Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-04-19 / 16. szám

és nt. Pap Károly urak, az egyház lelkészei meleg érdeklődést mutatva az ottani hivek iránt, kikiildötték az Úrnak egy ifjú szolgáját, hogy Isten igéjét hirdesse azoknak, kik oly nagyon érezik áldott Idvezitőnk szavainak igazságát: Nem csak kenyérrel él az ember, hanem az Isten szájából kijövő minden igével. (Máté 4, 4) és tegyen meg minden lehetőt az Úr pásztor nélkül való juhainak összegyűjtésére. Mig Kőbányán, amint reményijük, csak a jövő vasárnap lehet istenitiszteletet tartani, addig Erzsébetfalván már kétszer február 15-én és húsvét első napján, Kis-Pesten pedig a feltámadás ünnepének második napján dicsérhették az Urat gyülekezetben a hívek. Amott Szappanos László ügyvéd ur engedte át a szent célra házának egy nagyobb szobáját, itt pedig Tóth József pestmegyei tanfelügyelő ur az iskola egyik termét bocsátotta a ref. hivek rendelkezése alá. Miként Jákób egykor, ugy most a mi híveink a más célra emelt házakról elmondhatták: Bizonyára e hely Istennek háza és a mennyország kapuja (I. Mózes 28, 17). Oly nagy volt az öröm, hogy a mit eddig az akadályok megnehezítettek, a hívek saját körükben gyűlhettek össze s hogy összegyűlve együtt magasztalhatták az Urat, mert jó s mindörökké megmarad az ő kegyelme, felemelhették buzgó imában szívöket a minden jó adomány s tökéletes ajándék adójához és hallhatták az igét, mely olyan mint a kétélű kard. De a buzgóság sem hiányzott az öröm mellől. Erzsébetfalván, hol körülbelől 36— 38 család van 60—70-en, Kis-pesten körülbelől 150-en gyűltek össze s ez utóbbi helyen, hol az Úr testének és vérének jegyeit is vették a hívek, szépen adakoztak is. Mindkét helyen készeknek nyilatkoztak, hogy az egyház anyagi terheinek viseléséhez hozzájárulnak. Igy Krisztus Urunk feltámadásának ünnepén a hívek kebelében is újra fellángolt a szent tűz, mutatva, hogy a megfeszített és feltámadott Krisztusról szóló evangelium ma is Istennek ereje minden hivőnek idvességére. Vajha adná Isten áldását minél bővebb mértékben az itt megkezdett ültetésre és öntözésre annyira, hogy ez ültetés egy erőteljes és égetően szükséges missiói munkálkodássá nőné ki magát, melynek részeit az emiitett három missiói telepen levő hivek lelki gondozásán kivül, tehetnék a német leányegyház templomában magyar istentiszteletek tartása, a magyar vasárnapi iskolák (melyeknek ünnepélye karácsonykor az egyház ünnepélyévé vált) vezetése, a megalakult de nem működő ker. ifjúsági egylet felelevenítése s szervezése, a nép alsó rétegeinek meglátogatása, a terjedő baptismus túlkapásai ellenében az egyedül helyes eszköz az evangelium által való megóvása, vallásos összejövetelek és keresztyén felolvasások rendezése. Ilyen kezdeményezés alapul szolgálhatna a már több anyagi eszközt igénylő missiói intézetek, diakonissaházak alapítására, a vasárnap elfoglaltak számára prédikációk kiosztására s a Szent írás terjesztésére. Csak erős hitünk legyen, akkor mindeneket megtehetünk azáltal, aki minket erőssé tett, a Krisztus által (Fii. 4, 13), ha annak lelke lakik bennünk, a ki feltámasztotta Jézust a halálból: ugyanazon, a ki feltámasztotta a Krisztust a halálból, megeleveníti a mi halandó testeinket is az ő bennünk lakozó Lelke által, (Róm. 8, 11), hogy igy a Krisztussal feltámadván uj életre, beteljesedjék a régi jövendelés : Es megépítik a régi időtől fogva való pusztákat, a régi pusztaságot felépitik és a puszta városokat megnyitják, melyek sok nemzetiségtől fogva elpusztultak volt. (Ézs. 61, 4). A nagybányai