Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-05-24 / 21. szám

át fogja látni azt, hogy egyházkerületünknek esze ágában sem volt az, hogy a kérdéses határozattal főgondno­kunknak hozzánk való, annyi kedves és drága emlékek által megszentelt viszonyát érintse vagy éppen kellemet­lenné tegye. . . Ismételjük, hogy mi az egész közleményt célzatos híresztelésnek a »Prot. Egyházi és Iskolai Lap1 1 indoko­latlan és méltánytalan, haragos t Quos e^o'-jának tekint­jük a tiszáninneni egyházkerülettel szemben, melyet az, bizonyára a maga valódi értéke szerint fog figyelmére méltatni.* Ebből szerintünk csak ennyi helyes, hogy a tiszai kerület azon határozat által főgondnokának azon ke­rülethez való, annyi kedves és drága emlékek által meg­szentelt viszonyát nem akarta érinteni, vagy épen kelle­metlenné tenni. Ezt mi is hisszük, ellenkezőre nem is gondoltunk. De a többi elmondottak ellen erős kifogásaink van­nak. Politikai pártlapoknál napi dolog, kivált korteske­dések idején, különféle fogásokkal élni, koholt hírekkel, a párt vagy jelöltje biztos győzelmének hírével s több ilyesfélékkel a párttagokat lelkesíteni. De lapunk egy az, hogy nem pártlap, hanem igyekszik legjobb meg­győződése és tehetsége szerint összes protestáns egyhá­zunk igaz érdekeit szolgálni, más az, hogy komolyságát mindenkor, még a leghevesebb választási izgalmak kö­zött is megőrizte abban, hogy olyanféle fogásokat, mi­nőkkel — mint mondánk — néha a politikai párt­lapok szoktak élni, s minőkkel értelmetlen, felizgatott tö­megekre lehet is hatást gyakorolni, soha nem élt. Es ha talán nem biztos forrásból merített hírt közlünk, ak­kor hozzá teszsziik : azt beszélik, hírlik, vagy itt és itt ol­vasható stb. De mikor ezt irjuk: »Mi ugy vagyunk értesülve,« megvárnánk irányunkban annyi becsülést, hogy »célzatos hiresztelést« = szándékos hazudozást ne tételezzenek fel rólunk. Tisztességes emberek tisz­tességes emberektől ennyit követelhetnek maguknak. Megvárnók, hogy ezen lapok szerkesztőjéről, ki csak mint szerkesztő mar 30 év óta összeköttetésben áll ha­zai mindkét protest. egyházunk vezérférfia; nak majd mind­egyikével, feltételezhetné M. ur, hogy ily nagy fontos­ságú ügyekben közrebocsátott híreit nem útfélen sze­degeti össze ; feltételezhetné róla a műveltségnek legalább azon primitív álláspontját, hogy oly kimagasló vezérfér­fiura, mint b. Vay, nem kiván s nem reményi ujdondá­szi hazug hírekkel befolyást vagy épen pressiot gyako­rolni, avagy nem kívánja őt, ezen lapoknak fennállása óta figyelemmel késérőjét, oly költött hírekkel mulat­tatni, melyek őt ha M. ur felfogásában osztoznék, kelle­metlen helyzetbe hoznák. Az uj pápaságról is sajátságos nézete van M. ur­nák. Mi ugy tudjuk hogy egy alkotmányos államban a kormányelnökségnek kötelessége a kormányról lelépni, ha valamely fontos kérdésben a törvényhozóknak többsége nincs vele egy értelemben. M. ur szerint ellenben ha az egyház egyik kormányelnöke visszalépni készül, a midőn egy nagyon is fontos egyházpolitikai kérdésben ke­kerülete, s ha nem is törvényt de legalább határozatokat hozó testületének nagy többségével nem lehet egy véle­ményen, s midőn ő azon határozatnak »alkotmányos szelleme« felől egészen más meggyőződésben van, mint M. ur és társai: ez egyházi absolutismusra, a protestán­tismus címe alatt egy uj pápaságra vezet. Meglehet, hogy ezt az egyház-alkotmányos elvet M. érti, és érteni fogja a »jövendőség« is; de mi nem értjük. — F. * A dunamelleki reform, egyházkerület közgyű­lése junius 6-án kezdődik. Az e napi ülés a templomban tartatik s ennek tárgya a szervezkedésen kivül a néhai