Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-07-13 / 28. szám

894 ban nevelt, s e mellett világ szerint is kellő műveltség­ben részesített ujabb nemzedék uj arculatot adand ha­zánknak, társadalmunknak. Már hogy a közművelődés terén mi történt s tör­ténik ujabban, annak illustrálására a sok közül felhozunk ez alkalommal is egy érdekes példát, az ország egyik vég­vidékéről. A »Székely Nemzet" irja Sepsiszentgyörgytől: Ez előtt két évtizeddel a vallásfelekezeteknek sze­gényesen dijjazott tanítói és egy harangozó kínlódtak a szük tantermekben, a minden tanszer nélküli szegé­nyes iskolákban, a téli hónapokban, és ezek mellett a volt határőri normális iskola állott fenn két három taní­tóval, most hogy párhuzamot vonjunk a mult és jelen közt, elésoroljuk a városunk területén levő különböző is­kolákat és nevelő intézeteket. 1. Városi kisdedek óvodája. 2. Központi elemi fiúiskola és leányiskola. 3. Központi elemi leányiskola. 4. Eelszegvárosrészi vegyes elemi fiu és leányiskola. 5. Szemerja városrészi elemi fiu és leányiskola. 6. Női ipar tanműhely. 7. Szövő műhely. 8. Iparos-tanulók iskolája. 9. Négy osztályú polgári leányiskola. 10. Öt osztályú polgári fiúiskola, műlakatos tanmű­helylyel. 11. A »Székely-Mikó< < -tanoda« négy gymnásiális és egy előkészítő osztálylyal. Ezen különböző nyilvános tanítói és nevelő intéze­tekben nevelik a I 5 életévig terjedő gyermekeket és serdűlő ifjakat, kiknek szama megközelíti az 1000 et. Egy alig 5000 lelket számláló kis vidéki városban ennyi tanuló ? ! És a nemzet e reményvirágait többnyire palotaszerü épületekben, szép tiszta, tágas, többnyire jól felszerelt tantermekben, 35-40 okleveles nevelő, tanitó és tanár neveli és tanítja vallásfelekezeti és nemzetiség különbség nélkül édes anyanyelvünkön ! TÁRCA. A Mózes öt könyve. Egy felolvasás Kuenen Ábrahám leideni egyetemi tanártól. Holland eredetiből fordítja : Szalay Karoly. Ha felnyitják Önök a bibliát, mindjárt az ó-szö­vetség elején öt iratot találnak, melyeknek mindenike sajátságos idegenszerű cimmel van ellátva, jóllehet vilá­gosan együvé tartoznak, mivel ezenfelül egy közös ne­vük is van : a Mózes könyvei. S valóban ez öt irat együtt képez egy teljes egészet s a zsidók által épen tartal­manal fogva Thordnnk t. i. utasítás vagy törvénynek neveztetett. Az idegen bár jól ismert Genesis, Exodus stb. címek az ó-szövetség görög s latin fordításaiból vannak átvéve. Azonban kik e neveket kigondolták vagy használták, szintén nem felejték el, hogy ez öt könyv egy­mással a legszorosabban összefügg. Azért nevezték ők is ezeket egy szóval Pentateuchnak, egy öt részre osz­tott könyvnek. Első látszatra »a Mózes öt könyve« kevéssé látszik alkalmasnak arra, hogy egy felolvasásban tárgyaltassék. S legkevésbé sem fogok csodálkozni azon, ha Önök at­tól tartanak, hogy ezen est egy talán fontos, de ép oly kevéssé mulattató sőt meglehetős száraz fejtegetésnek lesz szentelve. Nekünk meg kell ismerkednünk e könyvek tartalmával s nem csupán a mulattató elbeszélésekkel, melyek ezekben Mózesről s a patriarchákról foglaltatnak, hanem a törvényekkel is, melyek a négy utolsó könyv­ben oly nagy tért foglalnak el. Továbbá annak is utána kell