Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-05-24 / 21. szám

a vagyon átruházási illeték, mely először 75,049 forintra szabatott ki, később 32,841 frtra mérsékeltelett, végíil a fentebb emiitett összegben fizettetett ki. Jelentékeny ösz­szeg fordítatott a közelebbi években a vízszabályozási nagy költségek fedezésére. Hanem hát végre közeledik az alapítvány ahhoz az időponthoz, melyben éreztet­heti áldásos hatását. A birtokvásárlásra felvett kölcsön­ből van még ugyan fent egy törlesztendő rész, de mind az igazgató bizottság, mind most a közgyűlés célszerűbb­nek látta, hogy ezen még fentlevő összeg ne egyszerre, hanem 10 év alatt fizettessék vissza, s hogy a jövő 1886-ik évtől kezdve már az alapítvány jövedelmeinek egy része osztassék ki az egyházkerületek között s for­dítások a kitűzött célokra. Azt hisszük, a kerületek csak helyesléssel fogadandják ezen intézkedést. Egy pontnál megakadt a bizottság. Ezelőtt pár év­vel felhivattak a kerületek a pénzügyminisztérium által, miszerint nyilatkozzanak, hogy ezen alapítvány jövedel­méből mennyit szándékoznak humanistiku^ mennyit más célokra fordítani, vagy is hogy az alapítványnak mely részére ne vettessék örökösödési százalék s melyre vet­tessék. A kezelő bizottságnak a mult évben a kerületekkel közölt terve szerint 1 8 /„t rész lenne illetékmentes, és 6/,2 4 rész illetékköteles célokra fordítva. A dunamelléki, dunántuli, erdélyi református, a bányai, dunántuli evan­gélikus s az unitárius egyházkerület ily értelemben tett jelentést, ellenben a többi keület 15 vagy lf i /2 4 részt jelentett be illetékkötelesnek. A fentebb említett 15,037 frt illeték már ezen jelentések alapján vettetett ki, ezért az igazgató bizottság ugy látta volna helyesnek s ugy ja­vasolta, hogy ezen illeték a szerint osztassék meg a kerü­letek között, a mint azok többet vagy kevesebbet jelen­tettek be illetékköteles résznek. Igy jelesen a mely kerüle­tek 6 /„4 részt jelentettek illetékkötelesnek, azok fizesse­nek 777 frt 78l /, krajcárt a többiek pedig 1944—2074 fo­rintot arány szerint. A közgyűlésen hosszabb vita után szavazatra bocsáttatott a bizottság — azt hiszszük igaz­ságos és méltányos, de persze egy némelyik kerületet sulytó — javaslata, az eredmény: a szavazatoknak egyenlő mértékben való megoszlása s ennél fogva az érdemle­ges határozat hozatalának a jövő közgyűlésre való halasz tása lett. Farhas József. A bakonyvidéki ág. evang. tanitó-egylet gyűlése. A bakonyvidéki ág. hitv. evang. tanitó-egylet tag­jai ápril 28-án jöttek össze Bakony-Tamásin egyleti gyű­lésre, hogy korunknak a nevelés körüli nézeteit, a nép anyagi jóléte emelését célzó üdvös eszmék megvalósítá­sára irányuló útmutatásait egymástól ismerni tanulják. Az egyleti tagok kettő kivételével mind megjelentek. A tamási díszes templomban összegyűlve a tagok, felzen­dült a hálaének Istenhez, kí az iskoláztatás akadályainak leküzdése, s az iskolai élet ezer változataiból, szerencsés kibontakozásra segité az egylet buzgó tagjait. Ének után Tatay Sámuel esperes és helybeli lelkész ur buzgó imá­ban kért áldást az egyesületre s nevelés ügyre; ima után Kolbenheyer Albert az egylet tevékeny, buzgó elnöke lelkes beszéddel üdvözölte a tagokat, azon reményének adván kifejezést, hogy az egylet valamint eddig, ugy ezután is mindexikor tanújelét fogja adni életrevalóságának. Következett az elnöki évi jelentés, mely után Pon­tőr István csurgói tanító értekezett »a népiskolai tanköny­vekről, Zatkalik János csernyei tanitó »az iskolai fe­gyelemről mindenik értekezés élénk eszmecserére