Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-01-04 / 1. szám

hoz tartozót. Hivatalnokok, kir. közjegyző, járásbiró, or­vos, tanárok, iparosok stb. Karácson ünnepén az eleve nyert engedély folytán az állami tanítóképezde termé­ben istenitisztelet tartatott, több müveit katholikusnak is a jelenlétében, annak bevégeztével az egyház leány­egyházzá szervezkedett, választattak elöljárók és elhatá­roztatott, hogy ezentúl vasárnaponként s a főbb ünne­peken rendes istenitisztelet fog tartatni. Evégből a vallás­ügyi ministerhez közelebb Cz. kérvényt adott be a képezde tantermének e célból átengedése végett. Száz, részben mű­velt prot. egyén egy városban, és eddig azt se tudták, me­lyik református egyházhoz tartoznak, legfeljebb ha te­metéskor a legközelebbi Kecskeméthez fordultak; vi­szont népes virágzó egyház közelében ico protestáns lélek, kiknek gondozásával senki sem törődik! Lehet ez ? Külföldi testvéreink nem hinnék el, de talán 50 év múlva a mi unokáink sem Angol s amerikai rokonaink országos eseménynek tekintik, ha száz és százezer fo­rintnyi áldozat után 100 lelket megnyernek az evangé­liumnak, nekünk csak kezünket kell kinyújtanunk és im egész leányegyházat szervezhetünk, igaz, hogy nem po­gányokból; de bizon jó részt olyakból, kik egyházunkra nézve veszendőbe mentek volna. Egy-egy illetéktelen keresztelésért, mint ors7 ágos egyház feljajdulunk, de az általunk megkereszteltek közül ezreket hagyunk minden lelki gondozás nélkül tévelyegni s eltévedni. Czelder különben az illetéktelen keresztelésekre is kiterjeszti figyelmet. Mint értesültünk, a vegyes házas­ságból született gyermekek közül Kecskeméten éveken át elkeresztelteknek száma több százra rug, most ő eze­ket mind előkutatja s visszaköveteli. A pusztákon vagy 200 református gyermek minden vallásos oktatás nélkül nőtt fel, vagy ilyenben kath. katekhetáktól részesült ; közelebb a kecskeméti egyháztanács egy vándor kate­khéta-állást szervezett. * A közelebbi karácsoni ünnepek a jótékonyság és humanismus szellemének is az ünnepei voltak. Vagy talán ne is válaszszuk a kettőt külön egymástól. Hisz a keresztyénség s a humanismus édes testvérei egymásnak. Ugy a fővárosban mint az ország különböző vidékein hullott az áldás a jótékonyság fájáról. A sok példa kö­zül idézünk megint egyet, az ország egyik legtávolabbi szegletéből, Sepsi-Szt -Györgyről. »A szegény tanulók karácsonyfája« — ezen cim alatt hoz egy kis tudósítást a »Szék. Nemz.« Szép kis ünnepély folyt le december 20 dikán — ugy mond — a sepsi-szt.-györgyi városház dísztermében. A szeretet ünnepe volt ez. Szegény tanulók számára gyúltak fel a könyörület által felékesített kará­csonyfák csillárai. A helybeli szegény tanulók részesül­tek a bethlehemi csecsemő hozományaiból. A k's mu­zsaűuk és leánykák szemeiben csillogó könnyek az öröm és hála gyöngyei voltak. Ezek a könnyek bőséges jutal­mai voltak a jószívű nőegyleti tagok honleányi áldozat­készségének. Az ünnepélyre a nagy terem megtelt dí­szes közönséggel s a segélyben részesítendő tanulók (fiuk és leányok) szép sorban állva, várták az angyalhozta karácsonyfát. Most megzendült a helybeli zenekar hym­nusza : Isten, áldd meg a magyart!. .. S mikor az utolsó akkordok is elhangzottak, az egylet titkára állott fel és tartott egy rövid beszédet a közönséghez, majd a tanu­lókkoz intézvén szavait. Hangsúlyozta főként, hogy a sepsi-szentgyörgyí nőegylet igen helyesen fogja fel a maga hivatását, midőn a közművelődési tényezők között első sorba helyezi az iskolák támogatását. Az iskola védi meg — úgymond — a társadalmat s a jól őrzött társa­dalom maga