Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-05-03 / 18. szám

Ezt követte Péter Gusztáv egyházfelügyelő és Le derer Győző gondnok külön-külön ünnepélyes felesketése és hivatalaikba iktatása. Tárgyaltatott ezután a segédlelkész fizetésének kérdése, mely közmegegyezéssel 800 frtban állapíttatott meg és az anyaegyhíz lelkésze késznek nyilatkozott a stólát átengedni a munkatárs részére. Erre főesperes körbe bocsátotta a kész adakozási vet, melynek egyik rovata templom-alapra másik a lelíkészi fizetésre szól. Nagys. Walterné urnő volt az első, ki áldott kezébe fogta a to'lat és templomalapra 50 frtot lelkészi fizetésre évi 10 frtot jegyzet'. Követték őt a férfiak és egy férjével eljött nő, Bambergerné, ki férjén kivül is adományt jegyzett az ivre. A templomalapra 106 frt, a lelkészfizetésre 53 frt jegyeztetett. A gyűjtés rendszeres végezésével a 12 presbyter páronként bizatott meg, hogy a segédlelkészt még e nyár fol) tában be lehessen állítani. Kijelentetett az is, hogy ezen ujonalakult leányegyház a régi gazdálkodásért nem vál'al felelősséget. Maga részéről pedig biztosítékot akarván nyújtani az adakozóknak, felkéri az elöljáróság a pestm ev. esperességet, hogy a leányegyház pénzét az esperesség özvegy- árva pénztárában kegyeskedjék kezelni. Az adakozások méltó megörökítése végett »Arany könyv« fog nyittatni. A régi időből felmaradt szent edények, felszerelések átvételével az uj gondnok bízatott meg. Igy hasadt az újpesti ág. hitv. ev. leányegyház életének hajnala. Főesperes imája után, lelki örömmel keblökben, eloszlottak a gyűlés tagjai. IRODALOM. Budapest a kiállítás alatt. Fovdrosi kalauz és tájékoztató mindenki számára. Számos, a főváros kiválóbb pontjait és nevezetességeit ábrázoló képpel, a főváros és a kiállítás színes térképeivel, és az országos kiállításról szóló függelékkel. Az 7885. évi ált. kiállítás orsz. bizottsága által engedélyezett kiadás. Szerk. Gelléri Mór, Budapest. Kiadja Dobrovszky és Franké. Ara 60 kr. A díszes kiállítású munka ajánlatára elég annyit mondanunk, hogy ugy a lehetőleg mindenre kiterjeszkedő szabatos szöveg, mint a jól talált képek és térképek valósággal tájékoztatók. Kis Lexicon címen egyetemes ismerettár indult meg a »Pallas(