ev. ref. egyházmegye közgyűlése. A nagybányai ev. ref. egyházmegye Bencsik István esperes és Ujfalussy Sándor egyhm. gondnok elnöklete alatt Mikolában ápril 9—10-ik napjain tartá meg tavaszi közgyűlését. A jó idő, gőzösön való utazás számos egyházi és világi, lelkészi s tanítói képviselőket hozott össze ez alkalomra, ugy hogy a fényes uri osztálylyal megáldott mikolai egyház alig volt képes elszállásolni az illető egyházi, világi közönséget. Azonban a vendégszeretetéről ismeretes Bartha Mór mikolai lelkész tapintatos intézkedése folytán senkinek sem lehetett panasza az elégiiletlenségre, mivel a lelkészi és tanítói kart csapatonként igen szívesen látta el. Igy alkalmat nyújtott a testvéries találkozásra, eszmecsere váltásra, egymás megismerésére és szeretetére. Április 9-én az egyházmegyei és helybeli közönség istentiszteletre sereglett össze a templomba, hol Bartha Mór helybeli lelkész mély vallásos érzelemmel buzgó imát mondott, s az ima után Bencsik István esperes az egyházmegyei közgyűlést alkalomszerű elnöki beszéddel nyitotta meg, kegyelettel megemlékezvén az elhunyt Nagy Péter erdélyi püspök és gróf Lónyay Menyhért haláláról, melegen üdvözölvén a jelenlevő tisztikart, lelkészi- tanítói- egyházi- és iskolai képviselőket, szóval az egész közönséget. Legelsőben Szendi Antal és Böszörményi Zsigmond megválasztott tanácsbírák ünnepélyesen feleskettettek, s székeiket elfoglalták. A rendes gyűlés megkezdetett, de mivel a templom kitörött ablakain nagy szélhuzam vonult keresztül, az iskolaterembe kellett átköltözni. Beregszászi József nagybányai egyházi algondnok és képviselő nemes buzgalmának, áldozatkészségének igen szép jelét mutatta fel a közönség előtt, midőn példaadásával a mikolai ref. egyház templomának ablakcsináltatására pénzsegélyt eszközölt. Itt helyén látom általában felemlíteni azon szomorú és örvendetes egyházi és iskolai jelenségeket, erkölcsi, szellemi, anyagi körülményeket, egyházmegyei látogatás alkalmával összegyűjtött s nyilvánosan felolvasott statistikai adatokat, melyek némely helyen fényvilágot vetnek más helyen sötét homályt borítnak egyházi, iskolai életünk egére: az emelkedésre vagy hanyatlásra. Lelki örömmel hallottuk, hogy a kak-szentmártoni ref. kisded egyház, mely a Szamos torkában, Szathmár tövében, a különféle hitfelekezetek között — a sorstól üldözött helyzetében is miként törekszik nagy erőfeszítéssel, áldozatkészséggel újonnan templomot építtetni; Pettyin miként igyekszik ismét anyaegyházzá lenni ; Erdőd történeti nevezetességénél fogva ref. egyházat alakítani; Ombód, Pálfalva, Patóháza, Vámfalu, Rozsály stb. építkezni, megértvéna kor hatalmas intő szózatát: hogy »elvész a nép, ha tudomány nélkül való« ; míg fájdalom, némely helyen, mint Uszkában, Józsefházán, Sárközön stb. még mindig a mult idő mulasztásaival vagy hátrányaival vesződnek az egyházi tagok, évtizedeken keresztül nem haladnak a kegyelemben: az anyagi szellemi dolgokban. Érdekes tárgyalás történt a gyámintézet ügyében, midőn a lelkészi kar azon feltett kérdésre szavazott: osztály- vagy jövedeiml százalék után fizessék-e az illető részvénydijjat? Minthogy a lelkészek jövedelme, részint az elemi csapás, részint más rendkívüli körülmény miatt nem biztos alapon t. i. nem pénzbeli fizetésen alapszik, évenkinti alapszabály változtatásának vagy rázkodásnak nézne elibe, az osztályszerinti részvénydij befizetése határoztatott el. E szerint az osztályszerinti részvénydijfizetés szabálya fog életbe lépni. A nagybányai- egyházmegye gyámintézete szépen virágzik, a jelen évben már