Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-10-12 / 41. szám

1267 PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP. 1268 szárnyalja, s hogy ugy a legmelegebb ajánlásra, mint a mennél általánosabb pártolásra a legteljesebb mértékben érdemes. A munkának diszes kiállítása dicséretére válik a „Pallas4

irodalmi és nyomdai részvénytársaságnak. (dkp.) BELFÖLD. A papválasztás megerősítése kérdéséhez. II. Midőn Csire ur, a »Prot. egyh. és isk. lap« 37 ik számában a protestantismus védelme, sőt megmentése érdekében (?) hierarchicus farkast kiáltozott, igen népszerű jelszót vett föl : mert ha csakugyan farkas ólálkodik a nyáj körül, melyik jó pásztor ne sietne hozzá, követ hajítani az ordasra ? . . . Szoboszlay ur első sorban sietett. A mennyire tisztelem Sz. ur buzgalmát, becsülöm tehetségét, annyira sajnálom, nem bőrömért, hanem az ügy érdekében, hogy a mesebeli farkast kiáltozó pásztornak első szavára követ ragad, a helyett hogy a tán Cs. ur túlhevült agyréme szülte farkasnak jól szemeközé nézne, s a tán csak farkasbőrrel beterített báránynak, megvizsgálná harapó képességét. Vizsgáljuk meg. Sz. ur, éppen mint Cs. ur, egy téves előfeltevésből, a zs. törv. 43. § b) pontjának rosszul értelmezéséből indul ki: természetes aztán, hogy téves arra épitett következtetése is ; s mivel a zs. törv. idézett pontja azt mondja, hogy az egyházmegye tárgyai : „a törv. érteiméhen a lelkészválasztási ügyek«, anélkül, hogy vizsgálná, a törvény mely értelemben sorozza azt a gyűlés tárgyai közé, egészen oda tartozónak állítja azt. Sőt tovább menve, mint Cs. ur, oda tartozónak állítja, még az esetben is, ha a választási visszaélések folytan, a zs. t. 212. §-ban világosan megnevezett „egyházmegyei bíróság ítél4

a 213. § értelmében, a választás ügyében ; odatartozónak akkép, hogy szerinte, az egyházmegyei biróság »ítél« és ez egyházmegyei gyűlés „határoz.« límberekből áll a consistorium, emberekből a közgyűlés. A független birói testület, tegyük fellegjobb meggyőződése szerint hoz Ítéletet az ügyben. ítéletet, melytől a zsin. törv. 213. § szerint nemcsak a választás érvénye függ, hanem esetleg a lelkész hivatali állása is I—3 évre. A senkinek nem felelős egyházmegyei gyűlés pedig meghallgatja e birói, tán Isten ítélőszéke előtt is megállható Ítéletet, de szintén legjobb meggyőződése és belátása szerint hoz ellenkező határozatot. Most már, melyik lesz a helyes, az igaz s az érvényes? az itélet-e, vagy a határozat. Esetleg igaza lesz a vádlónak, a consistorium, s igaza ellenében a vádlottnak, az egyházmegyei gyűlés szerint. Quid tunc : Vagy megengedi Sz., mert fegyelmi vétséget képez a választási visszaélés, és igy ha akarná sem akadályozhatta meg, hogy föllebbeztessék az egyházmegyei consistorium ítélete ? Az egyházmegyei gyűlés „határozata* előtt vagy után ? Válasszon 1 Előtte ? Hátha a felsőbb biróság érvényes Ítélete után aztán az egyházmegyei gyűlés azzal mégis, — nem mondom csak azért is — homlokegyenest ellenkező határozatot hoz ?. . . Utána? Hátha a legfelsőbb birói fórum hoz az egyház megyei gyűlés határozatával teljesen ellentétes végérvényes Ítéletet ? Melyik lesz most már a jogerős? Az egyházmegyei gyűlés határozata-e, vagy a kerületi esetleg konventi legfelsőbb biróság Ítélete ? Melyik hajuljon meg immár a másik előtt ? Melyik compromittálja a másikat ? . . . Vagy van talán egy compatibilitási fórum, mely egy perből kettő felett hoz most már ítéletet vagy határozatot ? Avagy az egyházmegyei határozat fölebbeztetik a kerületre ; az egyházmegyei consistoriális ítélet a kerületi consistoriumra, eltérő esetben ez a konventi biróság, amaz tán a zsinat elé ? stb. Ime a bonyadalmak, melyeket még százfélekép komplikálhat az élet, ugy hogy egy-egy visszás ügynek egy ember öltőn át végehossza nem lenne. Szabad ily helyzetet teremteni; helyes csak képzelni is ? . . . A zsin. lelkészválasztási törvény igen hiányos, nagyon hézagos : azért lebegett a felett alólirott a zsinaton „mint egy módositvány terhes felhő4

... de siettünk haza s igy sietve türelmetlenül határoztunk, . . . ámde még sem oly rosszul, hogy a benne lefektetett elvek el ne igazithatnának bennünket, kivált ha eligazodni akarunk. De nézzük Sz. ur másik alternatíváját. Szabályszerűen történt a választás, tehát az esperes érvényesnek találja azt; vád 14 nap alatt nem adatott be, tehát az esperes vizsgálatot nem rendel el; ellenben az egyháznak kiadja a meghívásra az engedélyt, mert különben felelősségre vonatik (204. §); a megválasztott a meghívást elfogadja, s a 206. § értelmében kötelességévé válik uj állomását elfoglalnia. Minden megtörténik, mert meg is kell történnie, az évenként egyszer kétszer tartatni szokott egyházmegyei gyűlés előtt. Itt a gyűlés ; az esperes jelenti a választást szerintem tudomásul, Sz. ur szerint megerősítés végett. Ugyan mi értelme van itt a megerősítésnek ? Ha tetszik Sz. urnák, ám tesc

ék, lesz az egész egy alkotmányos formasági önámitás. 1. . . Vagy a szabályszerű választást is megsemmisítheti a közgyűlés ? Hol a garantia, hogy ne találjon a kákán csomót és ne tegye ? Az új állomására átköltözni tartozott lelkész onnét visszarendeltetik előbbi állomására, mely már új választás utján be is töltetett s szintén el is foglaltatott 3-ad 4-ed íziglen? Mondja meg Cs. ur, mi lesz most ? Node a közgyűlés csak nem tesz olyat ? Cs. ur jól tudja (b.-Somogyban épen az ő motiója következtében volt rá példa is) hogy tesz, tehát: „ad esse valet consequentia.4

. . . Szabad oly helyzetet teremteni, oly törvényt hozni, vagy törvényt ugy magyarázni, hogy ilyen is megtörténhessék ? . . . Igen, de az esperes ember, egy ember, visszaél jo gával, hatalomma növi ki magát, hierarchikus tendentiák ébrednek föl benne, Rómába vezeti a magyar ev. ref. egyházat, példa rá a b.-somogyi esperes. Gyarló protestantismus, mely ilyen agyrémekre csak gondolsz is; szegény Róma, melyet a szegény,