Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-05-17 / 20. szám

házának múltjáról. Az ujabban megjelent egyháztörténeti munkák közt Molnár ur jelen műve a 1< gkiválóbbak kőiül való. Ára i frt 50 kr. KÜLÖNFÉLÉK. * Esperes választas. A n.-károlyi e. megyében az elhunyt Szilágyi Lajos esperes helyébe Segesvárt/ József egyházmegyei főjegyző és tanácsbiró, s kántorjánosi Likész választatott meg esperessé. * A veszpremi evang. egyhazmegyeben a gyülekezetek szavazatai felbontatván, főesperesnek Tatai/ Sámuel, feliigye'őnrk Purgh/ Sándor, előbbi szavazattöbbséggel, utóbbi egyhangúlag lett megvá'asztva. — Oertel János, csengei (Vasmegye) ev. lelkész Krizsára (Erdély) választatott m<-g lelkésznek. * A vésztői ev. ref. egyház üresedésben levő lelkés i hivatalára a f. hó 4-én B.-Gyulán taitott lelkészje'ölő ülésen, 10 pályázó közül kijelö'tettek : 1 Zöld Mihá y littbergi. 2. Kun Béla n.-varadi. 3. Surányi Gyu'a pe ri. 4. Nagy Lajos m.-pércsi. 5. BLi Károly györg) teleki le'kész. * A B. Baldaesy féle alapitvany ügyében folyó hó 14 ikén Budap sten közgyűlés tartatott, melyen a hazai protest. e. kerületek képvise'ői majd nem teljes számmal résztvettek. A tett intézkedésekről közelebbi számunkban hozunk bővebb tudósítást. * Fejedelmi adomanyt tett báró Stummer Ágoston Nyitramegyének. A nemes báró Nagy-Taplocsányban 74 beteg számára, a modern egészségügyi igények s ínvonalán álló 100,000 frt értékű gyönyörű közkórházat ajándékozott. * Üdvözlőiévé! Szilády Áronhoz. A ságvári ref. egyház, melynek a nagy nevű egyházi szónok, néhai Szilády László, 9 éven keresztül (1837—1846) szeretett és még most is emlegetett lelkipásztora volt, s kinek jeles fiai Áron é^ János i>t látak meg elsőben a napvilágot, főtiszt. Szilády Áron úrhoz, egyh. kerületi főjegyzővé lett megválasztatása alkalmából, következő üdvözlő iratot intézte : Főtisztele ű e. ker. főjegyző ur, mélyen tisztelt urunk ! Ámbár még nem hivata'osan s csakis a napi sajtó utján értesültünk arról, hogy Főtiszteletűségedet a dunamclléki ref. egyházkerület gyülekezeteinek fényesen nyilvánult bizalma, a múltban és jelenben egyiránt fontos és díszes egyhá/i főjegyzői tisztségre emelte : sietünk az elsők között lenni, h gy Főtiszteletűségedet ezen ujabb kitüntetése a'kalmából legszivélyesebben üdvözöljük. Ázon általános örömhez ugyanis, melylyel egyházkerületünk, sőt egésí hazai rc-f. egyházunk ezen vá'asztás eredményét fogadta, jogot tartunk mi is, mint a ságvári ref egyház ez idő s:érint való presbyteriuma, és jól esik tg. ütt örülnünk az örülőkkel; mert azon szerencsés helyzetben érezzük magunkat, hogy az érdemei ío'ytán kitüntetett férfiút, kinek bölcsője közöttünk rengett s ki fejlődő gyermekéveit itt élte, gyermekjátékait itt játszotta le, nem csupán szélesebb, de szűkebb értelemben is, egész dicsekedéssel, a magunkénak, Ságvár fiának mond hatjuk. Engedje meg tehát Főtiszteletűséged, hogy szülő földje hit rokonai és részben gyermekkorának társai, ősz'nte tiszteletünk és örömteljes üdvözletünk mellett kifejezést adjunk azon meleg óhajtásunknak is, hogy az erőnek és kegyelemnek istene ajándékozza meg Önt testi és lelki eiővel, áldja meg hosszú, boldog élettel és engedje, hogy a generális notáriusok régi fénye s dicsősége Főtiszteletűséged személye- s tetteiben uj életre kelve, vallásunk és egyházi társada'munk virágoztatására, uj munkakörében