Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-02-15 / 7. szám

A szabad elhatározás lényegéhez tartozik, hogy az másra is szabadon átvá'toztatható. Ugy történt az a dézsma tekintetében is. A szepesség több községe, nevezetesen a 24 város területén : Matheóc, Sztrázsa és Nagy Szalók célszerűbbnek látván a papokat más módon fizetni 1352-ben Miklós szepesi préposttal oly szerződést kötöttek, melynek értelmében ezentúl nem a dézsmával, de megfelelő szántóföldek használatával fizetendik lelkészeiket. A prépost maga ezen szerződés élteimében évenkint húzott Matheócról 35 és Sztrázsáról 40 frtot, a lelkész azonban Matheócon 50 holdnyi szántóföldet kapott, melyet a hívek részben meg is munkáltak.7 A szepességeik szabad elhatározásai e tekintetben jövőben is teljes jogosultságukban elismertettek. Ugyan is 1756-1758 Zbisko Károly József, szepesi prépost a dézsma kötvényt megsemmisíteni, a neki járó fizetést 35—40 írtról, 100 frtig emelni akarta azon kikötéssel, hogy a nevezett kö/.ségektől magát a dézsmát is megkívánhatja, ha ugy fogja akarni. Ezen ügy azután tárgyaltatván mind Szepesmegye, mind a jászói prépostság előtt: az eredeti kötvény értelmében a községek felfogása és kívánalma s érint döntetett el, mely határozat azután Brühl gróf mint a városok lengyel helytartója (sztaroszta) által véglegesen megerősittetett. A szepesi városok ezen szabad elhatározása és rendelkezési joga évszázadokon keresztül elismertetett, és kívánatra, vagy szükség esetében a királyok által újból megerősittetett. Igy történt az Zsigmond alatt az 1419 és 1434-dik évben.s

A szepesi szászok szabadalmai a dézsmát illetőleg még külön is kiemeltettek és a királyi jóváhagyásban részesültek I. Ferdinánd 1548, Miksa 1575, Rudolf 1578, Zsigmond lengyel király alatt 1548 és 1555-dik évben.5

' Ily szabadalmak élvezetében Thurzó György nádor és buzgó protestáns 1610-ben külön nádori diplomában megerősítette a szepesi szász városok joggyakorlatait a dézsma tekintetében és pedig ily értelemben 1

0

): Miután a szász bevándorlók az első időtől kezdve még mint katholikusok is szabadon választhattak maguknak lelkészeket és azok fizetését a dézsmával is szabad elhatározás folytán vállalták magukra, most mint protestánsok annál is inkább élhetnek e jogaikkal, önelhatározás folytán választván az igehirdetőket és díjazván őket a szokásos mezei termények tizedrészével. Élvezték e fizetés nemét az ev. lelkészek, pedig titulo oneroso, az az kötelezve valának e mellett bizonyos terheket magukra vállalni, p. o. az iskolatanitót legalább részben fizetni, a városi tenyészállatokat ellátni, tisztujitások vagy uj év alkalmával vendégszeretetet gyakorolni stb. Könnyen teljesíthettek ily kötelességeket, miután a dézsmának az értéke a 24 város területén legalább 70—80,000 frtot tett. Igy állott a dolog 1674-ig, mely évben az ellenreformátiót erőszakkal is foganatba vették. Az ev. híveket a több mind 150 évig háboritlanul és békében használt templomoktól megfosztották, az ev. lelkészeket és tanítókat hazájukból kiűzték és a dézsma körül a mint láttuk, évszázadokon keresztül fenállott és számos király által megerősített jogokat és szabadalmakat megsemmitették. Ugyan is, ha eddigelé saját, szabadon választott lelkészeket tetszésök és saját ajánlatuk folytán a dézsmával fizették, most mint ev. hívek idegen kath. papokat, kiket nem választottak, kiknek szolgálataira nem szorultak, kénytelenitettek a dézsma jótéteményében részesíteni. Ez itt a bgérezhetőbb jogfosztás vala, annál is inkább, mert mint láttuk a dézsma a szászok között, nem mint Magyarország többi részeiben, királyi donátió volt a kath. egyház részére, hanem a nép szabad fizetési módja azon lelkészek irányában, kiket ők magok választottak magoknak a lelkészi teendők végezésére. Erdélyben, ha nem csalatkozom a szász ev. lelkészek jobb sorsra méltattak és a dézsma élvezetében kivétel nélkül megmaradtak, annak beszüntetésével pedig ugy, mint nálunk a kath. papok, a megfelelő dézsmaváltságban részesítettek. Legalább azt olvasom p. o. Birthálm ev. lelkészétől, hogy 7 kamatos állami adó levonása után mint dézsmaváltságot évenkint 2813 frtot és 80 krt húz,1

