Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1885-03-01 / 9. szám
magyar bölcselet !« Ez utóbbi tételhez mi is készséggel hozzájárulunk; de aztán elvárjuk épen azoktól, akik a a barbarismusokkal saturált (!) nyelvre kimondják a halálos Ítéletet, hogy először ezen ítéletet — amennyire lehet — magyarul mondják ki s Imgy másodszor az ítélet végrehajtásában maguk járjanak elől jó példával. A Magy. Philos. Szemle előfizetési ára egész évre 5 frt. Az előfizetési pénzek Kókai Lajoshoz (Károly-utca) küldendők. KÜLÖNFÉLÉK. * Nagybanyan f. 10-én bontattak fel az egyházmegyei két világi tanácsbiróra beadott szavazatok. Szendy Antal a nagybányai ref. egyház főgondnoka, e derék, buzgó, áldozatkész férfiú és Böszörményi Zsigmond aranyos-medgyesi, vallásosságáról, ügybuzgóságáról szintén előnyösen ismert - földbirtokos választattak meg. Ugyanitt ugyané napon történt a felső-bányai megürült lelkészi állomásra a kijelölés, kijelöltettek hivatali időrendben : Bodnár János kak-szentmártoni, Szahó Lőrinc apai, Bai -Icász Albert méhteleki, Szikszay János lázárii lelkészek és Nagy Lajos makói segédlelkész. * Á dunamelleki reform, egyházkerületi főjegyzőségre elrendelt szavazatok f. hó 2-ikán fognak felbontatni. * Egy tanito nagylelkű hagyomanyozasa. Sápy Lajos kabai ref. tanitó közelebb végrendeletet tett, s nem lévén gyermekei, egész vagyonát, a mely 30.000 frtra rug, népneve'ési célokra hagyományozta. * Jotekony celu alapitvany. Sopronban, néh. Lenek Sámuel nagykereskedő és Zügn Paulina hagyatékából a hálás gyermekek 10,000 forintnyi alapítványokat tettek leg'nkább a helybeli gyülekezet javára. A lyceumi, természettani, természetrajzi muzeum, a tanári nyugdijalap, valamint a tanitó-képző intézet is 500—500 forintot kapott egyenkint az illető alapok gyarapításán. * Protestáns püspökök a főrendiházban. Ezen cím alatt hoz a Pozsonyban megjelenő »Evangelikus egyház és iskola« közelebbi száma egy magvas vezércikket, mely valószínűleg nem csak a szerzőnek és a szerkesztőnek, de az egész hazai evangel. egyháznak a nézeteit visztükrözi. Tájékoztatóul ide igtatjuk azon cikk első passusát, mely igy hangzik: »A magyar törvényhozás végre valahára azon útra lépett, a melyen következetesen haladva, a törvényesen bevett vallásfelekezetek között, a teljes jogegyenlőséget és viszonosságot létre hozza. Ezért én a legőszintébb örömmel üdvözlöm a törvéiryjavas'atot, a mely a magyar főrendiház újjászervezését vette célba. És nem tudok eléggé csodálkozni azokon, a kik protestáns létükre komolyan felszólalnak, sőt határozottan tiltakoznak a szóban levő reformjavaslat egyházunkról megemlékező pontja ellen. Hiszen nem volt, nem mondom nagyobb, de szembeszökőbb sérelmük a protestánsoknak az ujabb időben annál, hogy püspökeik ki voltak zána a fő; endiházból, a hol a r. kath. püspökök oly nagy sikerrel harcoltak egyházuk érdekeinek megvédéseért. És most, midőn e ránk nézve lealázó állapot megbüntetése helyeztetik kilátásba, némelyek az asztal alá húzzák lábaikat. Érhetetlen és tarthatatlan állásponté * Nagytiszleletű szerkesztő ur 1 Előbb e becses lapok m é. jun. 15-iki 24. számában lett szóba hozva, hogy én 1885. év pünköstjén töltöm be lelkipásztorságom 50-ik évfordulóját; utóbb a dunántúli főtiszt, egyházkerület ugyanazon évi kaposvári közgyűlésének 26-ik jegyzőkönyvi pontja alatt jónak látta ez időre megtenni engem érdemem fölött megtisztelő intézkedését. Tagadhatlan, hogy én lelkészi szolgálatomat 1835-ki pünköstben kezdtem el rendes