Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1884-09-14 / 37. szám
1202 ros-Ugocsában nem volt egyetlen nagyobb temetés, hol ő ne fungált volna. Sajnosan esett tehát Sziget közönségének, midőn azt kellett tudnia, miszerint meg kell válnia derék papjától, ki elfogadta a szinyér-váraljai első rangú egyház meghívását, hogy neje óhajának eleget tegyen, ki szüleihez közelebb vágyott. Ragaszkodásának fényes jelét adta volt egyházának minden tagja, midőn az öreg esperes halála után egyhangúlag az első lelkészi állomásra meghívja, de a mely ragaszkodást most már megköszön, de el nem fogad. 1845-ben költözött Szinyér-váraljára. Ide jövetele első éveiben a félben levő lelkészlak építését befejezteti, a vagyonosabbak segítségével orgonát állíttat, szóval mindent elkövet arra nézve, hogy a 300-ados egyházat virágzóvá tegye. Mint előbbi helyén, ugy itt is kedvelt szónok volt, a más vallásúak is örömmel mentek „ Széles*-t hallgatni. Híveinek tiszteletét annyira kiérdemelte, hogy azok mint atyjokat tekintették. Mindennemű bajaikban hozzá fordultak tanácsért, ő 39 éven át senkit sem bocsátott jóakaratú útbaigazítás nélkül. Szorgalom által anyagi jólétre tevén szert, hol segélyre volt szükség, mindenütt maga járt elől jó példával. A néphez intézett lelkes, buzditó szózata sohasem maradt eredmény nélkül. A szigeti, szatmári, debreceni iskolákra alapitványt gyűjt, a Kölcseyszoborra 1863-ban tekintélyes összeget küld, egyháza harang-alapjára 1400 frt tőkét szerez, a „Protestáns egylet"-be. hívei közül 14 tagot állit be. Az irodalmat igen szerette, nem jelent meg az országban kitűnőbb munka, melyet ő meg ne hozatott s át ne tanulmányozott volna. A Torölc-Ballagi lapjának 1841-től kezdve folytonos előfizetője volt, valamint a Szász D. és Kovács Alberténak is kezdettől fogva. Kedvenc költői: Erdélyi János, Vörösmarty ; Tompának minden költeményét csaknem szórólszóra tudta. Egyik nagy érdeme az, hogy az absolutismus kezdetén 1851-ben kaszinót alapit, s annak különféle vallású és nemzetiségű tagjainak tiszteletét annyira kinyeri, miszerint alapitásától kezdve — több mint egy negyed századon át, mindaddig mig öregsége miatt visszavonulni nem volt kénytelen, a diszes elnöki állással minden évben ujolag megtiszteltetett. Mint jeles képzettségű egyén korán figyelmet gerjesztett maga iránt egyházmegyéjében, midőn a gyűléseken tett egyes indítványai, mint életre valók a legnagyobb tetszés közt elfogadtattak. Sok évekig viselte az egyházmegyei könyvtárnokságot, valamint a tanácsbirói állást, de az esperesi hivatalt, melylyel megtiszteltetett — el nem fogadta. Munkálkodott még az utóbbi időkben is, Balogh Ferenc „Evangéliumi lapjának* és a Kovács Albert t> Egyházi reform2 -jának munkatársa volt. Az ének-irodalomnak ifjúságától kezdve szorgalmas mivelője volt, e nembeli munkáit „Énekek* cím alatt 1880-ban egy kis kötetben bocsátotta közre, mely nemcsak a szakértők (Nagy Péter, Kálmán Farkas stb.) oszthatatlan tetszésével találko ott, hanem a nép ajkaira is átment. A »szivünk szent oltára* textus előtti énekét Szatmár, Ugocsa, Bereg, Szabolcsmegye ref. közönsége elfogadta s vasárnaponként énekli, elfogadta továbbá két legszebb halotti énekét. Kiadatlan munkai : „Heidelhergi Káté magyarázatok.* „Közönséges es ünnepi egyházi beszédek« egyegy kötetben sajtó alá szépen leírva. A folytonos olvasás. írás következtében 1880-ban szemevilágát teljesen elvésztette, e miatt s. lelkészt volt kénytelen igénybe venni. Ez év ápril 24-én lépett nyugalomra s ment Ombodra vejéhez lakni, s innen e hó 5-én nagy vágy által meglepetve sietett Váralján lakó leánya meglátogatására ; megérkezése után pár óra múlva szélütéstől érve ágyba tétetett, hogy szeretett hivei között adja ki lelkét s a hű nő mellé temetkezzék. Négy napi betegség után e hó 9 én elhunyt. Széles Endre mint családapa is példánykép volt, szeretett neje még 1859-ben meghalt 6 neveletlen gyermeket hagyva maga utan, s bár többé házasságra nem lépett, de azért gyermekeinek ritka nevelést adott. Négy leányát a miskolci, pesti, kolozsvári, késmárki nőneveldékben, két fiát pedig a debreceni főiskolában és a pesti egyetemen taníttatta. Fia Antal máramaros-szigeti főorvos, Endre gyógyszerész Algyógyon, Ida Soltész János egyházmegyei főjegyző neje, Irma Ioó István debreceni tanitóképezdei igazgató hitvese, Mariska Indre László ügyvéd neje és Ilona. Temetése e hó 11-én nagy közönség s számos lelkésztársai jelenlétében ment véghez. A lelkészlakon alólirt helybeli h. lelkész mondott imát, a templomban Bencsik István esperes szónokolt, a sírnál pedig Sátor Dávid misztótlalusi lelkész tartott siribeszédet és imát. Nyugodjanak a hű lelkipásztornak békében porai 1 Király Gyula. Pályázat. A tiszáninneni ev. ref. egyházkerületben a felső zempléni egyházmegyéhez tartozó bánóci egyház lelkészi állomására pályázat hirdettetik. A lelkészi állomás évi jövedelme 700 forinton felül van, készpénz, föld, rét, s terményben, igy a 3-ik osztályba tartozik. Az adót az ingatlanok után az egyház fizeti. A tót nyelvet értő pályázónak előny adatik. A pályázni kívánók, kérvényöket f. évi október hó 10-ik napjáig adják be nt. Kálniczky János esperes úrhoz L.-Mihályiban. Miskolc, 1884. szeptember 5-én. Kun Bertalan, püspök. Pályázati hirdetés. A komáronvszentpéteri, III. osztályú, lakás és stolárén kivül 965 frt javadalmu ev. református lelkészi állomásra. Pályázati kérvények f. é. szept. 30-ig a komáromi református egyházmegye esperesi hivatalához Per betére küldendők. Rév Komálom, 1884. szeptember 8-án. Pap Gábor, püspök.
