Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-05-31 / 22. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTŐ-és KIADÓ-HIVATAL: IX. ker. Kinizsy utca 29. sz. 1. em. Előfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. JMT Teljes számu pé ld.án3ro3s:3ssLl mind-lg* szolg* átlila a/t ijirilk:.""^® A tanári díjazás és a budapesti reform, egyháztanács. Az évtizedeken át örökös vajúdásban volt középiskolai szervezettel vajúdott és vajúdik a tanári fizetések megállapításának ügye. A kormány által először készített középiskolai törvényjavaslat egy füst alatt meg akarta ezt a kérdést is oldani, javaslatba hozván a tanári minimál fizetéseknek is a megállapítását; de a protestánsoknak ez sehogy sem volt ínyökre, ezért foként a reájok való tekintetből a javaslat ezen pontja elejtetett s a törvény a fizetés felől nem intézkedik. Hogy a protestánsok vezérfiai miért idegenkedtek a minimális fizetés megállapításától, az érthető, s kétségkívül az iskolaügy s a tanárok iránti jó indulatból történt. Nagy különbség van ugyanis az ország különböző vidékein a megélhetési viszonyokat illetőleg. Vannak egyes félrébb eső s nem csak al- de főgimnásiummal is ékeskedő városok s nem csak túl-, de innen is a Királyhágón, a hol a honoratiorok osztályához tartozók s igy a tanárok is 700—800 frt évi fizetésből tisztességesen megélnek; viszont vannak — a fővárost nem is emlitve, a hol 1.200 frt fizetés mellett is nehéz a megélhetés. Ha már a törvény ez utóbbi helyekre való tekintetből állapította volna meg a tanári fizetés minimumát, sok jóra való gymnásiumunk menthetlenül összeroskadt volna a reádobott nagy teher alatt, vagy is fontos ok nélkül megöletett volna néhány oly tanintézetünk, melyek ugy vallásfelekezeti, mint nemzetiségi szempontból üdvös missiot teljesítenek; ha pedig a törvény, épen az ily kisebb fizetés mellett is virágozható tanintézetekre való tekintetből lejebb vette volna a kulcsot, sinlődtek volna a másik kategóriába tartozó iskoláink és bajosabb lett volna segíteni, legalább sokan ugy vélték, azon sinlődő állapotokon, mert hiszen a helyi egyháztanácsok minden fizetés-emelési javaslatnál hivatkoztak volna a törvény szavaira. Ily okoknál fogva az országos törvény nem parancsolt reá a protest. egyházra, hogy a tanári fizetések minimális összege mekkora legyen. Maguk a protestánsok jobbjai s a dolgokat magasabb álláspontból tekintő vezérférfiak azonban belátták, hogy ha iskoláinkat nemcsak fenntartani, de a tengéletből a virágzásnak csak kissé is magasabb fokára kívánjuk emelni, akkor még ha anyagi erőnknek némi megfeszítésével történik is, de a tanári díjazást emelni, az állami tanárok fizetésével egyenlővé, vagy legalább azt megközelítővé kell tenni. Ily meggyőződés vezette a reform, egyház egyet, tanügyi bizottságát 1883-ban, valamint az 1884-ik év tavaszán összeült egyet, konventet, a mely egyhangúlag elfogadta a tanügyi bizottság azon javaslatát: >miszerint a tanári fizetés minden helyen akkép állapitassék meg, hogy a tanárok mindenütt tisztességesen, serejöket, idejöket hivatásuknak szentelve élhessenek és szolgálataikért méltóképen díjaztassanak egyszersmind az egyházkerületek felhivatnak, hogy ezen határozatnak a valósításáról saját hatáskörükben gondoskodjanak. A dunamelléki ref. egyházkerület tanügyi bizottsága eléggé ügyes, s a helyi viszonyoknak megfelelő, s ugy a kecskére, mint a káposztára kellő figyelemmel levő javaslatot terjesztett a most egy éve tartott egyházkerületi közgyűlés elé. A javaslat lényege a következő: ,Az egyházkerület középiskolai helyi viszonyainknál fogva három osztályba sorozandók. Az 1-ső osztályba jönne a fővárosi főgymnasium, 2-ikba a vidéki főgymnasiumok és a tanítóképző intézet, a 3-ikba a vidéki nem teljes gymnasiumok jönnének. Ezen osztályozás szerint a tanári minimál fizetések akkép állapitandók meg, hogy a a fővárosi tanárok részére évi fizetésül 1300 frt