Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-12-28 / 52. szám

i r,í59 PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP. 1070 ládos lelkipásztorok oly nagyszámú művelt elemet adnak évről évre a társadalomnak, a mi maga kiváló befolyást gyakorol annak az országnak értelmi fejlődésére. Ezek után fölemliti azokat a hires egyéneket, kik lelkészek fiai voltak. A párisi Akadémia külföldi tagjai között minden ioo-ra 14 lelkész fia esik. A protest. népségeknek a katholikusok feletti tudományos elsőbbsége Candolle szerint nem a reformált egyházak doktrínáiban, mint inkább methodusában rejlik. A kath. klérus tekintélyi methodusa megnyügözi a lélek tudásvágyát s növeli bátortalanságát, mig a protest. papság methodusa ellenkező eredményre vezet. Igy beszél Candolle. Mi pedig azt mondjuk: előre..excelsior. A protestáns papság Magyarországban is mutassa meg, hogy ő a haladásnak, a tudománynak, a tökéletesedésnek bajnoka, az igazságnak hiv sáfára; hogy minden — ha még oly elhagyatott kicsiny parochia is legyen, egy egy nap.. . mely fényt. .. világosságot áraszt maga körül. Hetesy Viktor, ref. lelkész. Hol most már az igazság? Tiszteletes Tury Károly és Etele Atyámfiainak. Önök, lényegében véve a kérdést, derék és nemes munkát végeztek ; megérdemlik az elismerést. Megmutatták, hogy van erélyük, van bátorságuk bárkivel is szembe szállani a ref. hitelvek tisztasága érdekében. Szép és megnyugtató ez egyházunk jövőjére. Nincs okunk attól a jövőtől félni, melynek leendő munkásai igy tudnak lelkesedni és sikra szállani. Ámde van e kérdésnek mégis egy bibéje. IIol most már as igazság ? Én ugy vagyok meggyőződve, és e meggyőződésemnek nyilt és határozott kifejezést is adok, hogy „nem az önök részén. Lehet a beszentelés szót használni, ugy a hogy használta és értette azt a b. e. Török Pál ; ugy a hogy használta és értette néhai Fördős Lajos ; ugy a hogy használták és értették többen a budapesti káplánok közül, a többek között magam is. Lehet hasznalni, ugv, a hogy Sz. K. püspök használta és feleletében értelmezte. Értsük meg egymást. Felfogásom szerint két oka van annak, hogy Önök a ref. dogmatika és liturgika ellen intézett attentatumnak tartjak a ref. egyház rítusa szerint végzett temetések megjelölésére a beszentelés szó használatát : 1. Azért, mert a katholikus egyház dogmatikája szerint vannak szentek, és azoknak imadása, segítségül hívása stb. az igaz hívőknek vallásbeli kötelességük : nos, miután a ref. dogmatika nem ismeri a szenteket, és miután a beszentelés szóban benne van a szent szó : nézetük szerint, merev oppositióból a katholicismus. ellen, ref. pap ne merje tolla hegyére vagy ajkára venni a beszentelés kifejezését. 2. Azért, mert a katholikus egyház liturgikája szerint van templomszentelés, oltárkép, temető, kereszt, határ, gabona, viz, koporsó, halott szentelés és még a szent Isten tudja, hány sok mindenféle szentelés ; mert a katholikus egyház liturgikája a temetési szertartás egyik lényeges aktusává a beszentelést tette, vagyis helyesebben, mert a temetést beszentelésnek keresztelte el; a ref. egyház liturgikája szerint végzett temetésre, nézetük szerint, nem alkalmazható, ismét merev oppisitióból a beszentelés kifejezése Nos atyámfiai, én nem vagyok, — bár szoktam használni, — valami nagyon szerelmes ebbe a szóba, de megengedhetőnek tartom alaki használatát és csakis a más, miénktől elütő hitelvek szerinti fogalmának bejátszása és alkalmazása ellen tiltakozom. De ha a saját hitelveink szerinti fogalmat kötjük hozzá, nyakas kálvinistaságomnak egyetlen egy ize sem lázad fel ellene. Hiszen a katholikus pap is keresztel, esket, temet, istentiszteletet végez, a saját egyházának ritusa szerint ; mi is keresztelünk, esketünk, temetünk, istentiszteletet végezünk, a magunk egyházának ritusa szerint ; közös szavaink ezek, roppant különböző fogalmak kifejezésére. Hiszen nem tagadhatjuk a tényt, hogy a szent kifejezés, bár nem hiszünk szenteket, a ref rítusban alkalmazást nyert; hogy igazi buzgó reformátusok ajkain, kik oly messze állanak a katholicismushoz való szitástól, mint az ég a földtől, épen nem ritkaság. Szentséges istenem, szent igék, szent edények, uri szent vacsora, Anyaszentegyház, szentek szente, sz. Lélek, szenteknek egyessége (nehogy félreértessem: ref. dogmatikai felfogás szérint) szenteltessék meg a te neved, stb. stb. gyakori használt kifejezések. Épen ezért elfogadom a templomszentelés kifejezést is és tiltakozom a »templom megnyitás4

kifejezése ellen ; megnyitni mulató helyeket, kávéházakat, vendéglőket, korcsmákat szoktunk, de Istennek népe, melyről az mondatik: „ti szent nép vagytok* mindig szentelni szokta templomait, Istennek szentelni, imával, buzgó énekléssel, a szent igével- és urvacsorával való éléssel, a mint azt a ref. ritus megszabja. Epen azért a beszentelés szót is elfogadom, ref. liturgikai fogalmat: imát, beszédet, áldást kötve hozzá. Önök atyámfiai és egynehány lelkész és tanitó megbotránkoztak a beszentelés szó használatán: én és többen azon botránkoztunk meg, hogy van ref. papi ember, a ki ref. paptársától azt kérdezi : hol veszi a vizet hozzá? Rómából-e? Gúnynak, mely nevetést idéz elő, megjárja ez, de mint komoly ügyben, komoly rituális kérdés kapcsában odavetett tapintatlan kifejezés önmagát itéli el Végül ennyit: e sorok nem Sz. K. védelmére Írattak; nekem sem jogom sem szükségem őt védeni. Magatartásom a püspökválasztás alkalmával ismeretes, de meg azt hiszem, hogy védelmem bizonyára sértené is őt. Véleményemet akartam egy felszínre vetett kérdésben nyilvánítani : ennyi az egész. Es ezzel azt is kijelentem, hogy polemiaba keveredni sem időm, sem kedvem nincsen. Több szavam nem lesz e tárgyban, bármennyire megtámadtassam is. Feleki József, ref. lelkész. KÖNYVISMERTETES. A protestánsok viszonya a párbérhez az 1790/1 évi törvényhozásig. (Vége.) Az eddig kifejtettek alapján Mária Terézia uralkodásának vége felé a protestánsok jogállása a kath. egyházzal szemben röviden a következőkben jelezhető. Az első általános fő tétel, hogy a protestánsok a kath. egyház kebelébe tartoznak, a protestáns egyházi szervezet a kath. egyház szervezetének keretében foglal helyet, annak kiegészítő alkatrészét képezi. Ezen fő tétel következménye, hogy a protestánsok házassági ügyekben a kath. szt. szék iurisdictiója alatt állanak, hogy a protestáns lelkészek a keresztségre nézve az archidiacon visitatiójának alávetvék stb. A második tétel, hogy a nyil-