Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1885-05-17 / 20. szám
mert ezt tartja a legbiztosabb alapnak. Kéri elnöktársa, a tanácsbirák, lelkésztársai s az egyházi elöljárók buzgó támogatását. Ezután lemondott az eddig viselt főjegyzői hivatalról is, melyet a dolog természeténél fogva többé nem viselhet; de a mely al- majd helyettes espereskedése alatt nála hagyatott. A közgyűlés a szavazást elrendelte Következett a számadás vizsgáló bizottság jelentése. A pénztárak rendben vannak. A domesztikába legnagyobb ö;-szeget fizet Nagy-Kőrös ; aránylag igen csekélyei Kecskemét, azzal is mindkét évről hátralékban van. A pénztárnoknak a fölmentvény — a fönntartandók fönntartása mellett — megadatott; a gyámolitandókat illető tervezete helybenhagyatott. A b. e. Pördős Lajos volt főesperes ur irományainak, az örökösöktől leendő átvételére egy bizottság kiküldetett. Ezután az uj esperes terjedelmes jelentését olvasta az egyházmegyei gyülekezetek állapotáról, első sorait ő is a kegyeletnek, b. e. Fördős Lajos*) és gr. Lónyay Menyhért emlékének szentelvén. E jelentés szerint, az egyházak előhaladnak; a vallásos buzgóság tüze éled, mit az egyes gyülekezetek s iskolák javára a vallás oltárára tett áldozatok jelentékeny volta is bizonyit. Csak Kecskeméten mutatkoznak zavarok. Az antisemitismus nyílt utcai plakátokban támadta meg azt a főgondnokot s társait, kinek az egyház pénzügyeinek rendbehozásánál nagy érdemei vannak. A főgondnok és a presbyterium egy része lemondott, s maga ellen fegyelmi vizsgálatot kért; azonban az esperes nem rendelte el: mert ama gyalázó plakátnak név nincsen aláírva s névtelen iratokat csakis a rendőrség vehet tekintetbe. A lemondok fellebbezése a ft. püspök úrhoz, mint a másodfokú fegyelmi biróság elnökéhez tétetett át. Az esperesi jelentést a tanügyi bizottság jelentése követte. A kecskeméti ev. reform, egyházmegyében 20 egyházban felekezeti és 4 egyházban községi népiskolák vannak. A 74101 lélekszámból, a felekezeti iskolás egyházakra 51309 lélek, a községi iskolát tartó egyházakra pedig 22792 lélek esik. A tankötelesek száma (6—12 évig) 12949. Ebből feljár : 9779 ; nem jár: 3170 növendék. Az egyházak felek, iskolai vagyona 302008 frtot; jövedelme 51553 frtot s kiadása ugyan annyit *) Mikor volt Fördős Lajos nagyobb, — mondja a többek kö/.t a meleg hangon írt esperesi emlékbeszéd — akkor-e mikor a kiizdtére kiállva, fegyverét kivonta, vr.gy akkor, mikor a küzdelem homokjáról visszavonulva, hüvelyébe dugta fegyverét? ítéljen felelte a história ! Nem az a nagy ember a ki erős, hanem a kinek van lelki ereje magát meggyőzni ! ! . . . Lépjünk be t. közgyűlés ! — így rajzolja tovább Fördős pályáját — a családi szentély küszöbén ! Látunk ott egy családot boldogan — megelégedetten élni ! Nem a földi vagyont értem, mert hiszen ez nem adatik nekünk református papoknak, de ez nem is lét feltétele boldogságunknak. De látunk ott egy boldog férfiút, ki féli az Urat és az o utaiban jár; kinek felesége mint a termő szőllő és fiai, mint az olajfának ágai. (Solt. 92. 12.) És azt hittük, hogy a boldogságnak semmi híja sincs ! S ime jön az Úrnak angyala, a boldogság fájának galyjait egymás után tépi, és az elkeseredett apa, mint a csiga önkeblébe vonultán eped és sir, és felkiált Jobbal : ver engemet az Isten, de nem tudom miért ? ! Ls azt hinnők nt. közgyűlés hogy az Istenben vetett hit csak egy pillanatra is megrendült benne! Óh nemi Ott látjuk a csapások árja közepette is állani a habtól csapdosott sziklát s ajkán ismét Jób szavaival: az Úr adta, az Úr el is vette. Legyen áldott szent neve érette ! O a hitnek és a szívnek embere volt. Mint lelkipásztort mindenki szerette, személyes ellensége nem hiszem hogy lett volna ; mert hiszen ezeket is legyőzte volna a szeretett fegyverével. Utolsó