Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-07-13 / 28. szám

912 nmélt. közoktatási ministeriu.n kiadta »Erettségi vizsgalati utasitás« öntudatosan és jó akarattal végre hajtva, e vizsgálat szigorúbbá, rendszeresebbé s egyöntetiiebbé tételére a tanítványok szorgalmának fokozására, nem különben a kívánt cél megközelítésére nézve sok üdvös rendelkezést tartalmaz ; de az is kétségtelennek látszik, hogy nem kevés formasághoz, többször a lényeg kára nélkül könnyen nélkülözhető külsőséghez van kötve. De ne hamarkodjunk az Ítéléssel: az idő — itt is a legbiztosabb mester, — megőrzi, majd kifejleszti, ami életre hivatott, eltemeti, ami mulandóságra rendeltetett.® A ki nemzeti és felekezeti közmivelődésünknek örvendünk, hogy tanügyünk komoly munkásai igy fogják fel az uj országos törvényt, hogy vádaskodás és jajveszékelés helyett igyekeznek iskoláink felvirágoztatására tanügyünk fejlesztésére felhasználni azt, a mi a törvényben jó és üdvös. A sallangok egy részét majd elkoptatja az idő. * Örvendetes haladas. A hódmezővásárhelyi ref. egyházban az 1872-ik évben volt 11 fiu és 7 leány tanítói állomás; alig par évvel később újabb 3 fiú és I leány tanítói állomás szerveztetett; 1882 ben már két új leány tanitóság felállítása vált szükségessé. De rövid két év sem mult el — irja a H.-M.-Vásárhely — s már meg kellett győződni az egyháztanácsnak, hogy a felállított állomás csak ideiglenesen pótolta a szükséget. Ezért a közelebb tartott egyháztanácsi ülésben ismét három új tanítói állomás szervezése határoztatott el. * A kecskeméti reform, egyház gondnoka a mult vasárnap egy népes értekezletet hívott össze az uj lelkész választása ügyében. Az összes megjelentek Baksay Sándor kunszent-miklósi lelkész és esperes mellett nyilatkoztak s elhatározták, hogy egy 20 tagú küldöttség neveznek ki oly célból, hogy a folyó hó 12-én a nevezett lelkész urat kérje fel pályázati kérvényének benyújtására. * Eperjesről írják nekünk, hogy dr. Hunfalvy János egyetemi tanar, ki Eperjesről az érettségi vizsgahoz s a kormánysegély iránti alkudozáshoz kormányképviselőül küldetett ki, ezen tisztében a legnagyobb tapintattal s bölcsességgel járt el; továbbá arról is tudósítanak hogy Hórk József, ki Sopronban választatott volt meg theol. tanárnak, minthogy a Tiszai kerület az eperjesi hittanintézet jövőjét egy negyedik évfolyamnak hozzácsatolásával biztosította és mivel a collegiumi pártfogóság őt collegiumi igazgatóvá választotta meg, a soproni megtisztelő megválasztásról lemondott s ő tovább is Eperjesen marad. * »Szabad Egyház független magyar református lap4

