Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-07-13 / 28. szám

903 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 898 szerint az ág. hitv. ev. hitsorsosok Horváth-Szlavon országban törvényileg mint vallásfelekezet elismerve nincsenek, mert a pátens, melyre létölc jogosultsága alapítva volt, a Szent István korona alatti minden országban megszüntetve lett. Miután azonban ezen kérdés megoldása nem az esperesség illetékességétől függ és a horvát sziavon egyházakat a bányakerületi utasítások alapján kormányozni lehetetlen, szükségesnek látta a közgyűlés a kérdéses különválást egy tüzetes határozat alakjában további intézkedés végett feljebb vinni. Junius II-én mint már e lapokban közölve volt az esp. lelkészi kara Angyelics Patriarcha urnái tisztéig-tt és diszebéddel megtiszteltetett. Különös hálánkat megérdemli még fáradhatlan és vallásos érzelmű esp. felügyelőnk, Sculteti Ede ur, ki minden alkalmat felhasznált arra, hogy egyházának hű szolgálatot tegyen. Az esp. tisztikarban semmi változás nem történt, sőt mindnyájoknak osztatlan bizalom lett szavazva. Ezek után bezárjuk közlésünket, hogy a Mindenható kegyelme ezentúl is megőrizze és fejlessze esperességünkben a vallásos életet és békét. Bierbrunner Gusztáv. KÜLFÖLD Kaiserswerth. Cimünk egy rajnamelléki, németországi városnak neve. Egyszerű név, de sok mindenféle fűződik hozzá ; a keresztyén jótékony szeretet tűzhelye ez, melylyel érdemes és érdekes lesz olvasóinkat megismertetni. Ott van a diakonisszák első anyaintézete, melyhez számos fiókintézet és állomás tartozik; a diakonisszák kórháza . az evang. tanitónőképezde kisded-, nép-, közép és felső leány iskolák számára ; az evang. kisdedóvoda ; az evang. árva-intézet; az evang. menhely és Magdolnaintézet ; evang. nős kedélybetegek és a Gerhard-Pál-féle intézet. Ezek elsorolása közben sok olvasó alkalmasint boszankodni fog reánk, hogy oly sokszor tartjuk jól őket a diakonisszák ügyével. De átlátva ezt, mégis kérjÜK, hogy ne tegyék félre e cikket; mert hiszen akkor illik ilyen tárgyról szólani, mikor az arról szóló évi jelentés beérkezik, — akkor, mikor tapasztaljuk, hogy még igen számosan vagy épen nem, vagy igen hiányosan ismerik azt. Mindenek felett pedig a diakonisszaügy iránti s

szeretet ösztönöz minket«, hogy akár csak mint , kiáltó szó a pusztában« is emeljük fel szavunkat e tárgy mellett. A felsorolt prot. intézetek legtöbbjének, nem épen kedvező, katholikus vidéken alapitója volt néhai boldog emlékezetű dr. Fliedner, kaiserswerthi ev. lelkész. A most megjelent multévi jelentés szerint, 1883-ban volt 50 esztendeje, hogy Fliedner lelkész parochiális kertjében egy kerti házat ajánlott fel, hogy abban szabadon bocsátott nőfegyencek és az erkölcstelen életből menekülni kivánó nők, a később úgynevezett »Magdolnák, 1

