Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-06-21 / 25. szám

határozatában nincs az benn, hogy az egyházfő eltiltatik a főrendiházi tagság gyakorlásától, egyébiránt a kerület a maga hatáskörében igenis adhat directivát a maga választott főnökének. Ha ezzel a törvénynek ellenszegült akkor nem a convent, de a miniszter, az államügyész illetékes eljárni. Kéri a conventet, hogy az egyházkerület ne sújtsa megi óvással, mert ezzel tul lép hatáskörén, a minek sajnos következményei lehetnek. Hisz a kerület nem is tesz mást, minthogy érvényt akar szerezni azon álláspontnak, melyet a mult évi convent is elfogadott és ezen célból a zsinat összehívását kivánja. Mondhatnák, hogy e kerület nem contemplál ugyan ellenszegülést a törvény ellen, de passiv ellenállást. A passiv ellentállásra alkotmányos eszközökkel akár alkotmányos, akár nem alkotmányos kormány ellenében az egyház, midőn magát jogában sértve érzi, nem csak jogosítva, de kötelezve is van. A convent veszélyes pályára lép. A kiindulási pont az, hogy helyteleníti az egyházkerület határozatát. A legközelebbi lépés az, hogy érvénytelennek fogja nyilvánítani a kerületi határozatát (hisz ily indítvány a bizottság kebelében fel is merült.) Ha a convent oly szerepet arrogál magának, milyet a kormány egyes megyékkel szemben gyakorol, akkor odajuthatunk, hogy a remonstráló kerület nyakára superintendenst : biztost fognak küldeni. Azt hiszem, ne lépjünk ezen térre. Nem tanácsos a convent és a kerületek közt conflictust provocálni, mert a kerület nem engedheti meg, hogy a convent omnipotens egyházi főtanácscsá nője ki magát, melyben praepotens emberek éreztetni akarják hatalmukat. Hiszen Szabolcsban, Debrecenben, Szatmárban stb. már remonstráltak is az ellen, hogy a convent túllépett hatáskörén. Ugy látja, hogy a convent nem elég erős fölfelé, de lefelé grassálni akar. Fölfelé nem felel meg feladatának és nem védi a jogokat. Milyen hatalma legyen lefelé, hisz nincs 800,000 katonája, nem mondhat ki sem anathemat sem excommunicatiot. A convent a püspökét és íogondnokokat ugy akarja tekinteni, mint saját embereit, holott ők csak az egyházkerületektől fogadhatnak el directivát. Ily dilemmától megakarná őket óvni s ezért azt javasolja, hogy a convent csak a zsinat kérdéséről nyilatkozzék. Ehhez képest a következő határozati javaslatot terjeszti elő. A tiszáninneni egyházkerületnek a conventhez felterjesztett azon kijelentése, hogy a püspökök és főgondnokok, főrendiházi tagságának kérdését a zsinati tárgyak közé sorozza, kapcsolatban azzal, hogy elfogadott határozatát további intézkedés céljából terjesztette a convent elébe, akként levén értelmezendő, hogy a nevezett egyházkerület rendkívüli zsinat egybehivását kivánja, miután ekkoráig több egyházkerület hasonló értelemben nem nyilatkozott : a convent az e tárgyban való további intézkedés szükséges voltának esetét fenforogni nem látja. Kovács Albert kifejti, hogy a kerületnek igenis volt joga e kérdé-ről véleményt mondani; de valamint a kerület megváltoztatta a zempléni tractusnak hozzá felebbezett határozatát, ugy a convent is megváltoztathatja a kerületnek hozzá felterjesztett határozatát. Evekkel ezelőtt éles harcok folytak arról, hogy mi legyen a convent; voltak, kik csak barátságos eszmecseréket akartak általa folytattatni; mások határozati jogot akartak részére; akkor azon fáradtunk, hogy legyen convent. De most van convent és ennek megvan a hatásköre, mit a debreceni zsinat megadott. A