Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-10-05 / 40. szám

1317 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 1318 eszközöltessék, az illetékes testületek jogául továbbá is fenntartatott. Az időről-időre felmerülő lelkészválasztások vezeté­sét pedig s a vonatkozó választási szabályok megtartása feletti őrködést a zsinat espereseinkre bizta. Mint minden aktus, ugy a lelkészválasztás is, lefolyá­sában helyes vagy helytelen, szabályszerű, vagy szabály­talan, s mint ilyen érvényes vagy érvénytelen. Érvényes a választás, most csak erről szóljunk, ha a választató küldöttség jegyzőkönyvének átvizsgálása folytán esperes a választást a törvényekkel egyezőnek találta, (204 §.) ha pedig a megválasztott s esperesi beleegyezésével meg­hivatott lelkész a meghívást elfogadta, végérvényes az (205. §), melyet mint ilyet, esperes a vonatkozó iromá­nyok kapcsában, további intézkedés céljából (203. §) az egyházmegyére fölterjeszt, mely intézkedés abban áll, hogy az esperesi fölterjesztés szerint végérvényes válasz­tást, az egyházkerületi közgyűlés megeró'siti, illetve a vá­lasztottat bekebelezi. (43. § b. p.) Igy lesz a lelkészi vá­lasztás bevégzett ténnyé. Ime ez az én egyéni felfogásom a lelkészválasztá­sok megerősítése tárgyában. Midőn pedig láttam, hogy egyházmegyénk esperese a törvény jelzett intentiójától teljesen elütően, személyes intézkedési jogot vindikál magának, a mennyiben a zsi­natpresbyteri alappal és a paritás elvével ellenkezően ön­kényüleg erősiti meg a választásokat, s az egyházme­gyének mint bevégzett tényeket csak utólagos tudo­másulvétel végett jelenti : indíttatva érezém magamat arra, hogy mint az egyházmegye régi tisztviselője s a megyei gyűlések jogosított tagja e hierarkikus tulkapás ellen óvó szót emeljek, sőt mivel több szem többet lát, a nyilvánosság előtt is lelvetettem elvi fontosságánál fogva a kérdést: kit illet a lelkészválasztások megerősí­tésének joga ? természetesen, hogy vádaskodni ne láttas­sam, az inkriminált ügynek egyházmegyei gyűléseinken tárgyalása alkalmával történteket is, mint bizonyító tény­körülményeket, sina ira et odio felemiitvén. Körmendy S. ur, harcra mindig készen, felveszi a kesztyűt s »Válasz a papválasztás megerősítése kérdé­séhez" című cikkében, mint csatapróbált viadorhoz illő, keményen védi álláspontját, kombinált taktikával majd homlokon, majd oldalról támad, most nyílt majd álcázott rohamot intéz, közben közben személyeskedő invektivák ütlegével kopogtatva kopasz fejemet. Lassú észjárásomnál fogva, a polemizálás kelepce­vető fogásihoz nem lévén szokva, megvallom, e heves támadás — első olvasásraí — hatása alatt erősen meg­rendültem, s mint Szókratész mondja a zofiszta Protago­rásszal ,a tudományok ereje* felett tartott egyik leg­gyönyörűbb vitájában, midőn a bolcseskedő őt egy ra­vasz fogással zavarba hozta: mintha jó öklész csapta volna meg, sötétet láttam magam körül és elszédültem. (Pláton munkái I. köt. 336. 1.) De midőn ismételten átolvasám K. ur érintett ira­tát, ámulva láttam, hogy az nem egyébb, mint hangza­tos szavak, cifra frázisok görögtüzével illusztrált szem­fényvesztő productió, s sajnálni kezdém az embert, kit magas szellemi képessége és páratlan munkaereje mel­lett, a szertelen dicsvágy s hatalmaskodási viszketeg, csakhogy magát felszínen tarthassa, ily szellemi akroba­taságra silányit. Lássuk csak 1 Hadifelvonulását mindjárt hamis fogással kezdi meg K. ur. »Tény — u. m. — hogy a 43. § b) szerint tárgya az egyházmegyei gyűlésnek a lelkészválasztás, de jól meg­értsük, mondja, itt lelkészválasztásról