Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-10-05 / 40. szám

1257 fizetése a folyó tanévre 50 frttal egyhangúlag fölemeltetett. Néhány csekélyebb érdekű ügy elintézese után érdekes vita fejlődött ki a b.-csabai algimnázium kérvényénél. A nevezett algymnázium ugyanis,jhogy az uj középiskolai törvény követelményeinek megfelelhessen, 3000 frt államsegélyért folyamodik s kérte az esperességet, hogy folyamodványát pártolólag terjeszsze fel. A vita amaz elvi kérdés körül forgott, hogy helyes-e s nem jár-e a prot. autonomia veszélyeztetésével, ha prot. gymnáziumok államsegélyért folyamodnak ? A vitában a két elnö kön kivül részt vettek Kemény Mihály, Draskóczy L., Haviar Dani, Ilaán L., Linder K. stb. A vita befejezése után a többség az allamsegély kérése mellett nyilatkozott s igy a kérvény pártolólag terjesztetik fel. Az imént lefolyt vitával kapcsolatban id. Jeszenszky K. lelkész indítványozta, hogy a szarvasi főgymnázium részére is kéressék allamsegély. Haán L. az indítványt pártolván, kész javaslatot nyújt be ama módozatok iránt, a melyek mellett az államsegély kérendő lenne. Javaslata leküldetik az egyes egyházakhoz tárgyalás és hozzászólás végett. A főiskolai tanács pedig egyidejűleg utasittatik, hogy a főgymn. alap jelenlegi állásáról a jövő tavaszi gyűlésre szigorú kimutatást nyújtson be. Végül még több apróbb ügy intéztetett el. Vegyes házasságból származó gyermekek. Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter ez évi julius hó i-én 24,727, sz. a. a róm. kath. püspökökhöz a következő körlevelet bocsátotta ki: »Méltóságos és főtisztelendő püspök ur l Midőn a magyar törvényhozás az 1868. évi LIII. törvénycikket megalkotta, azon szándék által vezéreltetett, hogy az ország keresztyén felekezetei közötti viszonosságot kellőleg körülvonalozván, százados súrlódásoknak véget vessen és a vallásfelekezetek közti békének ujabb támaszt és biztosítékot nyújtson. E törvény többi közt a vegyes házasságból származó gyermekek körül is intézkedvén, 12 ik szakaszban kimondja, hogy a fiuk atyjuk, a leányok pedig anyjuknak vallását követik, egyúttal jövőre nézve is érvénytelennek, semmisnek s minden jogerőt nélkülözőnek jelentvén ki bár mely szerződést, téritvényt, vagy rendelkezést, mely e törvénynyel ellenkeznék. E szakasznak logikai folyománya, hogy azon esetben, ha valamely lelkész oly gyermeket, ki a törvény szerint más keresztyén felekezethez tartozik, bármely okból megkeresztel, azt saját anyakönyvébe be nem vezetheti, hanem köteles az ezen ténykedésről szóló bizonylatot az illetékes lelkészhez hivatalból s a végből haladéktalanul áttenni, hogy az az ekként megkeresztelt gyermeknek születését saját anyakönyvében följegyezhessen ; mert a más felekezetbeli lelkész által történt megkeresztelés a gyermeknek vallás tekintetébeni tör vényszerü hova tartozandóságán mitsem változtat; az egyes keresztyén vallásfelekezetek anyakönyveinek hiteles volta pedig csak ez uton eszközölhető. De van még egy más ok is, mely a lelkészeket ilyetén keresztelési bizonylatok kölcsönös kiszolgallatására kötelezi s ez azon birói magyarázat, melyet az 1866. LIII. t.-cikkel, szoros kapcsolatban álló 1879. XL. t. c. tüzetesen annak 53. §-a egyes előfordult esetekben talált, mely birói magyarázat azon nézetet látszik érvényre emelni, hogy a keresztény szülőktől származott gyermekeknek megkeresztelése mas felekezetbeli pap által, mint a melyhez a gyermek nemét tekintve a törvény szerint tartoznék, nem azonos az illető gyermeknek a keresztelő lelkész felekezetében való felvételével. Midőn pedig az egyházak e birói magyarázatnak előnyeit elfogadták ott, a hol az az 1879. XL. t.