Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-06-21 / 25. szám

gával ragadta, hanem az eszme, mely a beszéden végig vonult : mit óhajtunk, mit várunk mi egy képezdei tanártól, mit vár a népneveles szent ügye, de mit vár különösen az egyház ? Jól képzett, egyházias szellemben, vallásos érzelemben nevelt tanítókat. Igen ügyesen jelezte esperes ur a fiatal tanár előtt az egyházra veszélyes ama kórtünetet, mely szerint a tiszteletreméltó néhányak kivételével, tanítóink a mai kort iellemző vallástalanság áramlatával szemben nem éreznek kedvet állást foglalni stb. Ezen szakférfiúhoz intézett beszéd után, ugyan azon szellemben és értelemben lettek a kérdések feltéve és reájuk az eskü is letéve, mely fogadásra, hogy a mindenható a tanár urat segítse, mindannyian szivből óhajtjuk. A megürült egyházmegye gondnoki szék betöltését illetőleg esperes ur törvényeink értelmében felhívatott. Conventi határozat folytán Pozsony Nagy-Szombat és vidékein elszórtan élő hitrokonaink felkeresésével és lelki gondozásával tiszt. Szabó Imre somorjai, a Nyitra és vidékén levők ilyetén ellátásával pedig Kocsis József szőllősi lelkész urak bízattak meg. A részben hűtlen, részben hanyag kezelés által tönkre ment tanitói-özvegy-gyámoldaí magtár kimúlása hivatalosan is kimondatott, s az összetakarított roncsoknak a még meglevő részvényesek közötti felosztása elrendeltetett. Minthogy pedig a gyámoldának magán-adományokból álló oly pénzalapja is van, mely feloszthatlan, ez alappal egy újonnan szervezendő egyházmegyei tanitóözvegyi pénztár felállítása is elrendeltetett. A lelkész özvegyi pénztárba hátrálékosok ellen komoly intézkedés történt, a százötven forint alaptőke tartozások, melyek tiz év alatt törlesztendők, ezután okvetlen behajtatnak, a hátrálékok törlesztése két év alatt három részletben befizetni határoztatott, oly hozzáadással, hogy a lelkész eddigi netáni elhalálozása esetén : a be nem fizetett hátralék arányában fog az évi özvegyi járulék csorbát szenvedni. Szomorú jele az időknek, miszerint alig lehet gyülésünk mostanában, hogy egy-két tanitó fegyelmi ügye ne kerülne a consistorium elé, versengés, iszákosság, egyházi felsőbbje iránti tiszteletlenség s más ilyes miatt. Örvendetes azonban, mint a tanügyi bizottsági ülésen Ís kitűnt, hogy tanítóink átalában mind a tanügy, mind a társadalmi téren igyekeznek maguknak tiszteletet s becsülést szerezni. A másfélnapig tartott gyűlés sem birván a felhalmozódott ügyeket letárgyalni, a kevésbé fontos ügyek egy közelebb összehívandó gyűlés alatt lesznek tárgyalva. Zdvori Elek, e. m. jegyző. Válasz Kéri Pál urnák — a f. évi »Prot. egyh. és isk. lap« 22-ik számában irt cikkére. — Kéri Pál ev. ref. lelkész ur »Apróságok a dunántulról« című cikkében, részint a dunántuli ev. ref. egyházkerület tisztviselőit — főleg annak e. főjegyzőjét — részint a komáromi ev. ref egyházmegyét törekszik gáncsolni. E cikket annyival is inkább, mivel irója felvilágosítást kér, figyelmen kívül hagyni nem lehet. Tehát töviden a dologra! A mi a theol. 