Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-07-27 / 30. szám

973 PROTESTÁNS főleg Voltaire ismerete e nézetét megingatta. KalthofT lelkész s zsidómisszionárius, kinél Lange Sonnbornban magánoktatást nyert, megkedveltette vele a theológiát. Düsseldorfi gymnásiumi tanulmányainak befejeztével 1822 őszén a bonni egyetem theologiai hallgatói sorába Íratta be magát. „Előadásokat hallgattam Nitzsch, Lücke, Sack, s Augusti tanároknál, irányom azonban leginkább a felejt­hetetlen Nitzsch által lett befolyásolvaigy írja le maga Lange theologiai tanulmányait. 1825 őszén Kölnben, 1826 ban Langenbergben segédlelkészkedett, mig nem 1832-ben Duisburg gyülekezete lelkészének választotta. Innen 1841. húsvétkor a hittan és egyháztörténet taná­rául hivatott a zürichi egyetemre, „azon helyre, honnan egy évvel előbb Strausz, mielőtt hivatalát elfoglalta volna, viszahivatott4 ; 1854-ben a rendszeres theológia tanárául hivta meg őt a bonni egyetem s ezen állomásán szakadatlanul működött Lange halála napjáig. 1860-ban konsistóriumi tanácsosnak lett kinevezve s mint ilyen állandó tagja volt a münsteri hittani vizsgáló bizottság­nak. Számos műveiből, melyek egyházi tan- és lyrikus költeményeket s egyházi beszédeket is tartalmaznak, megemlitendők a következők. „ Vegyes iratok1 1 1840—41-ig 4 kötetben, ujabbi kiadása 1860—64-ig 3 kötetben; ,Jézus élete* 1844—47-ig 3 kötetben ; „Keresztyén hittan* 1870. 3 kötetben; „Az apostoli kor* 1853 — 54-ig 2 kö­tetben; A „theológia psychológiájához* 1873. „A theolo­giai encyklopádia alap fonala'1 1877 ; „A bibliai hernte­neutika", s „A keresztyén erkölcstan4 1878; »Az ember­s öngyűlölet mint koncnknak főbűne1 1879; „Bibliai tan* 1881 ; mely utóbbi mű Németországon túl is ismeretes, végűi 1851. óta többek közreműködése mellett kiadta „ Theológiai-homiletikai bibliai müvétmely magyar pro­testáns egyházi köreinkben is sokkal ismeretesebb, mint­sem hogy hosszas magyarázatra vagy ajánlatra szorulna. Ugy Dorner mint Lange közvetitő állást foglalt az egyházi felekezeti keresztyénség és a vallásbölcsészeti, tudományos irány között; mindkettő lelkes tagja s kö­vetője volt az u. n. »Evangyélmi középpártnak«, melynek hivatalos közlönye dr. Beyschlag tanáromnak „Deutsch-Evang. Blatter* c. kék lapja. Ne feledjük 1 egy néhány hónappal ezelőtt halt meg a derék szelandi püspök Martensen is, a rendsze­res theológiának egyik legfáradhatatlanabb munkása, ki­nek ,Keresztyén erkölcstanát* magok a németek is klaszikus műnek mondják, s valóban annak is mondható. Lesz-e, ki e három rendszeres theológusnak helyét fogja pótolni ? 1 Bektorválasztási ünnepély a halle-wittenbergi egyete­men. Az é.venkinti rektorválasztás az egyetem alapításá­nak évfordulóján nagy ünnepéi)'ességek között szokott végbemenni, mely ünnepély Halle városa emlékezetes nap­jainak egyike. Julius 12 én délelőtt 11 órakor indult a német muzsasereg teljes diszben az egyetem aulája felé és az akadémiai dalárda gyöngyörű karéneke vezette be az ünnepélyt. Azután dr. Boretius rektor hosszabb be­szédben referált a mult egyetemi év történetéről. Jelenleg az egyetemi hallgatók száma oly nagy, a milyen azelőtt soha nem volt. Hallgatóinak száma 1595, s ezzel a halle­wittenbergi egyetem rangban Poroszországnak második, Németországnak negyedik egyeteme lett; 1877 óta p. o. a theologusok száma megnégyszereződött. Sokat vesz­tett az egyetem az által, hogy a padagógiai seminárium Haliéból