Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-03-08 / 10. szám

szemben kötelességünknek tartjuk védőleg és felvilágositólag felszólalni. Társaságunk sajátos célja : csupáncsak imádkozni a vasárnap megszentel ése érdekében. A vasárnapügyi agitatió hatáskörén kivül esik ; ezt rábízza más, e célra alakult társaságokra, minő a genfi, a londoni stb., melyek törvényhatósági és parlamenti körökben kívánják feladatukat megoldani. Ha pedig épenséggel agitatió kell a társulati működéshez ; akkor kijelentjük, hogy a mi agitatiónk tisztán szellemi (»imádás lélekben és igazságban*) és hogy concrét példával éljünk : a mi munkánk olyan, mint volt Keresztelő Jánosé, mi utat egyengetünk a vasárnap megszentelésének, mi hangoljuk a népet és egyenesen imádó lelke szentélyéből kiindulandó tettre akarjuk azt buzdítani, hogy azután elmenvén, imájuk szerint cselekedjenek a hivek, hogy a vasárnap szentsége mellett sikra szállni vagy, a hol van, a vasárnapügyi társaságokba lépni, hajlandók és készek legyenek. Az imát becsmérlő nyilatkozatokkal szemben pedig nézeteink a következők. Az imádság a christológiában jelentékeny helyet foglal el. Az imádkozó Krisztus, vasárnapszentelési ügyünkben előpéldánk. Hogy pedig az imának tárgya lehet minden nagy és kis érdek, erről tanúskodjék helyettünk dr. Monrad »Az ima világából* cimű munkájának e helye: »Mi legyen imáinknak foglalata ? minden, mi lelkünket mozgatja, a nagy és kis érdek egyaránt fölvehető a mi imáinkba? Ugyancsak ő az imának hatásáról igy szól: »Vájjon az ima nem-e eszköz arra, hogy érzelmeinket valamely ügy vagy valamely ember iránt, melyek kezdetben közönyösek voltak előttünk, bensőbbekké tegye? Igy is van ; ez tagadhatatlanul egyike az ima legáldásosabb hatásainak. Imádkozzál csak oly emberért, ki előtted közömbös volt, napról-napra, és ezen ember mindinkább becsülésre méltóvá válland előtted. Imádkozzál oly emberért, kitől idegenkedtél, ki iránt ellenszenvet éreztél, napról napra, és ezen ellenszenv lassanként el fog tűnni.« Ily átalakító erővel bíró kegyelmi eszköz mellett nem féltjük ügyünket. Imánkat nem tekintjük hasztalannak, megálljuk helyünket és tovább imádkozunk. Es hogy társas imákat gyakorlunk, nem uj dolog; minden istenitiszlelet ugyanilyet gyakorol. Maga Krisztus is súlyt fektet az imának közösségére, mint oly eszközre, mely az imát hatásosabbá teszi. Máté 18, 19. stb. Ujabb időben az Evangéliumi szövetség* (Ev. alliance) rendezett évenként január 6-val kezdődő imahetet Isten országának nagy ügyei érdekében. Európaszerte ünnepelik ezt, s évek óta gyakorolta a pesti német református fiók egyház s ez idén a maga körében kezdeményezte a pesti reform, theologiai ifjúság. Mi tehát a tört nyomokon társakkal birunk. Az idei imaheti programmra nézve ajánljuk a lelkésztársaknak, hogy azt szétosztás által terjeszszék a hivek közt. Tárgyai a dolog természete szerint, mint más nemzetekhez is szóló felhívás, viszonyainktól egybenmásban eltérők, de lényegben mégis reánk is tartozók. Az imahetet pedig ugy rendezzük, hogy a két ünnepen csupán a prédikáció utáni imába foglaljuk a vasárnapszentelési kérelmet, a többi napokon azonban reggeli könyörgéskor a közlött igékre alapított rövid elmélkedés után, mondjunk vasát napügyi imát. Az imahetet rekeszsztik be vasárnap-szentelési prédikációval és imával. Programmokat csak megrendelés folytán küldünk