pillanatáig roppant munkaerő és rendszeretet volt benne. Legnagyobb betegsége közepette is, az aprólékosságig pontos tudott lenni, s a legkisebb rendetlenség is bántotta. A kötelességek teljesítésében különbséget nem tudott tenni, s a legkisebbet is éppen olyan lelkiismeretesen végezte mint a legnagyobbat. képvisel. Van 68 tanterem benne 68 tanítóval, s a tanítás eredménye 15 helyen jVes, 44 helyen jó, 8 helyen elégséges és 1 helyt (Tápió-Szelén) nem elégséges. A felekezeti iskolákban a népességnek 11 és 1 /2 °/0 ka s a tanköteleseknek 90 °/0 -ka jár iskolába; a községi isko lába pedig a népességnek 8 és V2 , a tanköteleseknek csak 62 és 1 /2 , °/0 -ka. Ennélfogva fölhívta az egyházmegye a községi iskolás egyházak presbyteriumait, hogy az országos törvénynek a pontos iskoláztatás végrehajtása tárgyában, minden hatalmunkban álló eszközzel menjenek a községeknek segitségére. Minthogy pedig a tantermek 11 egyházban és 15 tanitói állomásnál túlnépesek: az országos törvény idevonatkozó rendeletét végrehajtani törekedjenek, uj iskolákat és tanitói állomásokat állítsanak. Legszomorúbb helyzetben levén pedig a tápió-szelei leányegyháznak ugy nev. haleszi iskolája: az esperes ur fölkéretett, hogy hivatalos állása egész hatályával Szelén, ha lehet rendes felekezeti, ha nem lehet, községi iskolát állíttasson. Érdekes volt az egyházmegyei számvevőszék igen kimerítő jelentése is, mely a megvizsgált számadások alapján, gyülekezeteink vagyoni állapotának hü képét tüntette föl, többnyire örvendetes vonásokban. Majd az egyházmegyei ügyész referált az egyes gyülekezetek peres ügyeiről. Jász-Kisér kérelmezte a Cz. Balogh-féle m. e. 12 ezer frtot képviselő hagyomány pénzül értékesithetését. Az egyházmegyei közgyűlés fölhatalmazta az elnökséget, hogy az alapítólevél és a telekkönyvi kivonat hiteles másolatban levő beterjesztése után, e tárgyban intézkedjék. Gyöngyösnek engedély adatott, hogy az Ujhelyiféle ház-hagyományt pénzzé tehesse, az alapitványnyal járó kötelezettség teljesítésének föltétele mellett. Ceglédről tudomásul vette az egyházmegye, hogy a presbyter-választás ellen a mult évben emelt panasz visszavétetett. Az 1884. oktoberi egyházkerületi gyűlés 46-ik számú határozatában emiitett szabályrendelet készítése tárgyában, javaslattételre, Mískolczy Szt. Dénes elnöklete alatt, Somogyi József és Molnár Gyula kiküldettek. Az egyházkerületi gyűlés 47. sz. végzése folytán a lelkészi állomások ujabb osztályozása elkészíttetett, a mult évitől azon különbséggel, hogy a körösi 2-ik lelkészi állomás és a jász-kiséri lelkészet az 1 sok közé; Nagy-Abony és Tószeg a 3-ik osztályba soroztattak. A theologíai akadémia választmányának 2 rendbeli jegyzőkönyve tudomásul vétetett. A domesztikából segély-nyerés végett beadott kérvények tárgyaltatván, több egyház és lelkész ajánltatott. Ugyancsak pár özvegynek részint egyházmegyei segély, részint az egyházkerületre ajánlat adatott. A kecskeméti egyháztanácsnak az 1884. évi 23-ik és 24-ik számú végzésre tett jelentése tudomásul vétetett. Több időt vett igénybe az izsáki ügy. Izsákon ugyanis, a polgári és egyházi község közt 1777-ben kötött, az 50-es években és 1860-ban a helytartótanács által is helybenhagyott s 1865-ben megújított egyesség alapján, a polgári község bizonyos összegeket tartoznék fizetni a ref. lelkésznek, kántornak és harangozónak, a/on birtokok alapján, melyek Izsák polgári község birtokában vannak. Ézen illetmény a községi költségvetésbe fel is volt véve; de néhány évvel ez előtt Pestvármegye, pár izraelita, és másféle földbirtokos felszólalására ezt törölte. Most a kecskeméti ev. ref. egyházmegye támogatni fogja az izsáki egyházat azon törekvésében, hogy a polgári községtől (s nem a reform, lakosoktól) a vármegye által törölt javadalmat megkapja.
