Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-08-09 / 32. szám

Te vagy az, ó Isten, tied a dicséret — Pogány népek közt is magasztallak Téged ! 25. Tied a dicséret s örökre az lészen, Mert Te megmentettél csodálatos képen, Felkent királyoddal tettél kegyességet — S ezért maradéka is magasztal Téged 1 Budapest, 1885. julius 13. Kolosy Elvira. BELFÖLD. Egyházkerületi közgyűlés dunántul. A dunántuli ágost. hitv. evang. egyházkerület ez idén, Pápa város következvén, julius 29 és 30-án ott tartotta közgyűlését. Talán mert Pápa inkább központ, a gyűlés nagyon népes volt. Megelőző este a szokásos elóértekezlet. Alig egy órát vett igénybe. Simán, minden hevesebb szóvita nélkül folyt le, a mikor mindenki gondolta, előre hitte, hogy gyűlésünk ez idén gyorsan fog lefolyni; mert az előtanácskozmányok menete mutatója szokott lenni a gyűlések tanácskozási menetének. A gyűlés napján reggeli 8 órakor gyámintézeti istenitisztelet tartatott, a mult évi kerületi gyűlés azon határozatának értelmében, hogy jövőre kerületi gyűléseinket gyámintézeti istenitisztelet előzi meg. Az oltárima, melyet Ritter István főjegyző mondott, vallás-bölcselmi igazságok mélységébe hatolt be. Közel hozta az ég urát. Fölemelte a mindenség Urához a földlakóját. Horváth S. aljegyző mondta a gyámintézeti beszédet, a gyámint. jelszavául oda állitván: Mentsük meg egyházunkat. Mentsük meg az önsegély utján. Nagy áldást ád rá a jó Isten. Szónoki elegantiával adta elő gyujtóhatásu beszédét. A beszéd közben vegyes kar énekelte Gusztáv Adolf hattyú énekét, valódi műizléssel. Örömmel hallgattuk a szép szövegű ének előadását. Az istenitisztelet elején és végén közösen énekeltük Hagenbach gyámintézeti énekét, mindkettőt Karsay püspök műfordításában. Az offertorium 50 forintot hozott. Felében Békás, másik felében az egyetemes gyámintézet részesül. Az istenitisztelet után kevés ideig tartó szünet. Az ismerősök találkozása, ölelkezése. Conversatió az ima és beszéd fölött. A mint a gyűlés tagjai újra helyet foglalnak Káldy felügyelő megkezdi megnyitó beszédét. Üdvözölve a tagokat, azzal kezdi: »Föladatom figyelemmel kisérni az idők jeleit, a kor követelményeit.« Igaza van! A felügyelő elnöktársával valóságos torony óra. Mig a zsebóra járása észrevétlenül történik, addig a toronyóra ütését mindenki olvassa. A figyelő sas-szeme *fénysugárt« vesz észre, mely utat tör magának. E fénysugár a vallás és jogegyenlőség nagy testéből törött darab. Nem tudott tovább várni. Rég óhajtva vártuk. Szerinte azonban »sem eleink, sem mi oly közelben nem gondoltuk. « Ő érti az idők jeleit. Ez az áttörő Fénysugár »a prot. felekezetek képviseltetése a főrendiházban.« Nem tart azokkal, kiknek e jog ily alakban nem kell. O is szeretné a többi fénysugarakat is látni. De ha egyszerre nem szállanak le, nem űzi vissza. Örül neki. Könnyebben várja vele, mint nélküle a többit. Szép és megható volt, mikor apostrofálni kezdi »nehogy igazságtalanok legyünk az iránt, ki e törvényt kezdeményezte . . .; ki e törvényt hozta. . .; ki e törvényt szentesitette.« Egész a föllelkesedésig ragadta hallgatóit, mikor az apóst, királyt emiitette; fennállva hallgatták, mikor azt mondotta: »ezzel megmutatta, hogy van hely fenntartva nemes királyi szivében magyarországi prof. alattvalói számára ÍS. * Eszembe jutott, szomszédom meg majd fennhangon gondolta: Más idők, más emberek.« Mert mikor mindenütt csak borút láttunk, sehol derű nem volt; mikor gyűlésre ültek össze nagyjaink itt is — ott is; mindenütt csak gravamen. Azon kezdték, azon végezték. Most pedig a király szive értünk is ver; »van fenntartva benne hely prot. alattvalóinak számára is« igy kezdik. A kor követelménye, szerinte: »a zsinattartás elodázhatlanságu* A ki figyel, az közelebb van a tárgyakhoz, az események is közelebb esnek ahhoz. EU odázhatlan szerinte; mert »jóakaratú támogatást« várhatunk, nem lesz útban »rosszakaratú akadékoskodás«. »Az 1791. zsinati törvények szentesítve nincsenek * »Az egyetem jog és hatáskörét szabatosan kell meghatározni.* »Prot. szellemben nevelt prot. szellemű ifjúság* kell neki. Beszéde végén mint »első« választott tisztviselője a kerületnek tudatja, hogy ki az első? Hát bizony: a ki sokaknak szolgál... A kinek könnyű a nehéz... Az iga is gyönyörűséges.. . Pénzt oszt, ajándékoz, segiti: a tanári nyugdijalapot 200, a bonyhádi algymnasiumot 100, a ker. gyámintézetet szinte 100 frttal. Az ilyen igazán első. És a hol az e'ső ilyen, ott — gratulálj magadnak egyházkerület — az utolsó sem lehet utolsó. Még annak szive sem »kősziv« hanem »hússziv«u_ A ministeri leiratok, a testvéregyházak átiratai után fölolvastatott a püspök gazdag tartalmú, nagy gonddal egybeállított évi jelentése. Megéljenezték érte. A levélíró visszhangja a történteknek, én is utánnuk mondom : Éljen 111 Az évenkint előfordulni szokott tárgyakon gyorsan túlestünk; már d. u. 1 órakor banquette-iroztunk. A banquette fényes, nagy volt. 200 teríték, ugyananynyi ember. Gyakori toasztozás. Éltették: az első magyar embert ; — a püspököt; a felügyelőt; vasm. főispánját; az egyházak ^kézfogását*; a ker. gyámintézet Mecaenását stb. A második napnak aránylag több tárgy jutott. Legkellemesebben lepett meg mindenkit azon elnöki kijelentés, hogy a 40 év óta fennálló ker. gyámoldához készek a gyülekezetek kültartozásaiknak 13°/0

-át megadni. Igy a mely gyülekezet eddig 1 frt 20 krt fizetett, jövőre 10 frt 50 krral adózik. Gondolható mily nagy volt az öröm Izraelben. Na de: a capite kezdődik minden. Onnan vesz irányt. Még a hal is fejénél kezd rothadni. Bognár Endre. Válasz tiszt. Balla Lajos monori lelkész urnák. A »Prot. egyházi és isk. lap« ez évi 29. számában Balla Lajos lelkésztársam, »palam et publice* kettős törvény sértéssel vádol, s felhívja törvénysértésemre főtiszt. Szász Károly püspök s nagyt. Sipos Pál esperes urak figyelmét. Mint közhivatalt viselő ember, tudom, hogy tetteim sőt szavaim is közbirálat tárgyai. Igy Balla Lajos lelkésztársam bírálatát jogosultnak tartom. A nyilvánosságot szeretem s nem félek tőle. De bár jogosnak tartom Balla lelkés^társam birálatát, megbocsát, ha a mea maxima culpat halgatagon el nem verem mellemen, sőt a törvénysértés vádját viszszautasitom.