szét. Aruk az egyházi pénztárból könnyen fedezhető s ezzel lehetővé lesz téve a felhívásoknak ingyenes szétosztása. Jelentjük még, hogy a programmot, dacára súlyos betegségének, ez idén is Oyory Vilmos, Ilona leánya | segítségével fordította le angolból magyarra. Ennek fejében köszönetünk mellett, kérjük a jó Istent, hogy ujitsa meg testvérünk egészségét, az O neve dicsőségére. Jelen munkánkra nézve pedig kérjük a Mindenhatót : Áldjon meg minket az imádságnak lelkével és tündököltesse »a napok gyöngyének* fényét Jézus Krisztus országának határaiban ! Ugy legyen I Czelder Márton, Láng Adolf, kecskeméti ref. lelkész. pestm. ev. főesperes. * * * Tisztelettel felkérjük mindazokat, kiknek e felhívás megküldetett, hogy köröztetés céljából példányokat szerezzenek, azokat különböző lapokban tegyék közzé s külön könyörgést tegyenek ugy a családban, mint magánosan. Hetedik általános egyesülés a vasárnap teljes megünneplésére. 2. Mózes 20, 8: »Megemlékezzél a szombatnapról, hogy azt megszenteljed.* János Jelenései 1, 10: »Lélekben elragadtattam vala az Úrnak napján.« Máté 18, 19: »IIa kettő közületek egy akaraton lészen e földön, minden valamit kérnek, megadatik nekik az én menynyei atyámtól.* Az utolsó év imára való felhívása angol, német, francia, spanyol, olasz, magyar, dán és norvég, görögtörök, örmény, örmény-török, arabs és maláji nyelven lett közzé téve. Külön lapokon lett az köröztetve, — 205,000 példányban, hírlapokban pedig egészben vagy kivonatosan 1 özöltetett legkevesebb még egyszer annyi számban. A köröztetés ily nagy mérvű növekedéséért áhítatos hálával áldozunk Istennek, ki oly sok barátunkat felbátorította, hogy ez ügyet támogassák. Több oldalról vettük hírét annak, hogy külön imára való összejövetelek rendeztettek s a tárgygyal családok és naponkénti ima-egyesíiletek foglalkoztak. A külön ima-gyüléseken nagy volt a lelkesedés és az lendületet adott folytonos könyörgésekre, melyek kétségkívül sok jónak lehetnek eszközlői. Azon szoros összefüggés miatt, mely a vasárnap és a Megváltó országának haladása közt fennáll, az igaz ügy ellenségei mindig ellenezték e nap megszentelését. Még lelkesültebb és forróbb könyörgésekre, fokozottabb erőfeszítésekre van tehát szükség, hogy a nagy célt, melyre törekszünk, Isten segedelmével mielőbb elérhessük. Imára e következő tárgyak ajánltalnak : I. A vasárnap fontossága behatóbban méltánylandó s még vivilágosabb meggyőződés szerzendö arra nézve, hogy e nap becsülésére általánosan és maradandóan vagyunk kötelezve. A nyugalom napjának értékét teljes mértékben senki sem képes mé'tányolni. Akár tekintjük azon eszközöket, melyekkel hódolatunkat bemutathatjuk annak, kit imádni tartozunk mindnyájan; akár a testi vagy lelki munkáink közben szolgáltatott könnyebitést ; akár tekintjük azon alkalmakat, mikor minket az isteni igazság tanításában és ennek befogadásában részesít; akár azon alkalmat, melyet a keresztyén testvériségre nézve szolgáltat nekünk ; akár tekintjük azon békét és biztonságot, melyet azon nemzeteknek nyújt, melyek azt kellőleg megszentelik; mindezen, és egyéb tekintetekben nincs becsesebb intézmény az Úr napjánál. Ezért szomorú azon módra visszagondolni, melylyel e napot több országban oly sokáig megszentségtelenítették ; s még szomorúbb észlelni azt, hogy mennyire meg volt az szentségtelenítve a vasárnapot tisztelő Skóciában is. Ezzel