1

menhelyet találjanak. Multévi szept. 19-én mégis ünnepelték e napot. Az Isten országának éltető erejéről tanúskodó kerti ház előtt beszédet mondott Disselhoff lelkész ama nagy királyról, »ki megszabadította a kiáltó szűkölködőt és a szegényt, a kinek, nem vala segítője.« (72 Zsoltár 12.) és felajánlotta az intézetnek legkedvesebb ajándékképen, néhai dombormivű arczképét, melyet egyik művész unokája készített. Az ezt követett isteni tiszteleten ifjabb Fliedner, a menhely lelkésze, adta elő a lefolyt 50 év történetét, mely szerint a menhely 842 leánynak és asszonynak adott helyet a végre, hogy a romlás árjából, Isten megbocsátó és megtartó kegyelmének békés kikötőjébe juthassanak. Látszólag ugyan, a növendékek egy harmadan kárba veszett a munka, de azért mégis sokan meg lettek a jelen és az örökkévalóság számára mentve. Ennek bizonysága volt az ís hogy 30 hajdani növendék jelent meg az ünnepélyen. Ugy szintén nagyra becsülték egy papözvegynek megjelenését, ki ötven év előtt jelen volt az intézet megnyitásánál és azóta Elber/eldben minden évben rendezett gyűjtésével gyámolította az intézetet. Mult évben arany éremmel lett a kaiserswerthi diakonissza-intézet kitüntetve a berlini egészségtani kiállításon, mi jele annak, hogy, a keresztyén irgalom munkái a tudomány és a közhumanitás szempontjából is elismerésre találnak. A kaiserswerthi diakonissza-intézet és ennek fiókintézetei állnak a Rajnavidéki és vesztfáliai diakonissza-egylet igazgatása alatt és foglalkoznak betegek és szegények ápolásával és tanítással. Vannak tehát ápoló és tanitó nővéreink. Magában Kaiserswerthben működik 98, Németországi 11 fiókintézetében 48 nővér. Jeruzsálem, Smyrna, Alexandria, Flórenc és Beirut 10 fiókintézetében működik 56 diakonissza. A rajnai tartomány 96 munkatéren működik 197 nővér. Westfália 35 munkaterén 94. A többi Poroszország és Németországban el van helyezve 73 diakonissza. Nyolc Németországon kivül eső munkatéren, nevezetesen : Pittsburg Rocherferben diakonissza, kór- és árvaházaknál 1 főnökné, Bukarestben 2 elemi iskolában 8, óvodában 1, nevelőintézetben 5, Constantinápoly kórházában 7, Budapest kór- és diakonisszaanyaintézetben 3, Beirut Johannita kórházában 5 nővér működik. 1884. március 1. a Kaiserswerthhez tartozó és onnan kihelyezett diakonissza nővérek létszáma kitett 673-at, köztük volt rendes diakonissza 494, próbanővér 163, diakonissza tanuló 15, utóbbiak közt IOI tanitó nővér. Mindazáltal nem képes Kaiserswerth a kérelmező intézeteket diakonisszákkal ellátni, annyira szaporodnak a diakonissza-intézetek. A diakonisszák által gondozott kórház. A diakonisszaképző anyaintézetből kikerülő ápoló nővérek közül 35—40 talál foglalkozást magában Kaiserswerthben, a Fliedner — alapította kórházban. Ott naponként átlag 100—120 beteg kerül ápolás alá. 1883-ban ápoltatott 391 férfi 24,397 ápolási napig és 167 nő 14,863 ápolási napig; vagy 39,160 napig ápoltatott 558 egyén. Ezek közt volt evangelikus 457, katholikus 98, dissidens 2, zsidó I. Egy hetede a betegeknek ingyenes volt. Legtöbben a szegények árszabása szerint fizettek, mint felnőttek 40 krt, mint gyermekek 20 krt, módosabb betegek 75 krt napjára. A szegények árszabása alig fedezi a valóságos költségek felét. Meggyógyult 69.50 százteli, gyógyitatlanul bocsáttatott el 4.30 száztoli meghalt 7.70 száztoli, kezelés alatt maradt 18.50 szt. Legfőbb haláleset okozója volt itt is a tüdővész. (Más években a dologkerülő vagy dolog nélküli munkások 300 rühöst juttatnak kezelés alá s ezek mihamarabb lévén elbocsáthatók, nevelik a meggyógyultak száztoliját.) A gyógykezelést dr. Hintze egészségügyi tanácsos, a lelki gondozást Striclcer lelkész vezeti. Tanitónőképezde. Fliedner intézetei közt előkelő helyet foglal, a hatóságilag elismert női tanítóképezde kisdedóvó, nép-, kö-