Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-11-30 / 48. szám

781 Bizottsági előadónak ritkán volt kényelmesebb dolga, — mondá — mint most neki. A többség javaslatának a védői minden ellenérvre oly szépen, oly alaposan meg­feleltek, úgy hogy azok szerinte teljesen meg vannak cáfolva. Azért ő röviden vágezheti tisztét. Fejes azon reá vonatkozó vádja ellenében, mintha ő vetette volna fel azon kérdést, hogy a konventnek kell-e hozzászólni ezen tárgyház, megjegyzi, hogy ő mint bizottsági előadó nem önnön nézeteit tolmácsolta, hanem a bizottság megállapodásairól referált. Szeremley azon állítására vonatkozólag, hogy a felsőházba nem mehet be a protest. egyház részéről senki, mert a zsi­nat erre senkinek megbízást nem adott, — megjegyzi, hogy igaz, miszerint senkinek sem adott erre jogot, mert hiszen már Kálmán király megmondá, hogy de strigis, quae non sunt, nulla mentio fiat, már pedig a zsinat együttülésekor még nem volt meg a felsőházi tör­vényjavaslat, tehát utasítás nem is adathatott. Hanem azt kifejezte a zsinat eléggé érthetőleg, hogy egyhá­zunkat más hatóságokkal szemben, fel egész a trónig, képviselik a püspökök, a gondnokok, a konvent. Ezen­túl ha püspököt, gondnokot választanak azzal a gondo­lattal választják, hogy azok a főrendiháznak is tagjaivá lesznek. De most átmeneti intézkedés kell. Egyelőre bemennek a mostani püspükök. de ha a majdan össze­ülendő konvent vagy zsinat úgy akarná, hogy a mostani püspökök, kik még a főrendiház tagságára való tekintet nélkül választattak, mondjanak le, s uj választással töltes­senek be a püspöki székek, hát azok lemondanának. A mi püspökeink soha sem voltak erőszakoskodók, állásuk­hoz görcsösen ragaszkodók. Példa rá Révész B. úr, ki bár a zsinat nem kívánta, de mivel a zsinati törvények mégis némileg új helyzetet teremtettek, lemondott püs­pöki állásáról, s csak a bizalom újabb nyilvánulása után foglalta azt el ismét. Azoktól, kik a választást sürgetik, kérdi, hogy a püspököt meg lehetne-e szerintük választani a felsőházba? Ha meg — a mint ő ís gondolja, s a mint a nyilatkozó hangulatból kivehette, — akkor elesik mindazon érv, melyet Szeremley felhozott, mondván, hogy a püspök nemcsak a kerület kormányzója, de ekklézsiás pap is. Minden papnak van egyháza, lelkészi hivatala s igy egyi­ket sem lehetne beválasztani. Épen erre való tekintetből indítványozta Körmendy, hogy csak világiak küldessenek egyházunk részéről a felsőházba. Ám de ő határozottan tiltakozik azon felfogás ellen, hogy egyházunkat csak az egyik, már akár világi, akár egyházi elem képviselje. Körmendy félti püspökeinket azon magas álláson. Nem magas állás ez — feleli Szász, — vagyis nem azért mennek oda püspökeink, mert az magas állás, hanem mennek kötelességből, mennek egyházunk védelmezésére, az egyenjogúság elvének mindinkább megvalósítására. Mert hiszen épen ezért óhajtjuk ott egyházunk képvise­letét, mert még sok követelni valónk van; a mit most a törvényjavaslat kilátásba helyez, az úgyszólván csak részletfizetés, de oly részlet, mely képessé teszi egyhá­zunkat a vívásra, mely jogot adván a törvényhozásban való részvételre, alkalmat nyújt a teljes egyenlőségnek lassankénti megnyerésére. Mert ne feledjük, hogy nem mindig forradalmak változtatják meg a világ arculatját, nem mindig azok döntik halomra az évszázados intéz­ményeket s visszaéléseket; néha lassú de kitartó munkás­sággal is lehet nagyszerű reformokat létesíteni. Kör­mendy azt hiszi, hogy az eddiginél több dolga lesz a felsőháznak s így a püspök is ideje nagy részét ott töl­tendi; ő ellenben azt reményli, hogy az országos