Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1884-05-25 / 21. szám
G678 PROTESTÁNS Azután paruláztak és a mai napig nem történt semmi, i se a sajtó utján se más uton, a brassóiak küzdelmét se a ^Nemzet* se a »Pesti Napló« szóra se méltatta, az öszszes hazai lapok közül egyedül a , Budapesti Hirlap" és a »Prot. egyh. és isk. lap« fejtett ki elismerésre méltó buzgóságot, a többiek egy krajcárt sem gyűjtöttek. Persze e?t a kérdést korteskedésre nem lehetett felhasználni, úgy mint a kis üstöt. Arany, Petőfi, Sz. István, szabadságszobra, a bukovinai csángók és még a Ringtheater is csaknem óriási módon részesültek a sajtó segélygyüjtő pártfogásában, csak az élők, csak az itthonlevő erdélyi csángók nem. Pedig talán sokkal észszerűbb, annak, mivel birunk megtartásán fáradozni, mint a meglevőn át vágyaink távolába nézni. Az elmondottakból kívánom immár levezetni az iránt való szerény véleményemet, minő uton segíthetne a magyar sajtó és közönség az erdélyi magyar evange likusoknak, kikhez a hétfalusi csángók is egytől egyig tartoznak, elnyomott helyzetén. Mint a brassói, úgy a többi magyar ev. egyház is mind szegény, mert a többiek is mind ugy a szászok gyámsága, a hétfalusi ekklézsiák a brassói szász ekklézsia zsarnoksága alatt voltak, mint a brassói magyar ekklézsia még most is. A koldusbot pedig tompa fegyver 1 Az életben keveset adnak a szegény emberre, ugy a magyar ekklézsiák is legfeljebb szánalom tárgyai a gazdag szász ekklézsiák szemében. És ez a szegénység a legnagyobb akadalya felvirágozásuknak. Vegyük el tőlük a koldusbotot, s kardot adtunk a kezökbe. Ezt pedig a sajtó s a közönség teheti meg. Nem kell oda sok, még 20,000 frt sem kell, mint a bukovinai csángóknak es még is nem 3000, hanem 20,000 lelket fogunk megmenteni a magyar nemzetiségnek. Ne értekezzenek és ne parolázzanak sokat az irok és művészek az 1881 december 21-dikihez hasonló luxus-összejöveteleken, hanem alakítsanak br. Prónyai Dezső egyetemes ev. egyházi felügyelővel élőkön egy erdélyi csángó bizottságot, tegyék magukat érintkezésbe az erdélyi magyar ev. papokkal és azok informatioi után működjenek oda, hogy az összes erdélyi magyar ev. ekklezsiák legégetőbb szükségleteinek fedezésére a pénzalap összegyűjtessék. Felolvasások, irodalmi estélyek altal stb., könnyen elérhetik ezt. Az erdélyi magyar ev. ekklézsiák intelligenciájának szaporítását, tekintélyének emelését, befolyásának erősítését s felszabadításának befejezését illető tervek a siker reményével egyedül egy ily pénzalapra építhetők; enélkiil hiaba csatolják őket akármiféle magyar superintendentiához : most a szászok zsarnoksága, akkor a magyar esperesség szellemi s anyagi terhei fojtandják meg. A sajtó pedig tegye népszerűvé ez ügyet, lelkesitse a közönséget, s a közönség bizonyára szívesen hoz áldozatot, ha nem is sokat, de legalább sokan. Az egyes lelkes papok ekklezsiájokban, az esperesek megyéikban, szolgabirák járásukban, a tanárok az iskolában, a műkedvelők előadásaik által sokat lendíthetnek az ügyön. Mutassák hát meg, különösen az a még nem adakozott 569 ev. ekklézsia, hogy adományát mind eddig csak azért nem küldte be, mert »gute Dinge brauchen Zeit4 . Segítsék egyelőre a brassói magyarokat. Hanem akkor azután a brassói magyar ekklézsia lelkészétől tiszteletes Moór