az egészséges állam. Leikökre kötötte a tanulóknak a társadalom és haza iránti kötelességeiket. Majd Gyárfás Lajos v. főjegyző olvasta fel az adakozók és adományban részesülők neveit s ezután kezdetét vette az ajándékok kiosztása. Egy-egy egész öltözet ruhát, egy-egy pár csizmát kapott mindenik s a karácsonyfá­ról jó adag csecse-becsét. Látni kellett azt a nagy örö­met, a mit az angyalfia a szegény tanulóknak okozott. A kiosztás után a városi főjegyző ur a város elöljárósága és közönsége nevében intézett meleg hangon köszönő szavakat a nőegyletnek s főkép a tevékeny és fáradha­tatlan vá'asztmánynak. * A debreceni reform, főiskola tanáraiként a f. iskolai év kezdetén megválasztott dr. Öreg János, Sinka Sándor és Karay Sándor ma (január 4-ikén) tartják meg tanári székfoglaló beszédeiket. * Kitüntetés. Szarvasi evang. tanitó Mocskonyi Ágoston az országos magyar gazdasági egyesülettől, az iskolájában felállított takarékpénztár kezeléséért 25 frtnyi jutalmat kapott. * A budapesti reform, egyházban az 1884-ik év­ben születtek 872-ten meghaltak 686-an ; házasságra lé­pett 295 pár; confirmáltattak 83-án; áttértek hozzánk 65-én, az egyházunkból kitértek 22-en. * A pitesti magyarok. Pitesten »magyar iparosok olvasó egylete« és »magyar dalárda« alakult. Minclaket­tőnek vezetője Tamó Gyula református lelkész. * Drága biblia. Londonban a systonparki könyv­tárnak mult hó 14-én történt árverezése alkalmával sok mindenféle értékes könyv közt árverezés alá került a hí­res Mazarin-biblía egy példánya is, melyet egy Qautrich nevű ur 39,000 frton vett meg. Ez a biblia az első könyv melyet ércbetükkel nyomtak. Címlapjára 1450 év van nyomva, és a Mazarin-nevet viseli, mert legelőször Ma­zarin bibornok könyvtárában fedezték fel. * Hála és köszönet nyilvánítás. Az ez évi febr. hó 1. és 14-dike óta feles számmal vett nagybecsű rész­vétnyilatkozatokra egyenként nem válaszolhatván, azon nemes lelkeknek, kik két kedves fiam eihunyta alkalmá­ból hozzám őszinte részvétükkel közelitettek, s szívok melegével a kettős sírról felemelni segítettek, e reám nézve oly megrendítően gyászos év alkonyán: mélyen érzett öröklő hálámat, őszinte köszönetemet s eléviilhetlen tiszteletemet nyilvánítom. Siklós, dec. 22. 1884. — Zeke Lajos. ref. lelkész. * Gyászhir. Alólirtak a magunk, valamint számos közeli és távoli rokonaink nevében megrendült kebellel tudatjuk, hogy orvostudor Magyardellői Antal László királyi tanácsos, a marosvásárhelyi ev. ref. kollégiumnak és ev. ref. egyháznak főgondnoka, városi és országos kórházi főorvos stb. stb. folyó év december hava 28-án d. u. 5 órakor 77-dik évében bevégezte tevékeny életét. A már néhaiban a család kegyelettel szeretett fejét; a val'ás- és nevelésügy leglelkesebb, buzgó apostolát és védőjét; a szenvedő emberiség önfeláldozó, nemeslelkű ápolóját; a köz- és jótékony intézetek fáradhatlan, áldo­zatkész pártolójukat vesztették el, ki agg kora dacára sokoldalú, közhasznú munkásságában utolsó percéig hí­ven kitartó volt. Boldogult halottunk hűlt tetemei folyó év 31-én dél előtt 10 órakor nagyszentkirályutcai szállásáról az ev. reformátusok sírkertjében örök nyuga­lomra helyeztetnek. Legyen emléke áldott, nyugalma csen­des 1 Marosvásárhelyt, 1884. december hó 28-án .A boldogult testvére: Antal Zsuzsánna, néhai erdélyi ev. ref. püspök Zágoni Dobola Sámuel özvegye, gyermekei és unokái. Az elhunytnak gyermekei : Antal János kir. törvényszéki bíró, neje Huszár Jozéfa és gyermekeik. Antal Nelli és férje Deési Farkas kir. táblai biró és gyermekeik. Antal Géza orvostudor, egyetemi tanár.

Next

/
Thumbnails
Contents