Magdeburgba, a szásztartományegyházi hatóság székhelyére tétetett át. A tanártestületben változás állott be : január i-jén halt el a hírneves bölcsész Ulrici Her­mann, ki a halléi egyetemnek 1824-ben hallgatója, 1834 ÉS ISKOLAI LAP. 974 óta haláláig tanára volt. A theologiai fakultás köréből Tschackert az egyháztörténet rendes tanárául hivatott a königsbergi egyetemre ; a bölcsészeti fakultásból Glogau és Krohn tanárok a kiéli egyetem meghívását fogad­ták el. Mult év junius 19. és 20-án Gossler kultuszmi­niszter látogatta meg az egyetemet; szeptember 16-án Möller szásztartományi generálsuperintendens s magde­burgi lelkész a gyönyörű fekvésű klinikák melletti ká­polnát szentelte föl a német koronaörökös jelenlétében. Luther 400 as születésnapjánák emlékünnepét az egyetem is megülte, előbb az aulaban, utóbb a Markttetnplomban, mely alkalommal több jeles férfi tiszteletbeli tudorságot is nyert, még pedig tizen a theologiai, négyen a jogi s orvosi s hatan a bölcsészeti fakultásból. A wittenbergi s eislebeni Luther-ünnepélyre az egyetem is küldött képviselőket. Az egyetemi tanártestület 4 jubilárist szám­lált tagjai között: dr. Pott és dr. Erdmann 50 éves ta­nárjubiléumái, dr. Krahmer és dr. Eisenhardt pedig 5° eves doctorjubiláumát ülte meg. A rektori jelentés befe­jeztével hivatalosan átadta Boretius a rektori jelvényeket az új rektornak dr. Ackermann orvosi tanárnak, ki be­köszöntő beszédében meglehetős népszerű alakban »a pathologia legújabb vívmányairól« értekezett. Az ünne­pély záradékául a legközelebbi egyetemi évre szóló akadémiai tanács tagjait olvasta fői az uj rektor : áll t. i. Ackermann rektorból, Roretius prorektorból, Köstlin, Fitting, Bernstein s Keil dekánokból, végül Hering, Elze, Graefe, Grenacher s Thiimmel egyetemi bíróból, mint választmányi tagokból. Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. Irodalmunk legállandóbb jellemvonásáról. Tanári székfoglaló bes?éd a nagy-enyedi ref. Bethlen-főiskolában. Beiktatásakor 1882. szept. 4-én tartotta Váró Ferenc Nagy-Enyed 1884. 27 lap. Százados hálaünnepe a bugyii ref. egyháznak azon alkalomból, hogy 1883. márc. 19-kén száz éves anyaegyházzá alakulásának és a benne lelkészül működő Szánthó család száz éves lelkészkedésének első nagy napját megérte. Budapest 1884. 16 lap. Koporsó feletti imak rövid siri szókkal. Temetési alkalmakra irta Édes Vince tisza-tarjáni ref. lelkész és e. m. tanácsbiró. Első füzet. 1884. 101 lap. Vallásos ihlettel irt rövid fohászok, melyeknek legközelebb bővebb ismertetését adjuk. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hirek. Erdős József pancsovai ref. lel­kész folyó hó 20-án egyhangúlag az uj soóvei reform, egyház lelkészévé választatott meg. — A sárospataki tanári nyugdíjintézet legközelebbi gyűlésében — irja a Sárospataki lapok — Orbán József acad. tanár az elnöki hivataláról való lemondásához, agg korára s hosszú szol­gálataira hivatkozva, ujabban is ragaszkodván : közgyűlés a távozó elnök érdemeinek hálás elismerése s jegyző­könyvi megörökítése után, Szinnyei Gerzsont választotta meg utódául; jegyzőül pedig a 3 éven át nemesen meg­szolgált Kovácsy Sándor tanár helyére Zsoldos Benő választatott. Ugyanakkor Orbán és Kovácsy fölkérettek számoltató bizottsági tagság elvállalására, hogy hosszú tapasztalataikkal legalább ilyen minőségben legyenek kö­zel az általok annyira szeretett nemes célú intézethez

Next

/
Thumbnails
Contents