1

holott községe csak 2496 lelket számlál. Ezek oly kedvező anyagi viszonyok, milyenekkel itt távolról sem ta'álkozunk. Weber Samu. 7 Protocollum Capituli scep 1550—1613. 8 Wagner Analecta Scep. I. 273. 9 W.ngner Anal. ... I. 283. 287. 230. 282. 291. 235. Scholz, >Kirchliche Nachrichten* — K^irat. — I. 11, 231, 310. 10

Az eredeti okiratot a XIII. városi esperesség levéltárában Teltaláihatni. KÜLÖNFÉLÉK. * Apafy adomanya a debreceni főiskolanak. Erdély utolsó prot. fejedelme Apafy Mihály a debreceni főiskola egyik tanárának teljes fizetésére 3000 kősót, az iskola szükségletére 2000 kősót, s ezeken kívül még száz forintot érő sót rendelt a kegyes fejedelem a debreceni főiskolának évi járadék képen kiadatni. Az idők azonban Apafy halála után nagyon megváltoztak, a só elolvadt, vagy legfeljebb a debreceni főiskola levéltára papirosán maradt meg. A főiskolának időnkénti főgondnokai s elöljárói az illető helyeken számos izben kérelmeztek, folyamodtak, apelláltak, felszólaltak, szóval minden követ megmozdítottak, de a kősó nem mozdult meg számukra, míg végre a mostani kormánynyal valahára egyezségre jutottak, ígérvén a kormány a kősó megváltása fejében évenkint fizetendő 4000 frtot. Ezt az ajánlatot elfogadta a főiskola legfőbb egyházi hatósága, de elfogadta az országgyiilés képviselőhá'/a is f. évi január 27 iki ülésében s igy valahára élvezetéhez jut ismét a főiskola az egy k'^ri fejedelmi adományozásnak * Debrecen domesztikája. A debreceni reform, egyház részéről befizettetett az országos egyházi közalap javára : évi járulék címén az 1883-ik évre 1600 frt, az 1884-ik évre 1060 frt, húszszoros megváltási dij fejében 1439 frt, persely pénzből s adományokból befolyt 12 frt, összesen 4111 frt. * Budapest elemi iskolai. Békey Imre tanfelügyelő jelentése szerint van a fővárosban 1 5 1 elemi iskola mintegy 800 osztálylyal, 844 tanítóval. Tanköteles gyermek van 52,050 ezek közül 45,136 gyermek jár tényleg iskolába. * Az eperjesi evang. prot. theologián az 1884 — 85. tanév nyári semeszterében következő előadások tartatnak : Máyer Endre előadja az uj szövetségi theologiát heti 4 órában a 2—4. évfolyamban s magyarázza a Galaták levelét szintén 4 órában az emiitett évfolyamokban. Vezeti a latin gyakorlatokat és tanit bibliai tót nyelvet heti 1 órában mind a négy tanfolyamban. Folytatólag magyarázza Jézus életét a 3. és 4 évfolyamban heti 1 órában FiUisch János dékán-tanár előad újkori egyháztörténetet és Archaeologiát az 1. és 2. évfolyamban heti 3 órában, tanitja a héber grammatikát heti 2 óraban az 1. az Der königl. freie Markt Birthálm in Siebenbürgen. Ó42.