Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1885-06-28 / 26. szám
fog működni. Sok szerencsét kívánunk neki azon uj pályához, melyet önmaga választott magának s melyen kitartással és szorgalommal bizonyara még több szolgálatot tehet a hazai közművelődés ügyének, mint eddig. * Közalap-jarulek. Ugy vagyok értesülve, hogy a Budapest (pesti) eg) ház közalaphozi járulását (mint a legnépesebb egyházét e kerületben) többen figyelemmel kisérik ; s e tekintetben szeretnék a tájékoztatást. Az il letők megnyugtatása, illetve tájékoztatásául tehát van szerencsém közzétenni, hogy a pesti egyház híveitől 1883/4, 1884/5 évekre e mai napig befolyt 2448 frt 90 kr. Megjegyezni kívánom, hogy ez összeg még nem végleges. S a nagy munkát vezető nt. Papp K. lelkész ur igéretét bírom, hogy mire a számadás beterjesztendő lesz : a fennti összeg még tetemesen növekedni fog. * A halasi reform, fögymnásiumban az 1875-ik év julius 22-én, és az 1876-ik év julius 10-én érettségi vizsgát tett ifjak, az általuk megállapított s a főgymnásium levéltárába beadott szerződésük értelmében felhivatnak, hogy 10, illetőleg 9 éves találkozásuk megejtése végett Halason, folyó 1885-dik év julius 22-dik napján délután 5 órakor, mint általuk kitűzött időben, jelenjenek meg, vagy akik netalán akadályozva volnának a megjelenésben, azok eln aradásukat dr. Babó Mihály ügyvéd és városi főjegyző úrhoz cimzendő levelükben igazolják. — Halas, 1885. junius 18. Csonté Lajos igazgató. * A vasárnap megszentelésere nézve Skrovina zólyomi szolgabíró a következő erélyes rendeletet adta ki: Minthogy ünnep és vasárnapokon minden nyilvános és nem elkerülhetleniil szükséges munka az 1868. évi 53. tc. 19. §-a szerint felfüggesztendő s mindazok, kik ez ellen vétenek, az 1879. évi X. tvc 52. §-a szerint 100 forintig terjedő pénzbüntetéssel büntetendők : ennélfogva a közönséget ezennel figyelmeztetem, hogy a törvény ebbeli rendelkezésének megszegésétől tartózkodjék, mivel ezentúl az ellene vétőket a törvény szigorával fogom sújtani. Különösen pedig elrendelem, hogy sajt, bőr, gyapjú s egyébb terménykereskedők a községekben ünnep- és vasárnapi napokon üzleteket nem köthetnek s kik ily célból a községeket fölkeresik, a községből kiutasittatnak, s azon kívül a törvényes pénzbüntetéssel fognak sújtatni. A pálinkás korcsmák minden ünnep- és vasárnapon délután 3 óráig az álló és ülő vendégek számára zárva tartandók. Kereskedéseknek és egyébb nyílt üzlethelyiségnek ünnep- és vasárnapokon reggeli 9 órától délutáni 3 óráig zárva kell lenniök. A pálinkás korcsmáknak és kereskedéseknek ezek ellenére való nyitva tartása szintén 100 forintig terjedhető pénz-büntetéssel fog büntettetni. Ezen rendelkezéseknek megtartásáról felelősség terhe mellett a községi elöljárók kötelesek gondoskodni és ezen hirdetménynek kiadásával a kir. csendőrparancsnokságok is fölszólittatnak, hogy a tilalom megtartását szintén ellenőrizzék, s az ellene vétőket nekem bejelentsék. Vajha e szép példa közigazgatásunk részéről minél több követőre és szigorú végrehajtóra találna 1 * A hétfalusiak körebői. A »Prot. Egyh. és Isk. Lap« ez évi 22. számában »Szászok igazsága* cím alatt »Egy hétfalusi evang. pária* azt irja a brassói magyar evangélikusokról, hogy »azoknak az önállósítás iránt 1882-ben határozatilag kimondott óhaja, ma sem nyerhetett valósulást, sőt ha jól vagyok értesülve, az egyház az ő kérvényét visszavonni kényszerült.