Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1884-12-28 / 52. szám
1661 PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP. 1662 vetel, hova a legszegényebb gunyáju is bebátorkodik; negyedszer: a 15 évesektől kezdve (ugy sem sokan vagyunk), minden felnőtt részt vehet benne, s igy a szikla keménysziviieknek is módjukban van lágyulni; az apa, anya együtt tanul gyermekével; ráfér mind háromjukra; ötödször: ugy járunk el, hogy mikor meglehetős számmal egybegyűlünk, énekelünk, aztán velem együtt kiki imádkozik ; ennek utána — hogy a ker. vallás szépségei iránt annál fogékonyabbak legyenek, ez idáig ismertettem velők a fétis valláson kezdve majd mindeniket népszerű, csevegő alakban, s ma már a mi hitünk nagy titkánál vagyunk, hogy emberi testben Isten jelent meg, s megösmerkedve szent vallásunkkal a biblia alapján, ennek egyes gyöngyeit fogjuk olvasni, tanulmányozni; végül vagy közbe-közbe, a hogy alkalom adódik, egyes nevezetesebb egyházi eseményt ösmertetek meg velők, nem csak, hanem ^szájízelitőülc < vállás erkölcsi eseményt olvasunk, s legvégül ily olvasmányokat kiosztva, — hogy otthon ne maradjanak magokra — aldáskivánasok között saját tűzhelyünkhöz csendes békességgel haza szállingózunk. íme ez helyettesíti minálunk a ^vasárnapi iskolát*. Nem állitom, mintha a bölcseség kövét feltaláltam volna; de gondolatom szerint leginkább megfelel sajátos viszonyunknak és természetünknek ez a berendezkedés. Nos, a kinek nem tetszik az angol rendszer vagy nem hajlandó Lévay tisztársunk után menni, kisértse meg igy, a hogy mi Csináljuk; meglássa nem oly nehéz az, mint a kör négyszögesítése, aztán olyan kedvet fog kapni hozzá, ha a kezdet nehézségein túlesik, szinte várni fogja a napot, melyen egy-egy uj barázdat hasithat — a jó mag számára — annak a szegény népnek fásuló szivébe, fáklyát tarthat homályoskodó elméje elé; ugy-ugy megörvendez lelkében, mikor látni fogja, hogy simulnak hozzá azok a bötütől irtózó, kaputot gyűlölő darabos rusticusok, hogy soha jobban. Én nem bántam meg, hogy hozzá fogtam ; más is ugy lehet vele; csak föl a munkára! ^A rendszer felett sokat ne vitatkozunk!* Csak anynyit mondok még, hogy a ki tősgyökeres magyar kálvinista módra akar vallásos, erkölcsös népet nevelni, az a biblia mellett ne feledkezzék meg a Czelder ,vasárnapja*, a Csécsi > Téli újsága* és a békésbánáti apró füzetkékről; hasznos segédei lesznek ezek mind a gyülekezeti órán, mind azon kivül. Isten áldó kegyelme s Krisztusunk szerelme legyen velünk mindenha. F. Varga Lajos, majtisi ev. ref. lelkész. Vasárnapi iskola. Nem hijába sok szó íér e tárgyhoz, talán épen azért sokan is szóltak már hozzá. Azonban még koránt sincs minden oldalról kimerítve; azért én is bele ártom magamat, azon hiszemben, hogy még idáig nem méltatott oldalról járulhatok e tárgy megvilágositásához. Legalább tudtommal ez értelemben még nem lett méltatva a vasárnapi iskola. Azt látom, hogy az angol rendszerre fektetett vasárnapi iskola behozatala az ujabb keletű jelszó különösen a fővárosban és népesebb gyülekezeteinkben. Nem szólok e rendszerről tüzetesebben, mindenki ismeri. Sőt a kik eddig csak névleg ismerték volna is, e becses lapokban megindult eszmecserékből, sőt gyakorlatilag is megkisérlett vasárnapi iskolák beállitasa, azok menetének illustratiójából bo ismeretanyagot meríthettek ugy, hogy ma már mindenki tiszta fogalmat alkothat maganak az e rendszerre épitett vasárnapi iskola kezelésének mikéntjéről. Csak azt vagyok bátor megjegyezni még is, mielőtt észleleteimben tovább mennék, a vasárnapi iskolának idegen rendszerrel egybekötött kezelési módjára, mit Lévay Lajos ur is kellőleg hangsúlyozott: hogy falusi gyülekezetekben ma még eredménynyel alig kezelhető. De azért mit sem árt, ha az elhintett mag oda is esik s talán ott is kikel. Különben maga a dolog nem uj. Tudunk vasárnapi iskolákról még az ötvenes évekből el egészen 1868-ig a közoktatási törvény meghozataláig. Az iskoláztatásnak e német a Bach korszakban működő közigazgatási gépezet mindent megkisérlett energiájával hozta be, még pedig akint, hogy a különben iskolaját végzett falusi ifjonc köteles volt hitfelekezetének tanitója előtt vasárnaponkint megjelenni, ki is az igy összeverődött felnőttebb gyermekeket nemi különbség nélkül a tanulásra kényszeritette álló egy óráig. Sőt nem egy helyen fordult elő, hogy a hol a kihirdetett rendeletnek különben foganatját várni nem lehetett, a ^gendarme* arra való is volt, hogy az ilyen helyeken kényszererőt vegyenek alkalmazásba. Ez iskola vezetéseért továbbá min-I den hitfelekezet tanítójának községenkint a politikai község pénztárából évi dij fejében 15 frt lett kifizetve. Hogy maga az intézmény nem lett volna rossz, azt ha csak elfogultaknak mondatni nem akarunk, el kell fogadnunk. De hogy mégis kevés eredménynyel futhatta meg pályaját, annak tulajdonitható, mert ugy lett ez is, mind a tanítókra, mind az egyes községekre rá oktroyálva. Már pedig egy oly korszakban, hol a pasriv sze-. 103*
