Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-12-07 / 49. szám

1661 PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP. 1662 sonlókép a 12. t. cikk második tételének figyelmen kivül j hagyásával gyakran egyenlő osztozkodás történik a nem parocliidlis helyeken, pl. Tarcsa an. 1659: Parochiani omr.es Germani et potior pars Lutherana. Cum autem praedicans S. Joannis hunc pagum similiter filialem habét, dividetur solutio in duas aequales partes et habét tam praedicans, quam catholicus sacerdos annuatim fl. 20, dn. 30, solidos 3, cruciferos 3 et quivlsque medietatem panis. Et quando parochus catholicus hic peragit divina tenentur loco prandii médium florenum. 27

A katholikus egyház a filiákban sohasem arra törekszik, hogy a törvény kívánalmához képest a katholikusok a kath. papnak fizessenek, és a protestánsok az ő praedicatoruknak, hanem arra, hogy az egyenlő osztály létrejöjjön: Álljon itt még példakép Czanilc (Óvár filiája) : Parochiani omnes Garmani et maximé pars pessima haeretica praeter Catholicos bonos, qui simul 300 et aliquot numerant. Solvebat praedicanti communitas id est Catholici cum hereticis fl. 52, propter quod protestatus est parochus Ovariensis, qui pro filiali habét hunc pagum et desiderat ut vi articulorum dividatur haec pers:nalis solutio in duos aequales partes ne miseri Catholici deinceps amplius cogantur ad contributionem praedicantís. Továbbán néha megtörténik az is, hogy a törvény ellenére a dóssal nem biró parochiális helyeken egyenlő felosztás nem jön létre, hanem kiki saját papjának fizet pl. Köpcsén an. 1659 : Hic sunt pessimi haeretici qui suo praedicanti solvunt, et catholici parocho catholico.'2

8

Valamint azon törvényellenesség is gyakran előfordul, hogy a protestánsok a katholikus papnak fizetnek 2

9

és megfordítva a katholikusok a prot. praedicatoroknak.3

0 Az 1647 . 12. t. cikk rendelkezései ilyen formán korántsem voltak alkalmasak a párbér körüli viszályokat megszüntetni, mely csak ugy lett volna elérhető, ha világosan kimondatik, hogy sem a protestánsok a katholikus papoknak, sem a katholikusok a protestánsoknak nem fizetnek. Ámde ez a katholikus egyház uralkodó állásának teljes negatiója lett volna; ennyire a törvényhozás azon időben még nem mehetett. A negyegik tétel képezi a kath, egijház javára tett engedményt. Á törvényhozás biztosítani akarta a kath. parochiák fennmaradását ott is, hol a protestánsok többségben voltak és épen azért, ha a plébánosnak a párbéren kivül más jövede lemforrásai nicsenek, a párbér jövedelem megfelezését rendelte el, tekintet nélkül a hivek felekezeti számarányára. A visítationalis könyvek eléggé bizonyítják, hogy a felezés rendszerint a kath. egyház javára ütött ki. Az 1647 : 11. és 12. t. cikkek által a katholikus egyház parochialis szervezete igen jelentékeny veszteséget szenvedett. Világosan mutatja ezt III. Ferdinánd 1650. aug. 6-án kelt alapitó levele,3

1

melylyel a magyar kamara jövedelméből örök alapítványként 6000 forintot 27

Lásd még V. arch. Moson. 1659. Miklósfalva, Szt.-Péter, Káinok stb. 26

Lásd még Eszt. prim. levt. V. arch Barsiensis IÓ57. Never, Kis-Sarló stb. 29

V. arch. Moson. 1659. Gata Hic parochiani sunt partim Crovatae, partim Germani, sed tamen plures Crovatap, qui omnes Catholici sunt boni, Germanorum autem major pars est Lutheianae Sectae, qui tamen catliolko Parocho uti Catholici solvunt. Lásd még Horvát-Kérnie. 30

V. arch. Mosoniensis 1659. Moson'. Coloni huius loci sunt omnes Hungari Calvinistae exceptis 5 possessionatis, inquilinis 12 sessionatis, aliis praeterea non sessionatis, servis et ancillis, qui hactenus contra articulum in Diéta anni 1647 conditum solutionetn personalem praedicanti dederunt, propter quod protestatus est Dnus parochus Ovariensis, cui violentia facta est, eoram Personis supranominatis ete. Lásd még Halászi, Czundorff. 81

