiai tag s a m.-szigeti helv. hitv. líceum nagytudományu igazgatója a legközelebbi tanévben tölti be tanárkodásának negyvenedik évét. Negyven évet tölteni a katedrán, már magában véve is elég érdem. Szilágyi tanárkodása mellett még tudóssá is lett. Tanult mindig s a 40 évet folytonos tudományos búvárkodásban töltötte el. Nemcsak a tulajdonképeni szakmájában, az irodalomtörténetben s a históriában tüntette ki magát mint specialista, de kiváló jártassággal bir a tudományok minden ágában. Valóságos Brassai. E nagymérvű elfoglaltatása mellett tudott magának időt szakítani a közügyek szolgálatára is. Nem volt társadalmi, nem volt hazafias mozgalom, melyben Szilágyi tevékeny részt nem vett volna. Vele s ifj. Jura Györgygyei (orsz. képviselő s később megyei főjegyző) alapította Várady Gábor 1865 elején a »Máramaros* cimű politikai hetilapot, mely a vidéki hetilapok között első helyen áll. Ezt a lapot Szilágyi 20 éven át szerkesztette nagy buzgalommal Mint ember Szilágyi ritkítja párját. Jószívű s szolgálatkész. Tanítványai a bálványozásig rajongnak érette. Talán ő az egyedüli ember, kinek ellensége nincs. Szereti s tiszteli mindenki. Nem csoda, hogy ezek után társadalmunk minden rétegében hatalmas mozgalom indult meg, hogy az érdemes férfiú negyven éves tanárkodásának évfordulóját ünnepélyesen üljék meg. Az ünnepet rendező bizottság élén Várady Gábor képviselő áll, ki e hosszú idő alatt együtt küzdött Szilágyival Máramaros kulturmozgalmaiban. Az ünnep részleteiről legközelebb. * Az erdélyrészi közművelődési egyesület felszólitá a protestáns püspököket, hogy körlevelek által hassanak oda, hogy a le'készek és tanitók indítsanak gyűjtést a fennt nevezett egylet részére. A prot. lelkészek azonban ugy látszik — nem is várják e felszólitást, miről Czinke József erdőbényeí ref. lelkésznek a »Budapesti Hírlap« szerkesztőségéhez intézett s 1 frt 21 krral terhelt következő levele tanúskodik : »Mi reformátusok, — irja egyebek közt — évenkint 23 — 30 különböző célra adakoztatunk híveinkkel templomban kitett perzselyek utján, nevezetesen egy vasárnap valamely prot. iskolára, más vasárnap valamely árvaházra, vakok, siketnémák intézetére, szegény egyházak, papok, tanitók javára. A mi jó népünk már hozzá van ehez szokva és viszi vasárnaponkint a maga krajcárját jó szívvel az isten házába. Miért ne tehetnők ki legalább egy vasárnap évenkint az erdélyrészi közm. egyesület részére is a perzselyt ? s miért ne vennők föl a többi közzé a gyámolitásnak ezt az egyszerű módját is, mikor ez igazán nem kerül semmi fáradságba, csak a lelkész részéről egy kevés jóakaratába ? Én a tegnapi napon (aug. 2-án) megcselekedtem ezt. Kihirdettem a híveknek, hogy most az erdélyi magyar egyesület javára vannak kitéve a perzselyek, aztán megmagyaráztam nekik röviden, hogy mi annak a célja s megmondtam azt is, hogy miért érdemel tőlünk segedelmet 1 az erdélyi magyarság ? és az én jó hiveim adakoztak. Az ide mellékelt I forint 21 krt találtam istenitisztelet után a perzselyben. Nem sok igaz, de azok sem voltak sokan, a kik adták. S ha megemlítem, hogy máskor két hónap alatt se szokott ennyi pénz összegyűlni a perzselyben mindjárt ki fog tűnni, hogy ez a pénz igen sok s hogy tehát a cél maga volt olyan, melylyel a népnek áldozatkészségére hatni lehetett. Azért ajánlom ismételten ezt a segélyezési módot is. Annyi község van Magyarországon s annyi lelkes ember, hogy ha minden községben átlag csak ennyi begyül is, már az is elég arra, hogy belőle kisdedóvót és iskolát tarthassunk fenn egy eloláhosodott faluban.« * Templomszentelés Orsován. Nagy ünnepélyességgel szentelték fel m. hó 26-án az orsovai uj ev. templomot. Ott volt Szeberényi püspök, ki először is a harangot szentelte föl, mire az istenitisztelet következett. A püspök magyarul és németül beszélt, Schwalm György pancsovai lelkész németül mondott alkalmi beszédet, ezzel a megható ünnepély véget ért. * Követésre méltó példa. Az elmúlt héten a pesti ref. lelkészi hivatalban meg jelent Németh Mária urnő s a theologiai igazgató urnák leendő kézbesítés végett át adott 5 frtot azon megjegyzéssel, hogy az egy szegény sorsú, de jó előmenetelii theologusnak adassék. Midőn a nemes szivű adakozónak köszönetet mondunk, kifejezést adunk azon óhajunknak is : Vajha theologusaink minél több ilyen buzdítást nyernének. * Többektől hozzám intézett kérdezősködések után értesíteni kivánom azokat, kik »Egyházi beszédeim« II. kötetére előfizettek, hogy az a sajtó alól még e folyó hónapban kikerülend. Dráva-Fok, 1885. augusztus 6-án, Iletesy Victor, ref. lelkész. * Köszönet nyilvánítás. A soproni ág. h. evang. lycaeumi gyámintézet öt forintot, a kőszegi ág. h. ev. gyámintézet három forintot küldött a brassói ág. h. evang. magyar egyház községnek a szász egyháztól való elszakadás előmozdítására. Alólirottak midőn a nevezett két gyámintézetnek, melyek közül az első már másodízben, a második már harmadízben emlékezett meg rólunk kegyadományával, forró köszönetet mondani kedves kötelességünknek tartjuk, egyszersmind azon kéressel járulunk a többi ág. h. ev. gyámintézetekhez és gyülekezetekhez, ne engedjék önállóságra való törekvéseinket feleutjában