Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-09-28 / 39. szám

1249 PROTESTÁNS chisták, internationalisták, antisemiták, nazarénusok s anabaptisták — bár látszólag különböző uton járnak, de egy és ugyanazon célra törekszennk. Nyughatatlan természetöknek jelét is adták már az anabaptisták, a történet tanúsága szerint, a 15 dik században egy néplázadásban s Münster városában. Jelét fogják adni hazánkban is, ha az országszerte kóborló apostolaiknak sikerűi félrevezetni s tévnézetüknek megnyerni a köznép alsó osztályát, s rokonszenvessé tenni magukat tettetett jámborságukkal az uri s művelt osztálynál Az elősorolt kórtünetekkel foglalkozni kellene ugy az egyháznak, tudománynak, mint az országyűlésnek, mert ezen tévtanokkal saturált társulatok a tőke, s a fennálló társadalmi, polgári és egyházi intézmények ellen tűzték ki a forradalmi zászlót. Még eddig külön lobogtatják, de ha egyesülni talá'nak, le kell velők számolni. A társadalom és országgyűlés gondoskodjék munkást védő egyletről, hol a munkások jogos igényei kellő támogatásban részesüljenek, a gyárosok és tőketulajdonosok netalái i túlkapásaitól megóvassanak, nehogy Stellmacher anarchista gyilkossal azon szemrehányást tehesse több vak rajongó, hogy állatvédő egyletről gongoskodott az emberi társadalom, a munkást védő egyesületet pedig figyelmen kivül hagyta. A zsidók ellen izgató antisemita, a keresztyének ellen izgató nazarénus és anabaptista ügynökök ellen szigorú törvényes intézkedés kell, mert ezen izgató ügynökök már egész kenyérkereseti foglalkozáskép űzik aljas, lelkiismeretlen mesterségüket s saját részökre kizsákmányolják az általok félre vezetett tömeget. Különösen gondoskodjék az állam és egyház jó tanitóképezdékről, hol hazájukhoz és egyházukhoz hű tanitók képeztessenek, hogy a haza és vallás iránti szeretet idejekorán becsepeglessék a gyenge gyermeki szívbe, hogy ugy minélelőbb jöjjön az igaz felvilásodás napfénye, mely elűzze az egyes országok és biro dalmak életege feletti sötét pontokat, s szüntesse meg a haza és anyaszentegyház ellen alakult tévúton járó társulatokat. Csilléry Lajos. szadai ev. ref. lelkész. BELFÖLD. Válasz: „A papválasztás megerősítése kérdéséhez." E lapok 37-ik számában Csire ur Homolya J. útnak „az uj leik. vdl. törvények hiányai* címen irt cikksorozatára reflectalva, azt állítja, hogy Homolya urnák észlelődését, a törvénynek „egy igen nagy, — de csak látszólagos hiánya® kikerülte, s reflecsziójaban egész vádsorozatot hoz fel a bel.-somogyi egyházmegye esperese ellen, mint a ki a törvény ama látszólagos hiányát kizsákmányolva, hierarchiai tendentiából „tulkapásra engedte magát csáhittatni« a lelkészválasztások megerősítése és a változások elrendelése tárgyában ; saját — szerintem téves, -- felfogását és állítását, az egyházmegye f. évi tavaszi közgyűlése egy jelenetének téves idézésével és a kerületi gyűlés alkalmából szerzett tapasztalatomból merített nyilatkozatomnak helytelenül reprodukálásával akarván illustrálni. Az ügy érdeke megkívánja, Cs. ur vádja pedig elengedhetlen kötelességemmé teszi, hogy a lelkészválasztás megerősítése tárgyábani felfogásomat indokoljam, vádjait pedig nullificáljam. Nézzük, mit mond a lelkészválasztások megerősité séről a zsin. törvény?. . . ÉS ISKOLAI LAP. 1250 A Cs. ur által idézett 43. § szólván az egyházmegyei gyűlés tárgyairól, azt