Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-01-27 / 4. szám

107 108 az Egyesült államok példaja, hol az általános népiskola eszméjét legjobban valósították meg. Mindez azonban csak inkább inger volt a tovább gondolkozásra s szakértő nem habozik kimondani, hogy e dolgozat, sőt maga a rendszer is egészen eredeti s Varasdy szellemi tulajdona. Leginkább meglátszik Varasdy eredeti észjárása rendszerének ama részéből, midőn a közigazgatási s tár­sadalmi eszmék közkincscsé tétele mellett szólal fel. Mint önálló reformátor, ki e mellett (ne vegye rossz néven tőlünk ez őszinte nézet nyilvánítást) korábban lépett nyilvánosság elé tervével, mielőtt azt minden részletében teljesen átgondolta volna, azaz mielőtt eszméi teljesen kiforrtak vo'na, közoktatásügyi organismusa által ő is túlsá­gos sokat akar elérni. Panaszkodik többek közt, hogy a nép egyátalán nem képes saját jogi ügyeit elintézni, szüksége van drága ügyvédre, hogy újonnan szerzett vagyonát átírassa, hogy a hagyaték- és árva-ügyekben intézkedhessék s e mellett a törvény bírság mellett kényszerit mindenkit a községi bíróság elvállalására, mely­hez jelenleg nem érthet. Bizony pedig az ilyesmire min­den egyént megtanítani az általános népiskola feladata sem lehet. Ha szerző perhorrescalja — és méltán — a többi szakszerű tárgyak tanítását a népiskolákban, a jogi szakszerű ismereteket is mellőznie kellene. De ő a három évi tanfolyammal biró polgári iskolának főfeladatává azt akarja kitűzni (73. 1.), hogy a népet jogászokká tegye, taníttatni akarja nekik az alkotmánytant, magyar köz-, magán- s váltó-jogot, a különféle felekezetek egvházjo­gát, magyar közigazgatási, polgári, törvénykezési és bün­tető jogot stb. tehát jóformán a jogi facultás összes tárgyait s olyan tanterv mellett, melyben a művelődés­történelemre, az egészségtan s anthropologia elemeire idő nem jut s az irodalom ismertetésénél is különösen a po­litikai és törvényszéki szónoklatra akar súlyt fektetni. Látható, hogy Varasdy a polgárt a jogászszal, a társa­dalmi s anthropologiai tudományokat a jogtudománnyal téves/.ti össze s az általános népiskola felsőbb tanfolya­maiból tényleg szakiskolát alkot. S mindennek igazolá­sánál nem annyira a gyakorlati okokat hangsúlyozza, mint inkább azt az önkényes s német speculatióra em­lékeztető okoskodást, hogy az embert három szempont­ból lehet tekinteni, mint isten teremtményét (vallástan), j m/nt a természeti világban élő lényt (természettudomá­nyok) s végre mint társadalmi tényezőt. Maga az em- 1 ber, mint kutatás tárgy, e kereten kívül esik ugyan, de szerzőnk azzal nagyon keveset törődik, A felhozott egyetlen példa eléggé megmagyarazza, hogyan értettük azt, hogy V. eszméi még ki nem forrot­tak. Még jobb bizonyítékokat is hozhatnánk fel. Felem­lithetnők, hogy ő a népi kólák, középiskolák fenntartási költségeiben is egyenlőséget követe! (22 1.), tekintetbe nem véve a dolog természetéből eredő különbségeket, — hogy a gyakorlati életre vezető nem jogi természetű utasításokat a népiskolák összes köréből kiűzi, de a tár­sadalmi élet visszahatásáról az iskolára, melynek példá­ját pedig az Egyesült államokban oly világosan láthatta volna, meg sem emlékezik, — hogy az ily módon szer­vezett közoktatásügy felügyeleti részét is egyöntetűvé akarja tenni, •— hogy az altalanos népiskolának ered­ményei közé a nyugodt polgárias gondolkozás módot is számítja stb. stb. : de nem akarjuk e dolgokat részle­tezni. Varasdy