tör­vényhozó testületek munkaideje jelentékenj en rövidebb leend, mint eddigelé volt. Ezután Fejes mondottta el zárbeszédét, Kovács Albert történelmi fejtegetéseivel szemben megjegyzi, hogy bármiképen alakult másutt a ref. egyház alkotmanya, nálunk presbyteriális zsinati szer­kezete van, s a szóló ezt fönn is kívánja tartani. Miután még Mocsdry Lajos és Kovács Albert sze­mélyes kérdésben szólottak, következett a szavazás s a nagy többség, négy-öt tag kivételével az egész konvent a bizottság többsége által beadott javaslatot fogadta el. Vay Miklós báró elnök felveti ezután a kérdést, hogy a konvent mily alakban kíván e határozatának ér­vényt szerezni. () a maga részéről ajánlja, hogy a kép­viselőházhoz intézendő fölterjesztés mellőzésével, egysze­rűen a jegyzőkönyvi határozatok közé soroltassék s mint ilyen hozassék, talán az elnökség útján, az illetékes körök tudomására. Természetesen az egyház elvárja a konvent minden egyes tagjától, hogy befolyását e hatá­rozat érvényre jutására fölhasználja. A konvent ezen javaslatot elfogadta. Vay Miklós báró, most, hogy e kérdés itt elintéz­tetett, örömét fejezi ki a fölött, hogy a konvent véle­ménye az övével találkozott. Én — úgymond — ha mint egyházunk egyik főgondnoka fogok ott lenni a főrendiházban, büszkén ülök püspökeink mellé, a többi bíboros egyháznagyok társaságában, kikkel együtt egyet­értésben kell a haza javán munkálkodnunk. Ezután a missió ügyi bizottság jelentése vétetett tudomásul és céljaira, különösen az északi határvárme­gyékben elszórt hitsorsosok lelki gondozasára 300 frt összeg szavaztatott meg. — Ezután a közigazgatási bi­zottság jelentése és javaslata az anyakönyvi mintalapokra nézve elfogadtatott. A jogügyi bízottság jelentése kap­csán Gebhardt Károly ref. vallásra áttért volt kath. lel­kész törvénytelen gyermekeinek törvényesítése érdeké­ben a konventhez terjesztett ügyét — visszaadatni ha­tározza a konvent azzal, hogy előbb magán vagy köz­jogi uton, hatóságilag kísérelje meg ügyét, csak ha ez nem sikerül, forduljon a konventhez. November 23-diki ülés. A tegnapi ülés jegyző­könyvének hitelesítése után Tótli Sámuel jegyző előter­jesztette a közjogi bizottság jelentését az egyházkerületek­től fölterjesztett vallási sérelmi esetek ügyében. A bizottság, minthogy a panaszok nagy része az illetéktelen elkeresz­telésekre vonatkozik s e tekintetben a közoktatásügyi miniszter tudvalevőleg rendeleti uton intézkedett, azt ja­vasolja, hogy az egyházkrületek felmerült sérelmeikkel egyenesen a közoktatásügyi miniszterhéz utasittassanak, a konvent csak az esetben látván a maga részéről be­avatkozásnak szükségét, ha az egyházkerületek az orvos­lást ott nem nyerik meg. A múltban felmerült eseteket feltüntető fölterjesztések oly hozzáadással lennének az egyházkerületekhez visszaküldendők, hogy a törvényel­lenesen anyakönyvbe vezetett ref. gyermekeknek a róm. kath. anyakönyvből való kitörlése és az illetékes ref. egyházközségek anyakönyvébe való bevezetése a törvény alapján követeltessék és végrehajtassák. A bizottság javas­latát a konvent elfogadta. Az erdélyi ref. egyházkerület indítványát, hogy a népiskolai tankönyvek pályázat vagy egyeseknek adandó megbízások utján minél előbb előállíttassanak az egyete­mes tanügyi bizottsághoz tették át javaslattétel végett. Ferenczy Antal ó-aradi ref. lelkész intézkedést kér az iránt hogy a bábák protestáns gyermekek kereszte­lésétől tiltassanak el. Ugyancsak az ó-aradi ref. lelkész kéri, hogy a lelké­szek érdekében a konvent vegyen tárgyalás alá több általa felterjesztett kérdést.

Next

/
Thumbnails
Contents