Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-07-26 / 30. szám

hazafi egyetért, azt még a legszélsőbb ellenzék is elismeri, hogy az alkotmányos aerának újra megnyílta óta még nem volt államférfi, ki a magyar állameszmét nyíltabb sisakkal s erélyesebben, bárhonnan jövő támadás visszaverésére készebben és képesitettebben védelmezte volna, mint Excellentiád ; — azt mindenki elismeri, hogy a magyar államéletnek oly sok viharral diadalmasan dacolt hajóját az azt minden oldalról verdeső ellenséges hullámok közepette, az előző kormányok alatt alkotott nemzetiségi törvény Scyllája s a felbujtogatott népfajok vesztünkre törő ellenszenvének Charibdisze között Excellentiád lesz képes bevezetni biztos — erős — férfias kezekkel a nemzeti törekvéseinknek célpontját képező biztos kikötőbe ugy, hogy sem a Scyllába bele nem ütközik, sem a Charibdiszben el nem merül. S ez a közös elismerés onnan ered, hogy Excellentiád erélye már is elnémította azon vakmerő hangokat, melyek Philippinél találkozással hitték fenyegethetőnek a magyar nemzetet. Ezért kettős a mi örömünnepünk ma 1 Örülünk azon szerencsének, hogy Nagyméltóságodat körünkben láthatjuk, hogy mint egyháztagok főgondnokunkat, s mint magyar hazafiak miniszter elnökünket gyűlésünkben üdvözölhetjük, s itt kérhetjük az egek Urát, hogy Excellentiádnak közhasznú nemes életét évek hoszu során át tartsa meg egyházunk és hazánk javára, díszére, boldogitására s itt kérhetjük Excellentiádat is, hogy tartc

a meg egyházkerületünket, s tartson meg minket azon nagyrabecsiilt szeretetében, melynek áldó hatását már sokszor éreztük s a melyet ezentiilra is kiérdemelni törekedünk. Egy nagybecsű lelet. (Folytatás.) 3. »De oppresso Ecclesiae statu sub Regimine Leopoldi Magni. Felvan osztva 10 §-ra sa többek között szórói-szóra közölve van benne Apafi Mihálynak egy a brandenburgi választó fejedelemhez Nagy Fridrikhez 1671-ben irott levele, mely a korabeli egyházi állapotokra érdekes világot vet. 4. »De horrenda Ecclesíarum ín Hungaria decennali persecutione, in specie Ministrorum V. D. et scholae Rectorum ad triremes Neapolitanas damnatione ac quorundam eliberatione.« Fel van osztva 65 §-ra s több mint 20 ivre terjed, számos Zaff Miklóstól, Welz Györgytől s a hollandi rendek által a gályarabok kiszabadítása érdekében irott okmányok másolataival. 5- »De statu Protestantium in Hungaria ad Leopoldi Imperatoris et Regis mortem.« Fel van osztva 30 §-ra s telve van a legbecsesebb egykorú okmányok másolataival. 6. »De statu Protestantium in Transsylvania sub Regimine Austriaco ad Compositionem usque Szatmariensem.« 18. §. al. 7. >De reformatis Transsylvaniae Principibus Ecclesíarum orthodoxarum Patronis.« 33. §. al. 8. jDe illustribus Magnatum Familiis in hoc temporis periodo Reformatae Religioni addictis.« Benne az egyes családok, patronusok neve s rövid történetük ábc rendben van összeállítva. 9. »De praecipuis Verbi Divini Ministris, ac maximé iis, quorum memória scripto aliquo in publicum edito conservata est.« 10. »De controversiis Reformatorum inter se, et Lutheranorum.« 18. §. al. 11. »De Unitariis in Transsylvania.* Fel van osztva 7 §-ra s számos magyar nyelven irott okmányt is tartalmaz, egyet Rákóczy Györgytől 1638-ból. 12. »De Jesuitis.« Fel van osztva 8 §-ra s a többek közt a 8-ik § egy nagyon érdekes iratot tartalmaz, melynek felirata igy hangzik: »Responsum Principis Francisci Rákotzi Ducis Hungarorum ad Protestatoriam et contradictoriam Supplicationem netione Relegationis Jesuitarum.« 14. íDe quatuor Receptis in Transsylvania Religionibus et earum Unionis Fundamento.* 9. §. al. 15. »De personis Ecclesiasticis.« Fel van osztva 32. §-ra s 15 iven ismerteti az egyház kormányzatának történeti fejlődését, az egyházi hivatalnokok hatáskörét, kötelességét. 16. »De quibusdam Synodorum Actis sub decursu seculi decimi septimi.* Érdekes leírásokat tartalmaz az egyes zsinatok lefolyásáról s kivonatokat a rajtok hozott Canonokból. 17. »De hungaricis Bibliorum Versionibus et Editionibus.« 18. §. al. 18. »De Typognephiis et Typographis in Hungaria et Transsylvania.« Fel van osztva 11 §-ra s számos nagybecsű adatokat tartalmaz. 19. »De Collegio Alba — Nagy Enyediensi ejusque ortu et progressu.« E tárgyról 10 iven beszél a szerző s azt hiszem, hogy az általa összegyűjtött adatok nélkülözhetlenek a fenntirt iskola történetének megírásához. E Caput 34 §-ra van felosztva s vele bevégződik a kézirat. Az ezután következő IV-ik Liber sorsát előbb elmondja egy idézett jegyzet. Hogy némi fogalmat nyújtsak az érdeklődőknek az ismertetett egyes könyvek terjedelméről, im ide igtatom legalább a lapok számát: Az I. Liber az 1 —166; a Il-ik a 167—565; a íll-ik az 566 — 1114-ik lapokig terjednek s különösen nagybecsűvé teszik a kéziratot azon később, a szerző által hazánkból küldött levelek, pótlékok, melyek mindannyian szép rendbe szedve illő helyökre vannak bekötve s sajtó alá elkészítve. E levelek, azt hiszem bármely lehető másolat felett már magokban is rendkívüli fontosságot tulajdonítanak e kéziratnak. Ennyi az, mit hogy ugy fejezzem ki magamat »madártávlatból bemutathatok a nagybecsű kéziratból az érdeklődő közönségnek. Az én körülményeim nem engedik meg, hogy a felfedezett drága kincset feldolgozhassam, habár az méltán megérdemelné, hogy kinyomatása által nagynevű írójának egy ujabb emléket állítsunk, mely a még mindig késő »aere perennius.« Mint már a fenntebb közölt tárgymutató is sejteni engedi, itt nem holmi összehányt-vetett történeti adatokkal van dolgunk, hanem rendszeresen kidolgozott pragmaticus egyháztörténettel, melyhez hasonlót máig sem mutathat fel szegény hazai protestáns egyháztörténeti irodalmunk. Én megvallom egészen magamon kivül vagyok örömömben e még általam is alig ismert kincs feltalálása miatt s e feletti örömömet csak az múlná felül, ha hő óhajom — t. i. kinyomatása — legalább anynyibati teljesülne, hogy műértő kéz nálamnál behatóbban ismertetné s nagybecsű adatait a most tervbe s munkába vett magyar protestáns egyháztörténelmi mű Írásánál felhasználná. S e tekintetben még azt is megígérhetem a netalán érdeklődő szaktudósoknak, hogy kieszközlöm az egyetem igazgató tanácsától, hogy a kéziratot hazánk valamelyik nagyobb könyvtárába leküldik, hol a nagybecsű kincsnek méltó felügyelet mellett bárki által is felhasználhatók lesznek adatai Ezen Ígéretemnek bárkinek írásban való megkeresésére ezer örömmel eleget teszek.