adott alkalmat. A számvevői és könyvtárnoki jelentés követ­kezvén, könyvtárnok jelenti, hogy ns. Stáhly Gyö.gy a | megye érdemdús királyi tanfelügyelője, Pestalozzi válo­gatott paedagógiai munkáit 18 füzetben az egylet könyv­tárának ajándékozta. Most az egyleti tagok a tágas iskola-terembe vo­nultak, hogy meghallgassák Macher Endre lajos-komáromi tanitó és az Enying vidéki méhész-egylet tagja s pénz­tárnokának előadását az okszerű méhészetről. Nevezett a magával hozott Dzirzon féle kaptár ismertetésével kezdte meg értekezését s a nála már megszokott kellemes elő­adással mindvégig lekötötte kartársai figyelmét, kik több tanúságot meríthettek előadásából, mint némely szak­könyvből. A közebéd a helyi vendéglőben sietve végződött, alig jutván idő a felköszöntések elmondására is; mert a tagok előtt még egy nevezetes cél lebegett. Mint a faiskolák kezelői, a begyiimölcsösités eszméjének hű terjesz­tői, nem mulaszthatták el, hogy meg ne látogassák az országos hírű faiskolát és gyümölcsészetet Gicen. Tizen­egy kocsi szállította Gic felé a tagokat. Mielőtt a kapu­hoz értek volna, tek. ifjú Bertalanfy ur fogadta az egy­let tagjait szíves magyar vendégszeretettel. Az egylet tagjai meglepetve álltak az ötven holdnyi területű fais­kola előtt, ilyet még nem láttak soha. A kapun belül mindjárt kezdődnek : jobbról a magas'at délnek fekvő oldalán, nemes fajú szőllők, balról a nemesitett gyü­mölcsfák beláthatlan sorai, mindenik sor végén érctablán olvasható a gyümölcsfaj neve. Bertalanfi ur volt szives az egyleti tagokat kalauzolni, kik felhasználva az alkal­mat, jegyzőkönyveikkel kezükben kérdeztek és írtak ; a szí­ves vezető készséggel felelt, mutatott, magyarázott. Bő alka­lom volt tanulmányozni a különféle nemesitési módot, nye­sést s praktikus faültetést. Ezután következett a gici minta­iskola meglátogatása. Megérkezve az iskolához, Hidvégy Sándor tanitó fogadta pályatársait, kikkel egész nap együtt volt. Az udvaron szembe tűnnek a torna-eszközök, háttér­ben szép kert, méhessel, melyben zöldre festett Dzirzon kaptárak vannak elhelyezve. A tanitó, mint jeles régész la­kásán szembetűnnek az Árpád királyok korabeli éremgyüj­temény és más régiségek. Á tanszerekkel dúsan felszerelt iskola mindenkit meglepett. A falakon igen szép természet­rajzi ábrák s más képek, mik a gyermekek kedélyére jóté­konyan hatnak : p. o. egy karácsony esti jelenet stb. A szép minta-írások bekötve. Minden taneszköz meg van itt a találó jelző csengőtől az iskola és nép-könyvtárig. A mindenütt tapasztalható példás rend és tisztaság, a tanitó gondos figyelmét hirdeti. A fiszhármónium szép hangjainál bú­csusztak el az egylet tagjai egymástól, a viszontlátás édes reményével. P. L. Tartsunk országos lelkészi értekezletet. — Ajánlva Czelder Márton urnák. — A kiállítás alkalmából, mint olvassuk, nem keve­sebb, mint 22 egyesület jön össze a fővárosban az or­szágos értekezletre. Fölvetem a kérdést: nem volna-e célszerű, ha mi magyarországi prot. lelkészek is követ­nők a példát, s a budapesti ref. egyház kebelében or­szágos lelkészi értekezletei tartanánk ? Bizonyosra vehetjük ugyanis, hogy a korral haladni szerető prot. lelkészi kar túlnyomó része még ha talán anyagi megerőltetésével járna is, a minden tekintetben nagy fontosságú országos kiállítást meglátogatni el nem mulasztandja. Valamint az is bizonyos, hogy a legna­gyobb részben gazdlákodást is folytató prot. papságnak zöme nem előbb, csak az aratás és cséplés teljes befe­jezése s terményeinek értékesítése után, tehát köiülbelől

Next

/
Thumbnails
Contents