-c. 53. §-a alapján más felekezetbeli gyermekek megkeresztelése s az anyakönyvi kivonat ki nem szolgáltatása miatt bevádolt papjaik javára szolgált, elismerték a feltevést, hogy a lelkész a gyermeket az azon végrehajtott keresztelés által nem a maga felekezetébe vette fel, miből önként következik, hogy a keresztelési bizonylat a másik, illetékes egyháznak szolgáltatandó ki. Mindazonáltal évenkint számos eset fordult elő, melyben különféle egyházi hatóságok panaszt tesznek nálam, hogy más felekezetek lelkészei, törvényszerűen a panaszttevő hatóságok egyházához tartozó gyermekeket megkeresztelik anélkül, hogy a keresztelési bizonylatokat az illetékes lelkésznek kiszolgáltatnák, sőt hogy erre felszólittatva, a bizonylatok kiadását különféle a törvény előtt meg nem állható okokból megtagadják. A fenntebb tisztelettel előadottak után szükségtelen bővebben okadatolnom ama sürgős megkeresésemet, miszerint méltóságod az egyházi joghatósága alatt álló papságnak a szóban forgó törvényintézkedéseket újból megmagyarázván, ugyanannak eg) úttal szigorúan meghagyni méltóztassék, hogy mindannyiszor, valahányszor oly gyermeket, ki a törvény rendelkezése szerint más felekezethez tartozik, bármely okból megkeresztelnek, a keresztelési bizonylatot anyakönyvezés végett az illetékes lelkészhez a ténykedés után legfeljebb nyolc nap alatt és az 1879. XL. tc. 53. §-ban megszabott büntetés terhe alatt áttenni el ne mulaszszák. Fogadja méltóságod kiváló tiszteletem nyilvánítását. — Budapesten, 1884. évi julius hó 11-én. — Trefort* IRODALOM. Dr. Luther Marton kis kateja. Ágost. hitv. ev. n 'pisko'ák számára magyarázó jegyzetekkel ellátta Győry Vilmos budapesti ag. hitv. ev. magyar lelkész és ez idő szerint a banyai egyházkerület egyházi jegyzője. Budapest, 1885. kiadja Kókai Lajos. Ára 50 kr. A munkához csatolt levélben szerző és kiadó igy nyilatkoznak'. „Ez ujabb dolgozat, a mint az Előszó is kifejti magában foglalja először is az eredeti szöveget, magában foglal továbbá, az egyes pontokat nyomban követő magyarázó jegyzeteket. Ezen jegyzetek célja : a tanitónak a magyarázásben, a tanítványnak a megtanulásban könnyebbségére, segítségére szolgálni. Mert Luther kátéját érteni kell, s hogy a növendék megérthesse magyarázatra van szükség. S úgy véljük nem célszerűtlen, ha a növendék nyomtatásban, könyvében is bírja, s újra meg újra átolvashatja, emlékezetébe hozhatja legalabb főmenetelét azon szavaknak, melyek szerint a magyarázat haladt/ A felvilágosító történetek mind, egyedül a Szent írásból vétettek, s igy e káté némileg a megelőző osztályokban megtanult Bibliai történetek ismételtetője ; a tantételek alapja, megerősitője, bizonyítása szinte csupán az egyedül méltó örök forrásból a Szentírásból meríttetett; s végül minden egyes főbb szakasz tartalmának mintegy recapitulatiója-képen, énekes könyvünk gazdag kincstárának egy-egy gyöngyszeme van oda fűzve. A szerző arra törekedett lelkiismeretesen, hogy a nagy fontosságú tartalmat, a lehető legérthetőbb alakban fejtse ki zsenge olvasója előtt; a kiadó viszont arra, hogy oly csekélyre szabja a lehető legcélszerűbben s legcsinosabban kiállított könyvecske arát, hogy azt a legszerényebb körülmények közt élő szülék is megszerezhessék gyermeküknek.2

Mint egyik legtisztább magyarságú, átlá'szó, világos stilusu iró, ki évtizedek óta nemcsak hivatalból, hanem szeretettel forgolódik a vallástanítás terén is, Győry Vilmos bizonyára a leghivatottabb arra, hogy e nehéz tantárgyat