Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-05-31 / 22. szám

községi jog ezen diadala felett általános örömünnepet ültek, Scholten nem ujjongott az ünneplők seregével. Mert ősi református hagyomány szerint az egyház vezetése nem az egész népet illette, hanem azokat, kik értelmi és társadalmi tekintetben kimagaslottak. Scholten mindenekfelett hollandiasan büszke természet és arisztokrata módra tartózkodó volt. A modernek gyűlésében, ő a modernek mestere, soha részt nem vett, mintegy érezve, hogy neki ott, hol minden lehetséges, akár a legradikálisabb nézetek is piacra vitethetnek, nincs helye. Az ő nézete szerint az igazságot a tanuló szobában és a tanszéken kellett keresni, nem pedig a nyilvános gyűlések zajában. Imitt készséggel hagyta a vezetést kitűnő tanítványaira. Távolról nézve a merevségig nagy úrias magatartású, e mellett gazdag és patriciusi családba házasodva, tanítványai és barátai iránt mégis meleg szívvel és benső hűséggel viseltetett. E felől azok közö't, kik hozzá közelebb állottak, csak egy hang uralkodik. O több volt, mint a tudomány hérosza ; szeretetteljes, derék ember volt. Ha Scholtent, mint th ologust igazságosan akarjuk megítélni, nem hallgathatjuk el, hogy ő a vallásos élet fontos lélektani elemzésének nem volt oly nagy mestere mint pl. Hoekstra, nem is volt oly elfogulatlan történelmi kutató mint Ranke Ő, kit rendesen mindig egyetlen nagy uralkodó eszme foglalt el, némely részletek tárgyalásában nem volt elég aprólékos és pártatlan. Németországon leginkább Ritschlhez hasonlítható, csakhogy az orthodoxiával sohasem kokettirozott mint emez. Az egyengető alkudozást az ő nyílt, őszinte lelke sohasem ismert-;. A német theologusok közül leginkább Schweizerre emlékeztetett, eltekintve magas, méltóságteljes alakjától, csakhogy a zürichi mester a rés/letkérdések aprólékos tárgyalásában s a vallásos szellem jelenségeinek elemzésében felül multa a lejdait. Egészen uj felfedezéseket nem igen tett. De ha lángésznek mondjuk azt, ki vas szorgalommal és szeplőtelen igazságérzettel kutatja és példányszerüleg kifejezi ép azt, mire egy nemzetnek vallásban és theologiában bizonyos időben épen szüksége van; a ki 30 vagy 40 évig egy nemzet jobbjainak vallásos és theo'ogiai gondolkozása felett uralkodik, azaz sze'lem- és jellemteljesen szellemi önállóságra kényszeríti, akkor Scholten bizonyára lángés?, sőt ennél több : hérosz volt 1 Az összes lejdai tanárság, számos ta- 1 nitványai, kik közül már sok a theologia és tudomány szolgálatában megőszült férfi is találtatik, élükön professor Kuenennel, mélyen érezték mit vesztettek ők, mit vesztett Hollandia reformált egyháza és theologiája a megboldogultban 1 Különös időket élünk mi Hollandiában. A modern theologia még mindig történelmi-itészi kérdések tömkelegében tévedez; csak egy van, azonban bizonyára a legjelentékenyebb, az ifjabb nemzedék köpött, dr. Bruining Albert, ki dogmatikai és philosophiai kérdésekkel foglalkozik. Mindazá tal: les idées marchent. És a különböző árnyalatú orthodoxok, kik még mindig nagyobb népszerűségnek örvendenek, saját firmájuk alatt élénken árulgatják a modern eszméket, vegyítve természetesen ha > yományos orthodoxiával. Tarka