lelkészül, de ez ünnep akkor junius 7. és 8. napjaira esett, nem pedig mint ez évben 1 május 24. s 25-re; ugyanazért, ha Isten azon időt megengedi érnem, az égi kegyelemért tartozott hálámat, nem ez évi május jelzett napjaiban, hanem junius 7-ikén (tehát pünköst után két héttel) fogom a jóságos Istennek megadni. Miről mindazokat, kik az emiitett magán közlést s hatósági intézkedést figyelmökre méltóztatták, tisztelettel értesítem. Ács, 1885. febr. 21. — Bécsi Bálint, ev. ref. lelkész. * Aquinói sz. Tamas bölcselete a budapesti egyetemen. A budapesti kir. magyar tud. egyetem hittudományi karának indítványára a prímás jóváhagyásával s ő Felsége az apóst, király engedelmével a vallás- és közoktatásügy^ miniszter tanszéket szervezett az aquinói sz. Tamás szellemében előadandó theologico-philosophiai Propaedeutica számára. Az uj tanszak előadására dr. Kanyurszky György, a keleti nyelvek nyugalmazott rendes tanára nyert felhatalmazást. * Az angol nyelv es irodalom előadása céljából a budapesti magy. kir. tudományegyetemen egy nyilvános rendkívüli tanári állás rendszeresítetett. Ezen állásra a vallás és közoktatási miniszter közelebb pályázatot hirdetett, a pályázati kérvények a tudomány egyetem bölcsészeti karánál f. évi május 15-ig nyújtandók be. Évi fizetés 1500 frt és 300 frt lakbér. * Az en ajánlásom. E becses Lapok 4-ik számának »Különfélék* rovatában, a ,Gondűző4 szépirodalmi heti lap 17-ik száma változatos tartalmát érdemlegesen méltatandó n. gyt. szerkesztő ur, elismerésének e szavakban ad kifejezést: »Figyelmeztetjük olvasóinkat e kitűnő lapra.« E figyelmeztetés, mely inkább szívből hatni akaró ajánlás, felébresztette alvó figyelmemet megemlékezni a „kitünő4 nek jelzett szépirodalmi heti 'ap mult évi mutatványul akkor nekem is megküldött első számáról. Megemlékezésem alkalmával szeretném kérdeni : vannak-e ez évi ama változatos tartalomban oly kifejezésű leírások, elbeszélő köl temények, mint a minő a mult évi mutatvány számban jRontó Pál kalandja4 cím alatt vette kezdetét?! Ha vannak ! az esetben is világért sem szándékozom nt. szerkesztő ur birálását helyteleniteni ; nem a dicsért lap fényét homályosítani : mondván, hogy bizony nem kitűnő az a „Gondűző1 , mert a gondot nem űzi, sőt gyűjti p. o.: a családapa és anya fejében. Hanem csak azt akarom, hogy az én ajánlásomat is méltóztassék nt. szerkesztő ur meghallgatni s ha méltó ? figyelembe venni és ajánlani a , Gondűző4 áldozatoktól sem rettegő, nagyérdemű szerkesztőjének figyelmébe. Ajánlom ugyan is, hogy ha a x Gondűző4 \alóban oly szép irodalmi hetilap, mely oly annyira »a legszigorúbb erkölcsi elvek szerint« szerkesztetik, »hogy azt minden anya bátran adhatja serdülő leánya kezébe* akkor őrizkedjék az ily kifejezésektől: „sem férjével lakó asszonyság magtalan/ »Velem édes anyám terhétől szabadult/ s Fájdalmai közt engem burokban szült*. »Hol atyám, mig anyám kínlódott, mulatott* továbbá az oly magyarázattól, mely magyaros ildomtalansággal mondja ki, hogy az »ártány« : kiherélt kandisznó. E kifejezésekben nt. szerkesztő ur én megbotránkoztam és a miatt nem tudtam rábírni magamat őt magunkat, meit nőm is egy véleményben volt velem, hogy a »Gondűzőt* megrendeljük. De ugyan nem méltán-e?! Hisz a ki olvas és p. o. serdülő leány ; csak gondolkodik is az olvasottak felett! Már most midőn olvassa, hogy mikor a mely évben Rontó Pál született: a férjével lakó asszonyság nem maradt magtalan : ha gondolkodik, vájjon gondolat világában nem szűzies sze-