s nem megerősítés­ről van szó« s ez állítását hangsúlyozva indokolja azzal, hogy egyebütt sehol sem fordul elő, hogy a törvény értel­mében. A hány szó, annyi valótlanság. A tény az kedves atyámfia I hogy hivatkozott helyen igen is szó van nemcsak választásról, hanem meg­erősitésről is, hanem ön az alkalmatlan bekebelezés szót célszerűnek látta nem idézni. Egészítsük ki csak az egész tételt, mely igy hangzik : az egyházmegyei közgyűlés tárgyai: b) a törvény értelmében lelkész- és tanitóválasz tások és bekebelezések : azonnal kiderül az ön által con­fiskáltatni szándékolt egyházmegyei megerősítési jog. Nagy tudatlanságban látszik lenni a mi esperesünk, a hangsúlyozott »törvény értelmében® kifejezés valódi jelentését illetőleg, melylyel mint valami árkánummal ámítja magát, mondván: »egyebütt sehol sem fordul elő*, Dehogynem fordul elő 1 Ott van a 20. § a. pontja : »Az egyházközség ha­táskörébe tartozik : a) a rendes lelkész választása a tör­vény értelmébenOly világos szavak, hogy azt hiszem, az a közönség előtt magyarázatra nem szorul, s valóban csudálkozni lehet — nem mint K ur írja Cs-n, hanem a b.-somogyi esperesen, ha nem akarja megérteni, hogy e kifejezés más szóval ezt jelenti : a választást előirt — (180—215 §) — szabályok megtartása mellett. — Mely értelmezés aztán halomra dönti K-urnak, ama nagy csű­réssel-csavarással kieszelt, falnak ugró combinátióját, mint ha itt „nem választás esetén az egyhmegyei közgyűlés által titkos szavavazás utjáni lelkészrendelésről tétetnék intézkedés, vagyis mintha »e további intézkedés, illető­leg az egyházmegyére fölterjesztés a szabály ellenes vá­lasztásokra alludálna.4 Qui beni distiagoit. . . . Igazat is adna (tán?) K. ur ezen véleményemnek, de lám van más leik. választási megerősítés is, csakhogy persze más szóval kifejezve, de „oly vi'ágosan, hogy jogi felfogás előtt minden kétséget kizár.« A 204. § sze­rént, u. i. minden választás csak akkor lesz — de akkor bizonynyal — érvényes, ha a választást a törvényekkel megegyezőknek találja az esperes. . . ha pedig érvényes, akkor jogerős is, illetve végérvényes, a mikor a közgyűlés megerősítése épen nem szükséges. Nagy szorultságban le­het esperes uram 1 midőn ily meggondolatlan érveléssel nyilvánosan a jogi felfogásra apellál. Az élet és a tör­vény más tudományt hirdet. A képviselőjelölt, érvényes megválasztása után mandatumot nyer ugyan, de csak verifikáció után lesz a „tisztelt ház" tagjává. Üssük fel egyh. törvénykönyvünket, a 129. §-ban olvashatjuk hogy: az esperesi választás, megerősítés végett az egyh. kerület­hez terjesztetik. . . 136. §-ban pedig: a megválasztott püs­pök az e. k. közgyűlés által erősíttetik meg. Kell-e ehhez kommentár ? Dehát mégis nem tartja esperesünk a közgyűlés megerősítését szükségesnek, mivel „a közgyűlés egy változó, részben a törvényt combinative és intentioiban nem is­merő elemekből áll, mely tetteiért felelősségre nem von­ható tömeg (miért nem Gesindel ?) levén, megtörténhetik, hogy rokon és ellenszenvek szerint járván el, nem erő­sítené meg a választást. Tehát, da ist der Hund begra­ben 1 De már egy csalhatatlan esperes, kinek nincsenek rokon és ellenszenvei, állomásra váró fia, veje vagy férj­hez adó leánya. . . maga sem áhítozik valami zsíros ek­lésiára. . .. holmi jogsérelmekre, szenvedélyeskedésekre nem vezettethetik : jogosított a választások megerősi^-^ Risum teneatis amíci 1 De tovább is folytatva \ombiná]t oko s kodásait K Z'J ."VI algat: miután a választás érvényes­sé* Esperes mondja ki, s a választott lelkész meghivá-82

Next

/
Thumbnails
Contents