járnunk, hogy ki által és mikor Írattattak e köny­vek ; mert bár mindenik a Mózesének mondatik, mind­azáltal mint a mi Önök előtt nem ismeretlen, e könyvek nem ő tőit eredtek, csak jóval később tulajdoníttattak ő neki. Végre azon kérdésre is feleletet kívánnak Önök tőlem, hogy vájjon minden valósággal ugy történt-e, mint a hogy azt nekünk ezen iratok elbeszélik. Hogyan fogok megfelelni mind e követelményeknek a nélkül, hogy Önöket mindenféle különösségekkel untatnám, vagy az ellentétes véleményekkel fárasztanám, melyek felett Önök elvégre is nehezen ítélhetnének már csak azért is, mivel e tekintetben egyetlen szöveggel sem rendelkezünk hogy összehasonlítsuk vagy értelmezzük ? Senkisem érzi jobban uraim az ezzel járó nehézsé­ségeket mint épen én magam ! S mégis bátor valék ép e tárgyat választani. A mikor aztán hinnem kell azt a lehetőséget, hogy ama nehézségek vagy legyőzhetők, vagy kikerülhetők. S ez valóban igy is van. Azonban hitem egy önöket illető föltételen nyugszik. Ez az, hogy szí­vesek lesznek megajándékozni bizalmukkal. Én bár mind azt lehetőleg megvilágítani igyekszem, min érveim nyug­szanak, mindazáltal gondolnom sem lehet arra, hogy mindazt mit mondani fogok önök előtt be is bizonyítsam. Igy tehát elfogjak hinni Önök nekem, hogy elegendő érveim vannak úgy s nem másként Ítélni, ha csupán csak eredményeit fogom is önök elé tárni azon komoly, alapos, tudományos kutatásoknak, melyeket az önök bi­zalmát méltán megérdemlő férfiak végeztek. Ha feltehe­tem, hogy hajlandók önök helybenhagyni egy enemű kísérletet, ugy szabadságot veszek egyszerűen elbeszélni önöknek a Mózes öt könyve előállásának történetét s az­tán kimutatom, hogy minő értéket tulajdonit nekik a tör­ténelem. Ha aztán elbeszélésem s erre épített méltatásom száraz vagy unalmas leend, ennek oka én bennem rejlik. Önök tudják, hogy a történet sokszor olyan, mint egy regény. Ez egyszer talán önök előtt is mulattató leend az s később talán arra is fog szolgálni, hogy felújítsa önök hajlandóságát a régi, jól ismert bibliai elbeszélések iránt, melyektől az utóbbi időkben elidegenedtek, talán mert nem ismerék teljesen, hogy mit birnak ezekben. E mellett kötelességemnek ismerem azt is, hogy előadásom két főrészéhez egy rövid bevezetéssel is szol­gáljak. Önök megengedik nekem ha itt is a kutatások­nak csak eredményeit közlöm s magokat a kutatásokat mellőzni fogom. A mi engemet illet : semmiesetre sem fogok visszaélni önök bizalmával. Most tehát megkísérlek fogalmat nyújtani önöknek azon kísérletekről, melyeket mai napig véghez vittek a végből, hogy a »Mózes köny­veinek" összefüggésére nézve bizonyosságot érjenek el. Igy könnyű leend önöknek ezen hosszantartó munkák eredményeit méltányosan megítélni s a hagyományos nézetektől való eltérésüket megérteni. I. Zsidók és keresztyének évszázadokon át nemcsak Izráel törvényadójának, hanem a nevéről nevezett könyvek Írójának is tárták Mózest, mely könyveket a következők­ben egyszer-másszor a szokásos »lJ entateuch« névvel fogok nevezni. Már az ó-testamentum legrégibb keletű iratai­ban találkozunk ezen felfogással. 1 Az ős keresztyének 1 P. o. 2. Krón. XXV: 4; XXXIV: 14 ; XXXV. 12.

Next

/
Thumbnails
Contents