gr. Lónyay M. felett Szász Károly által tartandó rö­vid emlékbeszéd, majd az uj főgondnoknak gróf Tisza Lajosnak eskütétele s főgondnoki hivatalába való beig­tatása, valamint az uj főjegyzőnek Szilády Áronnak es­kütétele leend. Másnap (vasárnap) az uj lelkészek felava­tása lesz, a következő napokon a rendes gyűlési tanács­kozások. Az előző két napon, vagyis junius 4. és 5 ikén a papi vizsgálatok fognak megtartatni. * A confirmáció a budapesti reform, egyházban f. hó 17-én volt. A pesti egyház két lelkésze e tekin­tetben ugy egyezett meg, hogy egyik évben az egyik, másik évben a másik lelkész teljesiti a konfirmálandó növendékek oktatását. Ez évben Szász Károly püspök ur teljesítette, a míg a kánoni egyházlátogatási útjára nem indult, azután pedig segéde Kontra János űr folytatta, míg az uto'só napokban ismét ő vette át az oktatást, s természetesen a confirmálást is. A kiválóan alkalmas alapigéről. (Ne félj kicsi sereg stb.) tartott s a népes gyülekezet által nagy figyelemmel hallgatott egy­házi beszéd után, kezdődött a 140 confirmándusnak a hittanból s a bibliai s az egyháztörténetből való meg­vizsgálása, azután pedig a confirmáló lelkésznél megszo­kott meleg, kenetes hangon való megáldatása a növendé­keknek. Az ünnepély I'/? órakor ért véget. * Confirmáció Szarvason. A szarvasi ág. hitv. ev. egyházban áldozó csütörtökön volt a confirmáció, mely alkalommal 330 fiu s leány confirmáltatott. * A veszprémi ág. evang. egyházmegye f. évi május hó 6-án tartotta Pápán rendes évi közgyűlését, melynek az újból megválasztott esperes Tatay Sámuel s id. Purgly Sándor beköszöntő beszédein kivül kiváló ér­deket kölcsönözött az, hogy id. Purgly Sándor vil. fel­ügyelő a gyámoldára már évekkel ezelőtt tett alapítvá­nyát 150 forinttal nagyobbította, ezen kivül Ihász Lajos nagybirtokos, elhunyt édesatyja Ihász Imre emlékének megörökítése céljából 2000 frtra rugó alapítványokat tett és pedig egy 600 frtos alapítványt oly célból, hogy te­kintettel arra, miként az ág. evang püspökök a főrendi­ház tagjaivá lesznek, ezen alapítvány kamatjai a dunán­túli ág. evang. püspökök amúgy is szerény fizetésének ja­vítására fordíttassanak ; — a többi 1400 frtot pedig a kerületi gyámolda, a budapesti protestáns árvaház, az egyházmegyei gyámo'da és a »Luther-társu'at« részére adományozta. — Ezután ifj. dr. Purgly Sándor világi jegyző eskettetvén fel, az esperesi jelentés helyeslő tu­domásul vétetett. A folyó ügyek elintézésénél nagyobb mérvű vita csak is az egyházmegyei gyámolda alapsza­bályainak tárgyalásánál és az egyetemes gyűléstől a ke­rületek utján a gyülekezetekhez leszállított azon kérdés­nél, hogy megvonassék e az állami segélyt élvező közép­tanodáktól a supplicatió ? fejlődött ki, ez utóbbi kérdésben az egyházmegye a supplicatió elvonása mellett nyilatkozott. * A veszprémi ev. ref. egyházmegye folyó évi május hó 5—7 napjain tartotta évi rendes közgyűlését Veszprémben. A lelkészi kar az e'ső két napon csaknem teljes számban megjelent, és csak is Csonka Ferenc es­peres ur megtestesü't pontossága létesithette, hogy az a harmadik nap délelőttjén elvégződhetett. Egy fegyelmi ügy is tárgya'tatott az inotai lelkész ügyében, mely a kerületre is felmegy s a cons; storiumot egy egész fél­napig foglalkoztatta. Thűry Etele s Balassa Dezső jó vizsgát tettek s bekebeleztettek, mint szintén Tatay Ti­vadar is. Egyházmegyei egyháztanácsbiróvá Segesdy Mik­lós b.-füredi lelkész s közpénztárnok választatott meg. Éljen ! Számvevőre uj szavazás rendeltetett el, Bakő Imre pécseli és Thűry Károly zánkai lelkészek, mint viszony-

Next

/
Thumbnails
Contents