zsinat egyházi főhatóságnak akarta a conventet. Maga a tiszáninneni egyházkerület is kimondta, hogy neki nincs joga a szőnyegen levő kérdésben határozni, hogy nem vállalhat felelősséget. Hát ki? Az egyik kerület szerint a zsinat teheti, a többi kerületek nézete szerint a convent, tehát mégis a convent illetékes. Ismeretes, hogy rendesen az a legerősebb, kinek háta mögött a legtöbb szavazat áll. Kijelenti végül, hogy a határozati javaslatban még csak árnyéka sincs a megrovásnak a kerület ellen ; a legkíméletesebb módon van megmondva, hogy a convent nem fogadja el a kerület nézetét. Elfogadja a határozati javaslatot, azzal a módosítással, hogy a főrendi tagságtól való eltiltásról szóló passus kimaradjon. Tisza László kijelenti, hogy a határozati javaslatban nem lát sértést a kerület ellen ; elfogadja a javaslatot, mert az fentartja a jogokat, melyekre a convent mindig a legnagyobb súlyt fektette és fentartja a convent azon régibb határozatát, hogy a mult őszszel kimondott nézetnek minden alkotmányos eszközzel kérvényt igyekszik szerezni. Ha a convent óhajtja, hogy főtisztviselői a főrendiházba menjenek, nemcsak a vallási egyenlőség felé tesz egy lépést, de megragad egy alkotmányos eszközt arra, hogy céljainak a jövőben érvényt szerezzen. Az autonomia őszintébb híve mint szóló, aligha van e teremben, de ha e conventnek nem volna joga hozzá szólni a kerület határozataihoz, akkor puszta discuráló gyülekezet lenne. Hogy a convent püspököket küldene ki biztosokul, attól nem tart, de még inkább akarna biztosnak egy calvinista püspököt, mint sem hogy az államügyész szárnyai alá kellene menekülni. Szász Károly kifejti, hogy a tiszáninneni egyházkerület a főrendiházba való bemenetelt az összes egyházfőkre nézve függőben levő kérdésnek óhajtja nyilvánítani, de már a saját főtisztviselőivel szemben nem puszta jámbor óhajtást nyilvánított; azt mondta ki, hogy a többiekre nézve a főrendiházi tagság elfogadását felfüggesztendőnek véli, a maga kerületében pedig felfüggeszti. Megrovás, bántó kifejezés a kerület ellen a bizottsági javaslatban nem foglaltatik és szóló a kerület püspökének nyilatkozatát ugy értelmezte, hogy a kerület alá fogja magát vetni a convent határozatának. A zsinati törvény 90-ik §-a értelmében a zsinat csak ugy hivható össze, ha a kerületek többsége óhajtja. Miután ez nem történt, az 55. §. értelmében az egyetemes convent az illetékes; és miután zsinat — a kerület magát nem tartotta illetékesnek, hanem a zsinatot — nem jöhet együvé, a conventnek kell határoznia. A megrovásnak árnyéka sincs a határozati javaslatban és a bizottság kebelében felmerült javaslat, melyre Mocsáry célzott, csak azt akarta kimondatni, hogy a kerület határozata magában érvénytelen. Mocsáry arra utalt, hogy a kerület két elnöke nehéz helyzetben lesz, a mivel elismerte, hogy a kerület határozata tilalmat foglalt magában rájuk nézve. Nagy különbség van, ha a passiv ellentállás meghozandó vagy meghozott törvény ellen irányul és a convent nem vádolható következetlenséggel, mert, habár tiszteli a meghozott törvényt, elvben fentartja a maga álláspontját, de mégis megragadja az eszközeket, melylyel a cél elérését előmozdítják. Változatlanul kivánja hagyni a bizottsági javaslatot. Lükő Géza arra kéri a conventet, hogy határozathozatalát halaszsza el addig, mig az egyházkerületek egytől-egyig nyilatkoznak. Báday Gedeon gr. nagyrészben elfogadja a bizottság jelentését; egy pontja ellen emel szót, az ellen, a