« Az egyházunk iránt érdeklődőknek, különösen pedig azon nemes szivű jóltevőinknek megnyugtatására, a kik a szász egyháztól való különválhatásunk előmozditására adakoztak, legyen szabad kijelentenem, hogy a kérvény visszavonását illetőleg egyháztanacsunkban még csak indítvány se tétetett, sőt az egyháztanács egyhangúlag újból kimondá, miszerint »az elszakadást illető határozatától elállani egyáltalán nem akar.« Én pedig ezen alkalmat is felhasználom azon alázatos kérésem kifejezésére : szíveskedjenek magyar protestáns testvéreink kegyadományaikkal önállóságunk munkálásában minket ezentúl is gyámolítani. (Kérő szózatunkat lásd ezen lap 1882. évi 41. számában). Brassó, 1885. junius 13. — Móor Gyula, ev. magyar lelkész * Felhívás.*) Tisztelettel felkérem mindazon egyéneket, kik a baseli t Alumneum*-nak, 1844-től fogva 1883-ig Magyaroszágból tagjai voltak, hogy rövid életrajzaikat nev.: I. Hol születtek és micsoda állású szülőktől származtak. II. Hol folytatták egyetemi tanulmányaikat és hol tettek lelkészi vagy tanári vizsgát. III. Jelenleg hol s minő pályán működnek, hozzám ez év augusztus lo-ig magyarul vagy németül beküldeni szíveskedjenek. Miután a jelenlegi »Hausvater« Ilaller lelkész'össze akarja állítani az alumneum volt tagjainak névsorát és rövid életrajzát, s engem kért fel, hogy a magyar résznél legyek segítségére. Mindenesetre becses emlék lesz ez az intézet volt tagjai számára. Ha az adatok mindenünnen pontosan a nevezett időig bejönnek, ugy remélhető, hogy az »Almanach* már ez év október hó közepén meg fog jelenni. Tisztelettel Kerekes Endre cand. der theol. Basel, 1885. junius hó 15-én. Alumneum, Hebelstrasse 17. * Gyászhir. Iléregi József belvárdi reform, lelkész f. hó 16-án 83 éves korában elhunyt. Béke hamvaira! * Szerkesztői mondanivalók. D. K. urnák Budapesten. Jövő számunkban hozandjuk. NECROLOG. Holczhammer István győri evang. népiskolai tanitó, életének 74-ik, tanítói működésének 51, boldog házasságának 34-ik évében folyó hó 7-én jobblétre szenderült. A boldogult férfiú egyike volt azon derék férfiaknak kik teljes odaadással élnek szent hivataluknak s nem szűnő lelkesedéssel vezérlik a gyermekvilágot a tudományok mezején folyvást előre, a tökély végetlen utain. Holczhammer István azon lelkes tanítók egyike volt, kik a tanitói hivatásnak az eszményért lelkesülő művész: ihletségével szentelik magukat, ő hivatásának élő derék tanitó volt a szónak legtisztább és legigazabb értelmében. Tudják ezt mindazok, kik legdrágább kincseiknek gyermekeiknek nevelését reá bizták, tudják a győri evang. gyülekezet tagjai, kik a több mint félszázados tanitói működés alatt az ő tanitói buzgalmának áldó hatásában, szerető lelkének a tavaszi nevelő verőfényhez hasonlító melegében részesültek. Félszázad alatt nemcsak a találmányok, de a tudományok mezején is nagyszerű előhaladások történtek; e félszázad elemi oktatásunk rendszerét, a paedagogíai tudományokat s tanmódszereket is átalakította egészen s boldogult halottunk mindig lépést tartott a korral, szelleme kitartásra acélozta, kedélyének tiszta forrásvize megőrizte őt a tespedéstől. Olyan volt ő az iskolában mint családjában kedves gyermekei között : gyöngéd figyelmes szerető atya, jó és körültekintő kalauz, ki ismeri a vidéket, melyen a vándor utja átvonul, s a melyeket ki nem kerülhet, iparkodik legyőzni az akadályokat. Kedves nejét, drága gyermekit egész odaadással szerette, szerette nem szóval, hanem cseleke*) E közlemény átvételére tisztelettel kéretnek az összes protest. egyházi lapok.