4. tanszék pályázás utján leendett meghirdetését illeti : arra nem szükség reflektálnom ; az, a kire ez bizva van, kétségen kívül meg fog felelni magáért ; azonban Kéri Pál böngész urat, ki jeremiádot tart a felett, hogy most már az 1881. évi kerületi jegyzőkönyv 222. pontja szerint az egyházmegyék, miután a traktuális gyűlések mindenütt megtartattak — nem folyhatnak be a gyakorlati theol. tanárválasztásra, — figyelmeztetnem kell, miszerint böngészi kedvenc foglalkozását hiányosan teljesítette, a mennyiben fürkész figyelmét kikerülte az 1884-ik évi kerületi gyűlés jegyzőkönyvének 159-ik pontja, mely a tanárválasztást az egyházmegyék véleményének többsége alapján, a kerületi gyűlésen szavazati joggal bíró s jelenlevő tagok, a szavazatok átalános többségével eszközlik. Említi továbbá Kéri Pál úr, hogy »nekünk van hat rendes jegyzőnk s ezeken kivül vagy öt fölkért jegyző, minden kerületi gyűlésen — . . . s mégis a jegyzőkönyveket ujabb gyakorlat szerint 7 hónap múlva küldhetik csak széjjel.* Igaza van, hat rendes, választott jegyzőnk van ; de közülök a két utóbbi évben csakis 3 dolgozott rendesen; azonban Kéri ur téved azon állításában, hogy »vagy 5 fölkért jegyző segédkezik a szerkesztésnél, mert legfölebb a törvényszéki vagy más bonyodalmasabb községügyek adatnak ki a kerületi törvényszék tagjainak referálás végett; s hogy a legközelebbi kerületi gyűlésen is csak 3 jegyző működött a jegyzőkönyv szerkesztésével : világosan tanúsítja a kaposvári gyűlés jegyzőkönyvének utolsó lapja, hol fel van jegyezve, hogy melyik pontot melyik jegyző szerkesztette. Ez ugyan sajnos, hogy a teljes jegyzőkönyv kissé későn lát napvilágot, (de még sem 7 hó múlva, mint Kéri ur állítja) annak a jegyző nem oka, azonban a közügyek még e késlekedésnél sem szenvednek hátrányt, mert az e. főjegyző kötelessége szerint, a gyűlés után azonnal és sürgősen megküldi a kivonatokat az illetőknek; s hogy ez valóban igy történik: felhívom tanúbizonyságul egyházkerületünk azon testületeit s egyéneit, a kik és melyek a gyűlés határozata által egyben vagy másban, egykor vagy máskor érdekelve vannak. Hogy a kaposvári gyűlés jegyzőkönyvének — főleg a gazdászati szakot illető pontjainak összeállításában vannak logikátlanságok : ez tény; de ennek oka nem anynyira a főjegyző figyelmetlenségében — mint Kéri ur mondja — hanem az újonnan behozott rendszer meghonosulatlanságában keresendő. Ugyanis a gyűlés tárgyai mielőtt a zöld asztalra kerülnének, szakbizottságoknak adatnak ki, mely szakbizottságokban nem mindig a rendes jegyzők lévén a referensek, sőt ezek véletlenül a bizottság tárgyalásánál jelen sem lévén : igen természetes, hogy ezekben teljesen tájékozatlanok, s nem csoda aztán, ha az ügy darabok s ezekre hozott határozatok illogikus rendben, tehát rendetlenségben adatván át az azokkal teljesen ismeretlen jegyző kezébe: »filius ante patrem'-féle rendetlen alakban kerülnek sajtó alá. E hiba azonban azonnal megszűnik, mihelyt a kerületi gyűlés kimondja, — s ezt ki kell mondania! — hogy mindegyik szakbizottságban a rendes, esküvel kötelezett jegyzők legyenek a referensek, kik míg egy részről a kerülettel szemben-felelőséggel tartoznak, addig más részről érdekűkben álland, hogy a sajtó alá korrekt, logikus egymásutániságban rendezzék szerkesztményeiket. Kéri Pál ur — végre — a f. évre készített kerületi névtár felett tartván böngészetet, ily szavakkal emel ki abból egy törvénynyel ellenkező ténykörülményt : Hodos anyaegyház Pozsonym. kj. alsó-csallóköz lelkész: Balahó A. (lakik D. Szerdahelyen). Ez is csak a komáromi egyházmegyében történhetik meg, hogy a lelkész nem lakik gyülekezetében, hanem saját kényelmére a szomszéd városban, pedig egyházi törvényeink 127. §-a világosan rendeli, hogy a lelkipásztorok gyülekezeteikben lakjanak s maradjanak. E ténykörülmény genesisére elő kell adnom, hogy