Lásd a III. számú függeléket. rendel kiadatni a kath. lelkészek felsegélésére. Az alapítvány indokolása ekként hangzik : inter alia con-cedendum erat ut Status Acatholici maximé vero plebei et coloni deinceps nihil Solutionis ac Subsidii Parochis catholicis pendere et solvere essent obligatil compertum vero fűit multos Parochos Catholicos passim in Regno majorem hucusque Sustentationis Suae Partém nonnisi ab istorum Solutione habuisse et accepisse. Ne igitur ob talem pro conservatione, tranquilitate et pace huius Regni factam necessario concessionem notabile damnum Status Ecclesiasticus pateretur, et Parochi, ipsi destituti necessariis, ac Sua Sustentatione privati oves deserere, alio migrare, Parochiasque haeriticis relinquere, vacuas cogerentur, etc. etc. Ebből megérthetjük azon hatást, melyet az 1647. évi törvényhozás az uralkodó egyház parochiális szervezetére gyakorolt valamint megérthetjük azt is, hogy a III. Ferdinánd-féle 6000 forintos örök alapítvány, mely a vallásalap kiindulási pontja, az 1647 : I

I

» és t. cikkel a legszorosabb okozati összefüggésben áll. A kath. egyház az 1647-iki törvényhozás által szenvedett veszteség dacára törhetlen erélylyel folytatja küzdelmét a protestantismus ellen, és a mennyiben módjában áll, iparkodik az 1647. évi decretum káros hatását ellensúlyozni. A kocka lassanként megfordul, most már a katholicismus lesz a földesurak ius reformandijának védelmezője. Az 1649. évi országgyűlés alkalmával a kath. rendek részéről benyújtott panaszok közt ezt olvassuk:3

2

Illud quoque maximé inconveniens et omnino libertati dominorum terrestríum praejudiciosum esse videtur, qáod in propriis eorundem bonis et residentiis rustici alterius religionis templa possideant, domini vero ipsi terrestres catholici in privatis aedibus exercitium suae religionis peragere debeant. A királyi személynök a prot. és kath. rendek panaszairól készített véleményes jelentésében szintén a patronus-földesuri hatalom védelmére kel.3

3

Egyrészt szemébe vágja a protestánsoknak, hogy egykoron ők is a íus patronatus alapján foglalták el a kath. templomokat, nem lehet tehát panaszuk, ha most a katholikusok ugyanezt teszik ; 3

4

másrészt azon véleményt terjeszti elő, hogy a patronus-földesurak kötelezve legyenek ugyan olyan felekezetű papot adni alattvalóiknak, a minőt ők maguknak akarnak, de a residentialis helyek ezen szabály alól vétessenek ki, mert ezen helyeken a földesurak több joggal birván mint alattvalóik, a templomok és auditóriumok őket illetik.3

5

És habár sem az 1649. évi országgyűlés, sem a későbbiek egész 1681-ig nem bocsátkoztak többé a vallásügy tüzetesebb rendezésébe ;3

6

mindazáltal a földesurak ius reformandija a királyi személynök által tervezett korlátok között a gyakorlati életben mindig fennmaradt és az 1681. évi decretum alapján a későbbi időben is irányadóvá lőn. A földesúri hatalmon kivül a másik hatalmas eszköz, melyre az ellenreformátió támaszkodik a visitatio canonica. Ezt használja fel a kath. egyház a megingott 32

Cravamina Catholicorum 15 ik pont. Orsz. levt. Acta Diaeta'ia 1649. 33

Opinio Domini personalis circa restitutionem templorum, deducens Evangelicorum rationes et refutationes Catliolicoruin. Orsz. levt. Acta Diaetalia 1649. 34

Opinio Dni personalis 40

Quia templa, quae sibi restitui postulant, sunt de manibus evangelicorum occupata. Eodem iuri patronatus id Catholicis licuit facere in suis bonis, quod ipsum dicti quoqne Evangelici dum diversam religionem fuerant amplexi, in ipsorum bonis maiori cum effectu fecerunt. 35

Opinio Dni Personalis 5°. ... demptis solummodo Dominorum Terrestrium Residentiarum locis, in quibus quia plus iuris habent, quam subditi, Dominis Terrestribus talia templa seu auditoria cedent. 36

Lásd az 1649: 10., 1655: 18. és 1659: 1. t. cikkeket. 103*