Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1884-05-25 / 21. szám
663 670 Kis-lcülcülló'megye Verse igy szól : Román, magyar, német néppel találkozol, Hogyha Kisküküllő megyében utazol. Már csak én azt mondom, hogy nekünk nincs okunk az oláhokat románoknak mondani még hizelgésből sem. Oláh nép az, a milyennel Kisküküllőmegyében találkozol. Nagy-Küküllömegye. Kezdő 3 sora felesleges. Brassómegye. Zernyest falu, mellette Tökölyi Imre a császári seregen 1690-ben nevezetes győzelmet nyert. Itt már nem német, sem osztrák, de császári sereg van emlitve. Pedig osztrák hadsereg volt az ! Versében értelemzavaró sajtó hiba áll. Itt a székely Brassó gazdag népes város helyet kell Itt a székhely Brassó, gazdag népes város. Fogarasmegye. E megyéhez iratik Földvár, holott a térképen Brassóban látható. (Mindenesetre a pataki irod. társulat csak nevelte volna saját érdekét, ha egy térképet is állithatott volna elő e népiskolai földrajzához. Egyébiránt a mi késik, nem múlik. Baj az, mikor a szövegben jelentékenynek van feltüntetve valamely hely, s nincsen a térképen s megfordítva.) Szebenmegye. Innen egy szoros ut olah földre visz át 1 Lám ! hogy mégis csak igazam van nekem, az oláh szó használandó, sohasem román kitétel. Hunyadmegye. Vajda-IIunyadról most is az áll, a mi a régi könyvben, hogy t. i. Vajdahunyad, a Hunyadiak régi várával, melynek tornyai és hidja még most is állanak s az egésznek megújítása és kiépítése munkába van véve. Hiszen már régen megujittatott az! Ilunyadvármegyében találod Ilunyadot, Hol a nagy Hunyadi gyakran járt, mulatott, Dévát és az égbenyúló Retyezátot, Vaskaput, mely törökvértől többször ázott. Az utolsó sor történethivebben lenne igy kijavítva : Vaskaput, mely vértől igen sokszor ázott. Nemcsak török, de hej ! sok jó magyarvér is áztatta azt ! VI. Fiumemegye. Magyarország és alkotmánya. Ez mindössze 24 sorban tart. Király, országgyűlés, miniszterekről emlékezik. I. Tótország vagy Szlavónia. (3 megyével). II. Horvátország. (5 megyével.) III. Dalmácia- vagy Dalmátország. (4 várossal képviselve.) II. rész. Európa és a többi földrész. III. rész. Mértani földrajz és egy kis csillagászat. A 2-ik és 3-ik rész pótlékul vehető a világ-és földismerethez. Szükséges pótlék, majd felét teszi a kézikönyvnek. Bővebb ismertetését nem folytatom. A magyar állam népei nyelvi- és vallási tekintetben cimű cikkhez azonban egy pár szót okvetlen kell szólanom. Ugyanis az van mondva : vallásra nézve 1. 2. 3. stb. 8-or nazarénusok s más vallásúak, közel 4—5 ezeren. Hát ugyan micsoda értelmét adja a tudomány e szónak: nazarénus? azt hogy: názáreti, názáretből való. No kérem szívesen a Jézusra vonatkozólag tudjuk, hogy ő názáreti volt, tehát tudománya is názáreti tudomány illetve názáretből valónak tudománya. Ennek pedig a ker. felekezetek a követői, több-kevesebb eltéréssel; igy tehát jogosan a keresztyének a nazarénusok. A magát nazarénusnak nevező csoport, fajzat, nem tudja, mit beszél, a midőn azt állítja, hogy ő nazarénus. Inkább nevezhetné bárminek magát, mint ennek. Tudományos férfiak (Garzó K. Tóth K.) kimutatták, hogy ők bizony csúfolkodó, önhit, végeredményében retrográd irányú emberek. Tehát világos tévedés volt őket felekezet gyanánt szerepeltetni még e tankönyvben is. Alkalmasín': anabaptisták ők, meg jó részben minden teher, elöljárók, testületek tisztelete és kötelesség alól szabadulni óhajtó nihil ek. Tantételeik igen sajátságosak, (ha ugyan lehet szó erről náluk) főjellemök a titkolódzás. Altalaban kimondható, hogy minél jobban nyomja az állam terhe az egyes polgárokat, ránehezül azoknak utolsó keresményére is, s szivattyuztatik az adó rettenetes apparátusával (hozzávéve most 10—15 milliós országházat is): annálinkább fog nevekedni számuk, kik semmi meggyőző, helyes érvre nem hallgatnak (mert hiszen őket a szentlélek megvilágosította, mi még setétben bujdosunk), maguk részére reserválják az idvességet (e tekintetben a r. lcath. egyházzal egyezni látszanak). Minden felekezetet állatnak tartanak, (itt a sémitákkal egy követ fúnak.) (Lásd Révész Imre. Figyelmező 1871. 479. lap.) Bizony a nyomorúságos kor szülte és szüli őket! Rácz János. BELFÖLD. Jelentés a budapesti magyar vasárnapi iskolákról. Mindeneket megtehetek az által, a ki engem erőssé tesz, a Krisztus által. Abból a lángoló hitből, mely Pál apostolnak e szavaiban nyilvánul, nyertünk mi is egy részt Istenünktől, midőn az 1882 — 83. tanév elején az evang. hirdetését a vasárnapi iskolákban elkezdettük folytatni. Folytatni, mert hiszen a vasárnapi iskoláknak, mint szervezett intézménynek is több mint 100 éves története van. A 100 éves dicsőséges történelem lapjai pedig fennséges feleleteket adnak a vasárnapi iskolák megalapítójának a felhívására: Engedjétek hozzám jönni a kis gyermekeket, mert ilyeneké a mennyeknek országa. A feleletek elmondják, hogyan terjedtek el a vasárnapi iskolák a protestánsok között minden télé, hogyan szaporodott a tanitvanyolc szama milliókra, férfiak és nők hogyan buzgólkodtak szólani a kis gyermekeknek arról a Jézusról, a ki olyan nagy próféta vala szóban és tettekben isten és emberek előtt hatalmas. Az a körülmény pedig, hogy az első felhívás attól eredt, a ki bár test szerént Izrael leányától származott, csak azon egy szavával is kimagaslanék minden nemzetek és emberek közül: „Mindenek nekem adattak az én atyámtól és senki nem ismeri a fiút, hanem csak az Atya és senki nem ismeri az atyát, hanem csak a fiu s a kinek azt a fiu megakarja jelenteni4 , ez a körülmény teljes kezességet nyújtott nekünk arról, hogy bár a vasárnapi iskolák először külföldön alakultak, nem idegen növényt plántálunk, midőn a hazánkban történt kezdeményezések után azok ügyét felkaroljuk. Mi nem ez vagy amaz nemzetnek, nem is a magunk tudományát tanítottuk, hanem hirdettük az Isten igéjét, amelyben a szegény és a szenvedő édes vigasztalást, a kétkedő megelevenitő, üdvözítő erőt, a bűneitől hányatott lélek megtalálhatja az Isten ama kegyelmét, mely hatalmával kiemel a vétkek tengeréből s oda visz az istenember keresztje alá, hogy ott a léleknek szennye elmosatassék az úr Jézus kiömlő vére által s az addig lebilincselt, nyomorult ember nyerjen világosságnak szent lelkét, mely által a