Gyula úrtól is elvárjuk, hogy az adományok kimutatásán kivül, azt is közzé teszi a lapokban, mennyire haladt elszakadásuk ügye, mert erről a ,Kérő szózat* óta egy szót sem olvastunk. Elvégeztem mondanivalómat s ajánlom azt a hivatottak becses figyelmébe. A hazai magyarság egy keleti ÉS ISKOLAI LAP. G42 végvárának a feladásáról vagy megerősítéséről van szó. Negyvennyolcban ott tört be a muszka. Erősítsük véreinket, most annak az ideje. Akármit mondjon az ellenzék, a nemzetiség erősítésére Tiszáénál alkalmasabb kormány nem volt s nem lesz soha. Ne feledjük tehát : »Most mig érzed erődet, | Használd fel a perceket — Ki tudja mi vár, — | Az idő eljár*. Tyrtaeus. Az erdélyi magyar evangélikusok tiltakozása. in. A hosszufalusi ág. h. evang. egyháztanács f. évi május hó 4-én egyhangúlag a következő határozatot hozta a kiskapusi ügyben : Ha a felsőség alantos közegeitől mindenekben megkívánja a törvényszerű eljárást, ép oly kívánatos, hogy e tekintetben maga is járjon elől jó példával; s aztán minthogy a selyki consistoriumnak a kiskapusi papválasztás alkalmával elkövetett eljárása nem csak hogy törvénytelen, hanem az összes ág. hit. evang. magyar egyházai: érdekeit is mélyen sérti: a magyar evang. egyházak érdekében presbyteriumunk is készséggel járul a brassói magyar evang. egyháztanács tiltakozásához és ezen hozzájárulását jegyzőkönyvi kivonatban nevezett egyháztanácsnak megküldeni határozza. Kelt Hosszufaluban, 1884. május 4-én. Az ág. hit. evang. presbyterium. — Másznyik Gyula, elnök. — Beák Sándor, jegyző. IV. A zsombori ág. hit. evang. egyháztanács f. évi május 4-én egyhangúlag a következő határozatot hozta a kiskapusi ügyben: A brassói ág. h. ev. magyar egyház tiltakozásához ez egyházközség presbyteriuma is hozzájárul, mivel az oly eljárás, melyszerint végzett papok theologiát nem látott egyének mellett és kedvéért a candidátióból kizáratnak törvény ellenes, ugy az illető egyházakra, valamint az illető pályázókra nézve lealázó. Kelt Zsombor, 1884. május 4-én. — Eöry Jutván, elnök. — Lukács János, jegyző. — Mátyás András, curator. Válasz a ,,Pápai dolgok"-ra. E lapok mult héten megjelent 20-ik számában Seregély Dezső ur, »Pápai dolgok. Ajánlva a dunántúli e. h. k. b. figyelmébe4 cim alatt megjelent felszólalásában, egy egészen az ő személyét illető magán ügyet hozott az olvasó közönség elé, a melyre nézve, az ügy helyes megítélése szempontjából, kötelességemnek ismerem a kellő felvilágosítást a következőkben megadni. A pápai ref. főiskola által kezeltetik a Szalay József-féle alapítvány, melynek kamatainak 105 frtot tevő felerésze, a pápai ref. főiskolában tanult oly pap- vagy tanárjelöltek segélyezésére fordítandó, a kik tanulmányaikat külföldi egyetemen folytatják. Az 1884. évi 105 frtot tevő kamat élvezésére két egyénnek van jogos igénye: Csizmadia Lajos urnák, a ki az edinburgi egyetemen tanul és Seregély Dezső urnák, a ki a lipcsei egyetemen folytatja tanulmányait. A tanári kar, tekintettel Csizmadia Lajos jobb bizonyítványaira, mint volt főiskolai seniornak az iskola iránt szerzett érdemeire s teljesen vagyontalan helyzetére, az 1884. évi ösztöndijat Csizmadia Lajosnak akarta Ítélni: de az én felszólalásomra s különösen azon felhozott indokomra, hogy az 1883. évi ösztöndíj illetményt Csizmadia Lajos 42