tévedett egyben-másban, itt-ott bombasz- ' tikus phrázisokat is használ, melyeket művének ujabb figyelmes átdolgozásánál bizonnyal mellőzni fog: de mindez nem rontja le komoly igyekezetü dolgozatának értékét. Kettőt azonban még is ki kell emelnünk. Egyik az, j hogy művének nyelvezete igen rossz. A 77—79 lapon van egyetlen mondat 46 mond negyvenhat sorban s másutt nem sokkal rövidebbek. Az összefüggés a fejezetek közt laza : az érvek és példák összezavartak. Másik lényeges hibája, hogy a reform megalkotásánál szükséges átmeneti in­tézkedésekről egyetlen egy (az igaz, hogy 43 soros) mon­datban emlékezik meg lényegest s lényegtelent összeve­gyitve, s ezzel kapcsolatban még csak altalános képet sem igyekszik nyújtani arról az állapotról, melyet reformja­vaslata a népiskolán kivül eső körökben előidézne. Nagy­fontosságú eszméről ily stylban s ily vázlatosan Írni nem méltó, sőt tisztán célszerűségi szempontból sem helyes. E sorok irója nem kételkedik, hogy Varasdy terve az életbeléptetésre nézve sem igazolt. Egyszerű törvény­hozási aktus s hozzáfüzödő miniszteri rendeletek által meg­szüntetni a középiskolák alsóbb folyamat s az alsóbb fokú szakiskolákat és mindezek helyébe a teljes hatos/-tályu népiskolákkal szerves összefüggésben álló felső nép-s pol­gári iskolát állítani nézetem szerint nagyon erős megráz­kódtatás nélkül nem lehet. Dunántúl működő tanfel­ügyelő is csak álomként tervelhet ilyesmit, az, ki népis­koláink viszonyát más vidékeken különösen éjszakkeleten a rejtett kárpáti völgyekben ismeri, megdöbbenne ily törvényhozási actuson, mert az a magassabb műveltségi fok lesiilyesztésével volna egyrangu. A néptanítók s gimná­ziumi tanítók közt ma nemcsak a fizetésben van nagy különbség, de a műveltségben is. Könnyű Varasdynak (77 1.) kiszámítani, hogy a tömegesen fe'állitandó polgári iskolákban lenne elég tanerő, de ő is megdöbbenne, ha eszébe jutna számításba venni, hány néptanító van, ki a gyermekeket 15 éves korukig oly műveltségi fokra volna képes nevelni, mint azt a mi szerényebb gymnáziumaink teszik. S ha számitasba vette volna ezt, nem állítaná, hogy a közoktatásügy tervezett organismusa egyszerű törvényhozási actus eredménye. Ellenkezőleg öntudatos működés s hoszu előkészület kell ahoz, hogy a mi nép­iskoláink az általános népiskola megvalósításának felada­tát vállukra vegyék. De ha nem egyszerre történik is az meg, töreked­nünk kell felé. Az általános népiskola eszméje müveit kultur politikusok nagyszabású tervei között az első he­lyek egyikét foglalja el. S az ily eszméket érleszteni, népszerűsíteni mindig nemes feladat. Ezért örülünk Va­rasdy könyvének is. Gondolkozzanak e tárgyról mások is, gondolkozzék az eddiginél részletesebben ő maga is, mert nem messze van az idő, midőn e nagy eszme Európa szerte napi rendre fog kerülni. György Aladár. TARCA. János evangéliumának isagogikai ismertetése. (Folytatása.) Feltűnő az is, hogy a 4. evangelium szerint János ott van minden nevezetesebb mozzanatnal, a golgothai véres dráma elbeszélésénél meg épen mint szemtanú van feltüntetve (19: 35) s valóban a szemtanú közvetlen­ségével is vannak ez események elmondva: és mégis a synoptikusok által elbeszélt fontos eseményekről, me­lyeknél ezek épen kiválólag emiitik Jánost, a 4. evang. mit sem szól. így hallgat elhivatásáról Mc: 1: 19, 20, vagy a III: 17-ben elmondottakról. Mellőzi a (Mc : I: 29,) Simon és András házokban való látogatásukat az

Next

/
Thumbnails
Contents