Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-01-20 / 3. szám

88 ház magtárt is alapított, mely a hívek által összeadott 14 mérő eleségből ma már 120 mérőre szaporodott fel. De, hogy semmit is el ne hallgassak, az igazság kedvéért megjegyzem, hogy mindezen kiadások után az egyház pénztárát még mintegy 1200 frtnyi adósság terheli ugyan, de ennek törlesztésére biztos követelés van a sokkal több hátralékban ; és azon körülmény, hogy ez évre is 400 frt erejéig vállalt az egyház közmunkát, elég kezesség az iránt, hogy pár év alatt ebből a kis bajból is kisegíti őket az Ur, kiben eddig biztak. —y—s. KÜLFÖLD. A Mahdi. A sudáni uj próféta sok tekintetben emlékeztet az Izlam azon hőseire, kik Mahomed óta Ázsia, Áfrika és Európa több részeiben lobogtatták zászlaját, s hosszú időkön át remegésben tartották a keresztyénséget. O is, mint a többiek a vallási jelleget harci szellemmel egyesíti, s a hitet karddal terjeszti. Az a véres csata, mely az angol tisztek által vezérelt egyiptomi hadsereget tönkre tette, ha nem azt mutatja is, hogy ő valami nagy katonai portentum, de azt mutatja, hogy ő nevezetes befolyást gyakorol a sudáni népségekre. Ebbe a csatába állítólag 300 ooo-nyi embert vitt be. Ez az óriási szám-Összeg valószínűleg nagyítás s bizonyára közelebb áll a valósághoz, ha az utolsó zérust elhagyjuk; mindamellett a győzedelem kivívását csak az ő katonáinak fanatikus lelkesedéséből s ellenfelei elbátortalanodásából lehet kimagyarázni. A Mahdi magas növésű, barna szinű, negyven éves férfiú. Egy követ, kit kihallgatáson fogadott, őt valami fatörzsök félén ülve találta, kezében a prófétai bottal, öt-hatszáz csaknem egészen meztelen embertől körülvéve. Beszélgetés közben úgy nyilatkozott, hogy ő az egyiptomi kormányt három okból tartja eretneknek : 1) mert a keresztyén templomokat megengedi ; 2) mert pártfogolja őket; 3) mert adót szed. Egyiptomban valószínűleg elegen találkoznak, kiknek ez a demonstratio Ínyére van. Az egyiptomi kormány meg őt nyilatkoztatta eretneknek. Kérdést intézett a kairói legfőbb Ulemákhoz, kik a Korán segélyével kimutatták, hogy a Mahdi csak egy imposztor, egy álpróféta. Nagy baj, hogy nem igy van minden egyiptomi meggyőződve. Ugy vélekednek, hogy azoknak az Ulemáknak nem is volt szabad másként nyilatkozniok. Anynyival inkább, mert egy muzulmán tartományban az igazságnak legnagyobb eriteriuma a siker. Szerintök minden az Isten akaratából történik; ha hát a Mahdi győz, ez azt bizonyítja, hogy ő a valódi próféta. Egy tudós muzulmán igy nyilatkozott aMáhdiról: Mit csinálna ön — kérdé tőle egy levelező — ha az álpróféta Kairót hatalmába kerítené ? Elismerném őt Máhdinak. — De hát hinné-e, hogy valósággal is az? — Nem ; ő azt még maga sem tudja. — Mindaz, a ki vallási rajongásból fellázad : egy-egy Máhdi; azonban vallásunk tanítása szerint az utolsó Mahdi megjelenése előtt még hét más embernek kell a muzulmán világ különböző részeiben megjelenni, kik vallási propaganda által előkészítik a valódi Mahdi útját, s ezek közül minegyik vagy Ahmednek vagy Mohamednek fog neveztetni. Szerintem a sudáni Mahdi a harmadik; Senassi volt az első és Arabi a második. A valódi Mahdi az Ararát hegyén fog megjelenni a Haji-féle szent processio idejében. — Az egész világ muzulmánja el fogja fogadni; ötven évig uralkodand, s ez alatt a ti Krisztustok visszajön Syriába, hogy kormányozza a mi birodalmunkat. — Ekkor következik el a mi legutolsó bukásunk, s a többi nemzetek, valószínűleg a chinaiak, elfoglalandjak a mi országunkat. E szerint tehát ez a mostani még nem igazi utolsó Mahdi, nem a muzulmán messiás; hanem csak egyik előfutára, csak egy Mahdi; Mahdi, az ő rajongó, lelkesedésénél fogva; Mahdi abban az arányban a minőben sikereket birand felmutatni; s ha el bír jönni Kairóba, prófétának fogják elismerni Szerencse az Egyiptomban lakó keresztyénekre nézve, hogy ettől az eshetőségtől nincs mit félniök. A Renaissance után Drávátok, 1884. jan. 12. Hetesy Viktor, l«lkész. Zwingli-ünnepélyek a bécsi ref. egyháznál. Zwingli 400-ik évfordulója alkalmából több rendbeli ünnepélyt rendeztek a bécsi ref. egyházban. Külsőleg a nap jelentőségét ugyan, semmisem jelezte, — nem fonták körül a templom ablakait zöld galyak, nem lengtek fekete-sárga s piros-fehér zászlók az épület tetőzetén. »Többet, a belsőre, mint a külsőre volt a jelszó.« Az első ünnepélyes beszéd, az iskolában, egy tanitó által január 4-én tartatott. Ez alkalommal idegenek, nagyon kevesen hallgatták a gyermekek felfogásához alkalmazott beszédet. Január 5-én 6*/2

órára ünnepélyes gyűlés volt hirdetve. Nevezett időre, a nem nagy de igen csinos templom zsúfolásig megtelt közönséggel Krisztus mennybemenetelekor (Himmelfahrt) használt ének, néhány versének eléneklése után, — az elnök röviden előadta, az ünnepélyes gyűlés célját, — s felhívta egyszersmind dr. Schak Ottó ref. superintendenst az ünnepi beszéd megtartására. Schak majdnem egy óráig tartó beszédében szépen fejtegette Zwingli nézeteit, tanait, s különösen kiemelte annak lélektisztaságát, igazságszeretetét, akaraterejét, erős meggyőződését. — A mély benyomást tett beszédet, ima követte, azután felhangzott az ének, — s a közönség szétoszlott. Január 6-án dr. Witz ref. lelkész, s consistoriumi tanácsos tartott ünnepi prédikációt, — mely alkalommal szintén az előbb említett eszméket hallottuk fejtegetni, — csakhogy egy kissé más alakban. Ugyanaz nap délutánján, még egy gyermeki istenitisztelet is tartatott. Vasárnap f. hó 13-án dr. Szeberény János katonai superintendens, s a s

Homiletika* tanára jelent meg a szószéken. Már megjelenése elárulta, hogy nem közönséges szónok áll előttünk, — s ki igy vélekdett, nem is csalódott. A megnyerő külső, a szép hang, melyei rendelkezik, a ritka szónoki hév, melylyel gyönyörű nyelvezetű s eszme gazdag beszédjét e'mondta — méltán nyerte meg a közönség ktszését. Egyházi beszéde alapigéjeül: Pál apostol zsidókhoz irt levele: 13-ik részének a 7, s 8-ik verseit vette föl. »Megemlékezzetek a ti előttetek járókról, kik néktek szólták az istennek beszédét, kiknek kövessétek hiteket, meggondolván miriémű vége volt az ő életöknek. A Jézus Krisztus, tegnap és ma, és mindörökké ugyanaz lészen*.