<

irodalmi és nyomdai részvénytársaság kiadásázan. A munka 12 havi füzetben fog megjelenni; egy fűbet ára 30 kr. Az első füzet után ítélve, a vállalatnak fényes sikert ígérhetünk, mert dicsérendő ügyességgel 5 íves 12 füzetben ugyanazt az anyagot dolgozza fel, melyet a hason célú eddigi ismerettárak ugyan annyi vaskos kötetben hoztak. KÜLÖNFÉLEK. * Az országos kiállítás megnyitási ünnepélye miatt lapunk szétküldése néhány órával elkésett. * Királyi adomany. Király Ö Felsége, magán pénztárából a tótkereszturievang. leány-egyházközségnek, iskolája helyreállítására 100 frtot adott. * Lelkészvalasztások. Kötegyánban Böszörményi Lajos gyantai lelkész választatott meg közelebb lelkészül Szondy Béla sarkadi segédlelkész ellenében. Felső-Bányán Nagy Lajos közelebb megválasztott lelkész a mult hó 19-ikén iktattatott be uj hivatalába. A beígtatást, mint esperesi megbízott Gulyás Lajos n.-bányai lelkész és egyházmegyei tanácsbiró teljesítette. * A tiszáninneni reform, egyházkerület közgyűlése április 29 és 30 ik napjain tartatott Miskolcon. Kiválóan érdekes tárgyát a főrendiház újjászervezése ügyében hozott országos törvény képezte. Felolvastatván az alsó-zempléni egyházmegye ismeretes felirata, melynek első pontja helyteleníti, hogy a konvent a főrendiház szervezése ügyében, az egyházkerület beleegyezése nélkül hangot adott (habár oly hangon adott is, a melyet az egyházmegye helyese'), ezt a konvent hatáskörének átlépése gyanánt tekinti s ez ellen az önkormányzat nevében tiltakozik; második pontjában a határozatot hozók indítványozzák, hogy miután a felsőházi törvényben csak a három legidősebb főgondnok s püspök van elfogadva főrendiházi tagnak, ily kivételes kedvezményt, egyenlőtlenséget a protestánsok ne fogadjanak el, s utasítsák püspökeiket, főgondnokaikat, hogy nemenjenek be az uj felsőházba, — Mocsáry Lajos emelt szót, mondván, hogy szerinte a konventnek az egyház jogait minden sérelmek ellen védenie kell. Már pedig sérelem volt az, hogy ily törvényt az egyházkerületek megkérdezése nélkül csinált a kormány. És hogy ez ellen kikelt a konvent, inkább elismerést, mint gáncsot érdemel, miért is kéri, hogy mondja ki a közgyűlés, hogyaz al^ó zemp léni fe'irat emez aggodalmait nem osztja és e felett napirendre tér. Ily értelemben mondatott ki a határozat. Az indítvány második pontja mellett különösebben Fejes István és Mocsáry Lajos, Zombory Gedő szálltak ki a sikra ; ellenében Berná'h Elemér, B. Vay Béla és S?entpétery Sámuel emeltek szót. Hosszas vita után Kun Bertalan püspök szavazásra bocsátván a kérdést, Fejes indítványa ellen szavazott 17, mellette 41, tehát 24 szótöbbséggel elfogadtatott. * A felekezeti tanárok nyugdíjazásának az állam által eszközöltetése iránt a képviselőház mult hó 20 iki ülésén a szarvasi ág. hitv. ev. főgymnázium tanári karának kérvényét nyujtá be Haviár Dani országos képviselő. Ugy vagyunk értesülve, hogy e fontos kérdés iránt széles körben nagy érdeklődéssel viseltetnek s az összes hazai protestáns középiskolák tanári kara részéről kérvények fognak beküldetni a képviselőházhoz. E kérdés már fölvettetett volt 1883. junius 11-én is a házban, és a szakminiszter az ügy tanulmányozását ígérte meg, kinyilatkoztatván, hogy a dok g érlelése egyik fő törekvését képezi. A felekezeti és főként a protestáns középiskolai tanárok nyugdíjaztatása már most annyival égetőbb kérdéssé fejlett, minthogy az állami intézeteknél alkalmazott tanárok a tekintetben a nyugdíjtörvény által biztositvák. A magyar állameszme szilárdítása, a nemzetiség erősítése és a nemzeti művelődés fejlesztése érdekében kívánatos, hogy e nagy horderejű kérdés mielőbb megoldást nyerjen. A protestáns középiskolák nem csak a nevelési irány szabatos volta folytán, hanem az állami isko'ák irányában kifejtett verseny miatt is a közművelődés erős tényezői. Remélhető, hogy a magyar állam ez igaz napszámosai irányában nem marad továbbra is mostoha. * A magy. kir. vallas- és közoktatási miniszter nagy jelentőségű elvi határozatot hozott házassági ügyekben, mely alkalmas arra, hogy különösen szakkörökben feltűnést keltsen. 1875. május 19-én A. X. és B. Y. magyar alattvalók és bécs újhelyi lakosok között polgári házasság jött létre. A. X. katholikus volt, de felekezetnélkülivé lett. B. Y. zsidó maradt. Ez idő óta 10 év