Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-04-26 / 17. szám

hivatalnokok is lelki örömmel hallgattak végig, s arról a társadalmi életben is a legnagyobb elismeréssel nyilatkoznak. A szomszédos Pusztaszerről is, az ott lakó hitrokonok közül számosan jelentek meg Félegyházán s a gyülekezet számát szépen nevelték. Az elfogulatlan s önzetlen testvéri és felebaráti szeretet elvét fejtegető nagyszabású egyházi beszéd után, következett az Úrvacsora kiosztása, melyben 34-en vettek részt. Legközelebb áldozó csütörtökön és Pünköst másnapján fognak a hívek egybegyűlni s remélhető, hogy még nagyobb számmal, mint eddig, annyival is inkább, mert ez idő szerint a templomozás helyisége megoldást nyert, a mennyiben a nagyméltóságú vallás- és közoktatási miniszter ur 1848 sz. a kelt kegyes rendeletével, szíves volt a helybeli állami tanitóképezde nagy termét átengedni, mindaddig, míg az egyházközség e célra saját helyiséggel nem rendelkezend. Végre meg kell említenem, hogy bar a hívek adakozásra nem voltak elkészülve, mégis 10 frt gyűlt öszsze az első adakozásra lett felhívásra. Ha Isten velünk, ki ellenünk !! Sz. A. A szatmári ev. ref. egyházmegye gyűlése. Egyházmegyénk márc. 26 és 27. napjain tartotta meg tavaszi közgyűlését a szatmári ref. gimnázium tanácstermében. Ezt megelőzőleg 24-ikén a számoltatószék munkálkodott, 25-ikén pedig a tanügyi bizottság ülésezett. A számoltató hatóság a gondnoki számadások egyenlősítése és célszerűsitése szempontjából még a mult 1884-ik évi junius havi ülésében pótszabályzatot alkotott, mely az augusztusi egyházmegyei gyűlés által meg is erősíttetett, és kötelezővé tétetett; mégis a gondnokok számadásaik készítése- és összeállításánál azt nem vették kellő figyelembe. Többen hibásan, vagy a szabályzattól egészen eltérőleg készítették el azokat; pedig azoknak miként leendő szerkesztése a szabályzatban elég világosan és érthetően körül van irva. E miatt, noha a beterjesztett 75 gondnoki számadás esperes ur által, tüzetes felülvizsgalat és véleményadás végett a gyűlést megelőzőleg a számoltatószék tagjai között e'őre kiosztatott, mégis a referensek munkálatainak előterjesztése másfélnapi időt vett igénybe. A mult évi számoltatószéki gyűlés egyik egyházunk gondnoki számadását több tekintetben hibásnak találván, arra a maga észrevételeit megtette és a határozatot az illető presbyteriumnak kiküldötte; de a helyett, hogy a hiányok helyrehozattak volna: a presbyterium nevében a lelkész és főgondnok aláírásával ellátva, egy határozat terjesztetett be a jelen évi számoltatószéki gyűlésre, mely a hatósag észrevételeit dacosan, kihivó és tiszteletlen hangon kívánta visszautasítani. Mely a számoltatószéket mint egyházmegyei hatóságot sértő eljárás az egyházmegyei teljes közgyűlés elbírálása alá, további intézkedés végett, azzal a kéréssel terjesztetett be, hogy az efféle túlkapásoknak jövőre egész erkölcsi súlyával erélyesen elejét venni igyekezzék. A számoltatószéki gyűlés után 25-ikén délután tanügyi bizottsági ülés tartatott. A bizottság a közelebbi időben megszűnt dékánságot újból felállította s az egyházmegyének körökre való felosztásával esperes urat, mint a tanügyi bizottság elnökét megbizta. A bizottságban jelenvolt egyik tanitói tag a felszólításra soknemű elfoglaltatásai dacára is ajánlkozott, hogy a dékánságot legalább 3 vidéki egyházban hajlandó elfogadni, ennélfogva a meg nem jelent másik 3 tanítónak is 3 egyházból álló dékáni kör adatott. A dékánok a körükbe eső iskolákat évenként legalább