indult meg f. hó i-jén. Szerkesztője Rácz Károly szapárifalvi reform, lelkész; megjelenik Lúgoson minden hó i-én és 16-án egy íven. Egyelőre tájékoztatóúl ideigtatjulc a szerkesztő programmjának egy-két pontját : »01y an egyházat akarunk, mely szabad legyen a hagyományok és emberi tekintélyek jármától, mely szabad legyen a más felekezetek szertartásainak s szokásainak utánzásától, végre szabad és ment legyen az anyagi nyomortól.*) Nem olyan megrendszabályozott és szolgai szellemű egyházat akarunk tehát, mint a milyenné lett a magyar református egyház a 17-ik század közepe óta. Ilyen nem vág össze a magyar nemzeti szellemmel és érzülettel. Egyetlen egy egyháztörténet-író sincs, a ki a szathmái -németi zsinatot szebb kor hajnalaként és virúlóbb korszak felderülésénelc fordúló pontjaként jelezné s mu*) Biz ezt mi is akarnók. tatná fel művében. . . Működjünk oda törvényhozásilag, hogy iskolai csorbítatlan önkormányzat biztosittassék a magyar református egyház számára. A kormány iskolatelügyelői ne járjanak református iskolákba, valamint a református esperest vagy körlelkész se megyen a községi iskolákba Ez az egyház és állam közti viszonyból folyó kölcsönösség. Elégedjék meg az állam az egyházi törvényes hatóságok útján nyert értesüléssel, mint 1868 előtt. Ne legyen oly legió-felügylője az elemi iskolának, mert a sok bába közt el talál veszni a gyermek. Ne küldözgesse a kormány a maga közegeit a magyar református iskolákba, úgy sincs azok látogatásának semmi haszna és gyakorlati értéke. Se iskolafelügyelő, se miniszteri vagy kormánybiztos, se szolgabíró megjelenése nem lendített még egyetlenegy magyar református iskola állapotján se egy hajszálnyit sem... Ne tartsunk szószékből beköszönő és kibúcsúzó beszédeket, ilyeneknek templomban, közisteni tiszteleteken semmi helyük nincs, mert ez által nem pusztán és tisztán az igehirdetésre, a mi pedig, fődolog kell, hogy legyen, isteni tiszteletünkben, hanem az illető egyén önmagára irányoztatja a hallgatóság figyelmét. .. Magyar retormátus lelkész ne legyen kormányhivatalnok. Rendjeleket, kitüntetéseket se fogadjon el s általában semmiféle kegyért és méltóságért önállóságát és egyháza iránti hűségét árúba ne bocsássa. Nagy áron vétettetek meg : ne legyetek embereknek szolgái! Ezt mondja az apostol. Rendjelek s azokhoz fűzött czimek elfogadása egyházunk szellemével s jellemével merőben ellenkezik ; túl van minden kétségen, hogy a csillogó rendjelek nem egyebek, mint fényes koporsószegek, ahoz a koporsóhoz, melybe megfojtandó önkormányzatunk teste fog elhelyeztetni. .. Ne legyen nyomorgó lelkész, lelkésztanitó és tanitó a magyar református egyház kebelén egyetlen egy sem, szabad egyháznak belhivatalnokai is legyenek szabadok és mentek az anyagi aggodalmaktól és tépelődésektől, mert örök igazság az, hogy a szegénység és tengődő állapot legnagyobb ellensége sőt gyilkosa a szabadságnak és függetlenségnek. Minden egyház igyekezzék földbirtokot szerezni, minél többet, a legcsekélyebb se legyen a nélkül... Szerveztessék a nagy egyházakban egy-egy lelkészi állomás minden két ezer lélekre, mely azon esetben, ha rendes lelkésszel betölthető nem volna : töltessék be helyettes vagy segédlelkésszel. Mozgalmat fogunk indítani az egyházmegyék közigazgatási szempontból célszerűbb beosztása tárgyában, és a tiszántúli egyházkerületben az egyházmegyék száma tizennégyre leendő emelésének szőnyegre hozatala céljából : a mint volt az még a 18-ik század elején is. * Szives kérelem. A főtiszteletü püspök urak nagybecsű közvetítése folytán a ntü esperes urakhoz szétküldött „Prot. temetési énektáram4

megrendelő iveinek hozzám Nagy-Banyára leendő visszaküldési határidejét, f. év augusztus i-ső napjáig meghosszabbítom. — Egyszersmind azon tiszteletteljes kéréssel fordulok a nagyt. esperes urakhoz, hogy „Enektáramat* becses ajánlataikkal támogatva, — a megrendelő iveket az egyházmegyékbeni körözés után, a jelzett időre közvetlen hozzám Nagy-Banyára, (Szatmármegye) a nyomatandó példányok száma meghatarozása szempontjából, akar hivatalból, akár az én költségemre kezeimhez juttatni szíveskedjenek. — Teljes tisztelettel maradtam Nagy-Bányán, 1883. julius 8. — Stiglicz Albert, ref. kántor orgonista, leánytanitó. * A csurgói ev. ref. főgymnásiumban az érettségi vizsgálatok junius hó 30. és julius hó i-én tartattak meg Nmlt. Kerkápoly Károly kormányképviselő és nagysg. Szabó Kálmán vizsg. elnök urak jelenlétében. Szóbei