zűrzavarban kavarog minden, és igy nagyon is jogosult azon kívánság, »vajha az Úr újra megemlékeznék az ő népéről®, és adna ismét oly férfit, milyen Scholten volt a maga idejében : egy férfit, ki a vallásos és theologiai gondolkozásnak erős lélekkel irányt és utat mutatna, ki újra kimondaná a mentő szavakat, melyek tisztán és igazán kifejezik azt, mit a jók és kegyesek keresnek és szomjúhoznak, ki a holland theologiában és a holland ref. egyházban ismét felébresztené a jogosult önérzetet: hogy egy dicsősége mult és egy szent hivatás megfelelő jövőt igényelnek!* Változatlanul közöltem a kor.-zakalkotó nagy fér" fiúnak egyik honfitársa által meleg hangon irt találó jellemraj/át. Alig tudnék belőle valamit törölni, hozzáadni is legfennebb egyet, mi engem hajdani feledhetlenül kedves személyes érintkezésem alkalmával különösen meglepett : az ő ártatlan, derült, gyermekded kedélyének felemlitését. Mit honfitársa büszke, nagyúri magatartásnak nevez, azt én inkább az ártatlan, gyermekkedélyű tudós és kegyes keresztyén egyszerű természetességének, a külsőségekre nem gondoló figyelmetlenségének tartottam. Avagy, ha nagyurias büszkeségnek mondjuk is, hozzá kell tennünk, hogy ennek alapja nem az önhitség, hanem a szeplőtelen önérzet volt! Elköltözött nagy szellem! fogadd egyik távoli, idegen, igénytelen, de örökre hálás tanítványodtól a hű emlékezet és soha el nem alvó kegyelet búcsúszavát. Dr. Kovács Ödön. PAltAZÜT. A tíszáninneni egyházkerületben az alsó-zempléni egyházmegyéhez tartozó monoki lelkész tanítói állomásra pályázat hirdet'etik. Az ezen lelkész-tanítói állomáshoz kötött javadalom szántóföld s életneműek jövedelméből, tandíjból, stólából, természetben kiadandó tűzifából, szolgálmányokból 609 frtot tesz: és igy IV. osztályba tartozik. A pályázati kérvények kellőleg felszerelve junius 16-ik napjáig beadandók, nt. Kopré Ferenc esperes úrhoz, Tisza-Lucon. — Miskolc, 1885. május 23-án IKInn Eertalan, püspök. PÁLYÁZAT. A rimaszombati egyesült protestáns fogymnasiumban jövő tanévre egy 700 forinttal javadalmazott segédtanári állomás betöltendő. Tantárgyak a II. osztályban : a magyar- s latin nyelv, földrajz, vallástan (ágost. evang.) esetleg fö'drajz a III. osztalyban. Pályázhatnak agost. evang. tanárjelöltek A megválasztott f. év szeptember i-ső napján foglalja el hivatalát. A kellőleg felszerelt pályázatok f. év junius hó 20-ik napjáig az igazgatósághoz beküldendők. Rimaszombatban, 1885. május hó 23. 1—2 Az igazgatóság:. ZE>Á LYÁ S ATA tiszántúli ev. ref. egyházkerületben a f.-szabolcsi egyházmegyéhez tartozó orosi egyház lelkész-tanitói állomására. Jövedelme pénzértékben : 513 frt 24 krra levén kiszámítva : e lelkészi állomás a IV. osztályba tartozik. E jövedelem egyik tényezője 56 hold föld jövedelme. A lelkész-tanító, a tanköteles gyermekeket a tanterv szerint pontosan tanitani köteles; tanitói hivatalát illetőleg, hanyag tanitás esetén teljesen a tanítókat érintő és kötelező szabályok alá esik. A teljesen fölszerelt kérvények f. évi junius 15-ik napjáig Nyíregyházára az ev. reform, esperesi hivatalhoz küldendők. — Debrecen, 1885. május 26. lESé^ész ^Bálint, püspök. Felelős szerkesztő: Dr. Ballagi Mór. Főmunkatárs: Farkas József.