is, áldott sikerrel munkalkodhassék! Magunkat b-.cses jó emlékezetébe s indulataiba aján'va, vagyunk Ságváron, 1885. évi május 3-án tartott presb. gyűlésünkből, őszinte tisztelői: Kálmán Gyula lelkész, Markó Sándor tanitó, Hadaró János gondnok, Juhász C. János. . . . stb. stb. presbyterek. * Sír-virág. Özvegy László Alajosné, szül. Nagy Karolina urnő s uj fehértói, de évek óta Debrecenben lakó birtokosnő, mult évi november 29-én elhunyt Gyula fia, volt debreceni jogász emlékére közelebb icoo frtot adott át az uj fehértói egyháznak, azon kéréssel, hogy annak kamatait az uj fehértói egyház három tanítója egyenlő részben élvezze. Tiszteletet érdemel az a szív, mely az Úrtól reá mért súlyos csapás által okozott fájdalmat ily nemes célú á'dozatok hozatalával igyekszik enyhíteni s egy ily alapítvány minden hervatag virágnál és koszorúnál jobban ékesíti az elhalt kedvesek sírjait. * A nagy-körösi ev. reform, tanitóképezdében a folyó 1884'5-ik évi tanitóképesitési vizsgálatok, 1885-ik julius 7-én és következő napjain fognak megtartatni. A keresztlevéllel, t nulmányi-, szolgálati-, erkölcsi és orvosi bizonyítványokkal fölsz relt (s bélyi ges) kérvények Nagy-Kőrösre, főt. Filó Lajos úrhoz, mint a dunamellcki e. ker. tan. képesítő bizottság elnökéhez, f. év junius 15-ig okvetlen beküldendők. Felekezeti tanítók szolgálati bizonyítványaira esperesi-, községi tanítókéira tanfelügyelői megerősítés szükséges. A tanít óképezdei bizonyítványokat kivéve, a többi okmányok fölbélyegezendők. Nagy-Kőrösön, 1885. május 7. — II. Kiss Kálmán, ev. ref. tan. képezdei igazgató. * A halasi református fögymnasiumban a folyó i884/

5 ik tanév végén a vizsgák a következő sorrendben fognak megtartatni: május 15-én a VIII. osztály tanulóinak os tályvizsgája, május 18 — 22-én írásbeli érettségi vizsga, junius 14-n zárünnep, 15-én a magántanulók írásbeli vizsgája, 16-án a magántanulók szóbeli vizsgája, 17 — 20. az I—VII. osztálybeli tanulók közvizsgája, 24- 26. szóbeli érettségi vizsga. Halas, 1885. május 11. — Az igazgatóság. * Tudósítás. Azok megnyugtatására, kik a tiszántúli ev. ref. egyházkerület ré zéről f. évi január hó 1. határidővel hirdetett népisko'ai tankönyv pályázatra műveket küldtek, köztudomásra hozzuk, hogy műveik bírálat alatt vannak és a népiskolai tanügyi bizottság eddigelé még csak az egyháztörténeti, földrajz, történelmi és a természettani pályaművek felől határozott. Az e tárgyú művek szerzői tehát felhívatnak, hogy műveik hova és mely cím alatt leendő küldése felől nt. Némethy Lajos b. elnök urat értesítsék. Debrecen, 1885. május 6-án. — A végrehajtó bizottság. * Előfizetési felhívás. Több jó barátom felszólítására s azon örvendetes siker ál'al bátorítva, mely »Gyász és sírbeszédek« cin ű munkám első tíizete közrebocsájtásánál részemre jutott, elhatározám ennek második füzetét is a legrövidebb idő alatt kiadni, ha t. i. igen tisztelt pályatársaim becses pártfogása ezt lehetővé teszi. A sajtó alá rendezett 2-ik füzetnél — falusi paptársaim tanácsára — fő tekintettel voltam arra, hogy minél több alapigés gyászbeszéd, vagy prédikáció jöjjön bele a füzetbe. E beszédek azonban épp ugy elmondhatók alapigével a templomban, mind annak egyszerű elhagyásával a gyászudvaron. Fő tekintettel voltam továbbá — öntapasztalatom tanácsa folytán — a lehető legnagyobb rövidségre, hogy esetleg az alka'mi betoldások által se