kétszer meglátogatni, s az egyházak a látogatás alkalmával tovább szállításukról gondoskodni kötelesek. A falusi iskolákban a törvény parancsolta felsőbb osztályok még több helyen nem lévén felállítva : a bizottság elrendelte, hogy azok mindenütt felá'littassanak. A Kovács Lajos debreceni tanitóképezdei tanár által készített »Bibliai történetek* és »Keresztyén vallástan« című népiskolai tankönyvek kézi könyvül »Kimutatás a ker. vallás tanítására« című pedig a tanítók számára vezérkönyvül elfogadtattak. Kótai Lajos szatmári tanitó által készített »Szatmármegye földrajza* című könyv, mely a szatmár-németí város bíráival nagyobb terjedelemben foglalkozik, mint az egész egyházmegye többi községeivel, mint ilyen a Szatmár városi iskolák részére kiválóan célszerű és alkalmas; ugyanazért annak elemi iskoláiban kötelező tankönyvül, a vidéki iskolák tanítóinak pedig utmutató vezérkönyvül elfogadtatott. A tanügyi bizottság ülése után az egyházmegyei tanácstestület megjelent tagjai konferenciát tartottak, melyben a fontosabb gyűlési tárgyak előre megbeszéltettek. Ezekután 2Ó-ikán délelőtt 9 órakor népes közönség jelenlétében megkezdődött a közgyűlés ; Kiss Áron esperes ur kenetteljes buzgó imával nyitotta azt me g. Mielőtt a közügyek tárgyalásába bocsátkozott volna a közgyűlés, a hála és nemes kegyelet adóját kívánta meghozni az egyetemes magyar ev. ref. egyház mult évi nagy halottai iránt, jelesül: Nagy Péter erdélyi püspök és gróf Lónyay Menyhért dunamelléki egyházkerületi főgondnok halhatatlan érdemeit jegyzőkönyvileg kívánta megörökíteni. A kisebb és egyszerűbb körben bár, de mindvégig híven munkált és hivatását becsülettel betöltött két halottja felett egyházmegyénknek szinte kifejezte a közgyűlés méltó fájdalmát; ezek egyike Kerti Albert tunyogi tanitó, a másik Farkas Benedek előbb vámosoroszii, később 32 éven keresztül a tyukodi egyháznak lelkipásztora. Miután a kegyelet adóját lefizette a közgyűlés : esperes ur olvasta fel kiváló gonddal szerkesztett terjedelmes jelentését, melyben az összes kebelbeli egyházak és iskolák szellemi és anyagi állapota, mintegy tükörben, híven tüntettetett elő. Kellemesen hatott a közönségre, hogy a vallásosság és az egyházi érzület a legkisebb gyülekezet kebelében is teljesen megnyugtató ; az egyházak és egyesek a lefolyt évben is meghozák áldozataikat a val'ás oltárára. Ezek között a szatmári és németii mint legnépesebb és legtekintélyesebb egyházak kebeléből egész sorozata olvastatott fel a jótékonysági nemes tényeknek. De még kellemesebb volt hallani hogy a szatmár-németii ref. gimnásium VII. és VIII. osztályainak felállítására a mult év folyamán egyesek buzgósága 8864 forintot hozott össze. A nagylelkű adományozók között első helyen ragyog egyházkeriileletünk érdemes főgondnoka Vályi János ur 1000 forinttal, őt követi egyházmegyénk derék gondnoka Izsaák Dezső ur 500 forinttal, utánuk következnek gróf Dégenfeld Sándor 400, dr. Farkas Antal egyházmegyei tanácsbiró ur 200 forinttal stb. Midőn az adományozók nevei mind elősoroltattak: lelkes éljenzéssel adott örömének kifejezést a közgyűlés. Ezek után szinte örömmel és elismeréssel fogadta a gyűlés Balogh István tiszafüredi lakos 400 forintos alapítványát, melyet a matolcsi egyház részére nevelési célokra tett; továbbá az áldozatkészségéről előnyösen ismert Lehoczky János szatmári pres byter azon nemes tényét, mely szerint az egyházmegyei lelkészi és tanitói gyámintézetek javára egy darab magyar kir. 50 forint névértékű sorsjegyet volt kegyes ado-