mondja : b) „a törvény értelmében, a lelkészválasztási ügyek* is tárgyai az egyházmegyei gyűlésnek. Tehát tény, hogy tárgya az egyházmegyei gyűlésnek a lelkészválasztás. De jól megértsük, mert, ki „bene distinguit, bene docet«, jól megértsük, hogy itt lelkészválasztásról és nem megerősítésről van szó, s hangsúlyozva van, ami azon § a—n) portjai alatt egyebütt sehol sem fordul elő, hogy „« törvény érteiméhen. * Ki kell keresnünk tehát a lelkészválasztási törvényt (Lásd a 180—215. §-okat). E törvény 192. §-a 2 dik alineája azt mondja: „nem választás esetén, az esperes az egyházat megintvén, még egy rövid határidőnek kitűzése mellett, uj választást rendel el ; s ha a gyülekezet lelkészt ekkor sem választana, jogosítva van az egyházmegyei közgyűlés az illető egyházba, a jelöltek közül titkos szavazás utján lelkészt rendelni be.* íme a §, mely a törvény érteiméhen az egyházmegyei közgyűlésnek a lelkészválasztásra vonatkozó jogáról intézkedik. Ez a § tehát teljesen viszonyban van, a 43, § b) pontjával s oly világos, hogy azt hiszem, az a közönség előtt magyarázatra nem szorul, s hogy valóban csudálkoznom kell, ha Cs. ur nem tudja, és csak sajnálom, ha nem akarja azt megérteni, s ha a 43. § b) pontjából, mely lelkészválasztásról szól s csak ide néz, a lelkészvá'asztás megerősítésére akar concludálni. Idézi még Cs. ur a 203. §-t is, mely azt rendeli, hogy a választási jegyzőkönyv „az esperesnek további intézkedés illetőleg az egyházmegyére felterjesztés végett, haladéktalanul megküldessék,* és Cs. ur ugy combinál, hogy az egyházmegyére felterjesztés nem igényeltethetik más, mint a megerősítés céljából, holott a további intézkedés illetőleg -»az egyházmegyére fölterjesztés* indoka inkább a szabályellenes választásokra látszik alludálni. De tán igazat lehetne adni Cs. ur véleményének, ha nem volna egy oly §-a is a lelkészválasztási törvénynek, mely a választás megerősítéséről ha nem is a megerősítés, hanem más szót használva, intézkedik; ámde van. Melyik ? A 204. § mely oly világosan beszél, hogy jogi felfogás előtt, minden kétséget kizár s igy szól: „Minden lelkészválasztás, csak akkor lesz érvényes, ha az illető esperes annak lefolyását, a küldöttség jegyzőkönyvének átvizsgálása folytán a törvényekkkel megegyezőnek talalván, beleegyezését a megválasztott lelkész meghívására kiadja. * Tehát minden lelkészválasztás; és csak akkor lesz, de akkor bizonynyal érvényes, ha a választást a törvényekkel megegyezőnek találja a választás jegyzőkönyv átvizsgálása után, az esperes. Ha pedig a törvényben megszabott elbírálás szerint, érvényes valamely lelkészválasztás, azt hiszem jogerős is, illetve végérvényes, amihez még a közgyűlésnek megerősítése épen nem szükséges, de sőt, tekintve különösen egy változó, részben a törvényt conbinatíve és intentióiban nem ismerő v. legalább nem vizsgáló elemekből álló és tetteiért nem felelős, illetve felelősségre nem is vonható közgyűlési tömeget, nem is volna célszerű : holott megtörténhetnék, hogy a választás teljesen szabályszerűen folyt le, s a közgyűlés mégis, mint valami eskü nélldil tanácskozó s befolyásolható esküdtszék, rokon- és ellenszenv szerint járhatván el, nem erősítené meg a választást ; mely intézkedés aztán beláthatlan bonyodalmakra s véghossza nélküli jogsérelmek és jogorvoslati eljárások és szenvedélyeskedésekre vezethetne.