Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-05-04 / 18. szám

578 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. _ 392 Egyházmegyei gyűlésünk a testvéries üdvözletet jegyzőkönyvileg megörökíttetni határozta, s elnökeit megbízta hogy a testvér nagybányai egyházmegyei gyűlésnek viszont üdvözletünket, s azon szives óhajunkat haladéktalanul juttassák tudomására, miszerint egyházmegyénk velük mindenkor testvéries érzelemmel és akarattal kíván közös egyházi érdekeink előmozdításában, jogaink védelmében munkálni, s óhajtja, hogy jeles uj gondnoka, s hason jelességü esperese bölcs vezérlete alatt érhessenek boldog éveket, s legyen virulása teljes és állandó. Ezután a domesztikából nyerendő segélyért beter -jesztett kérvények vétettek tárgyalás alá. Szamos lelkész és egyház adta be kérvényét, melynek tárgyalásánál egyházmegyei tanácsunk arra a meggj őződésre jutott, hogy a folyamodók közül többen egészen tájékozatlanok voltak, s azon tévhitben éltek, hogy ama közös pénztárból már az év folytan milliókra menő összeg fog segélyképen kiosztatni, mert némely egyházak és lelkészek oly tetemes mennyiségű segélyt kértek, egy egyház különösen 1500 forintot, hogy a rendelkezés alatt álló 50 ezer forintnak csaknem felét ami szatmári egyházmegyénk segélykérői teljesen igénybe vennék'. Az észlelt hiányok kijavítása után mindenik kellően felszerelt kérvényt közgyűlésünk ajánlólag határozta az egyházkerületre felterjeszteni. Ezután olvastatott Pótor Dániel számos újlaki lelkész panaszlevele, melyben panaszolja, hogy a használatában levő földek bizonytalan mesgyéje máig sincs kiigazítva, bár azért már két ízben folyamodott az egyházmegyéhez, s az az 1881. év márc. havaban tartott gyűlése 23. szám, és az 1882. év ápr. havában tartott gyűlése 71. sz. hatarozata szerint a mesgyék kiigazítását elrendelte ; most az idézett határozatok végrehajtását sürgősen kérte, azon kijelentéssel, hogy ellenkező esetben kénytelen lesz ezen ügyet egyházi felsőbb hatósága fegyelmi eljárása elé terjeszteni. E panaszos kérvény kap csában 6 szamos-ujlaki előljáró és egyháztag irásilag bizonyította, hogy a község határán a tagositas megtörténtekor a belhivatalnokok földilletménye a mint kimutatva, kijelölve volt, azon mesgye a jelenkorig háborítatlanul ugyanott van, soha nem változott, s a belhivatalnokok földjeiket mindig aszerint használták, és ők a mesgyét meghaborittatni egyatalaban nem akarják. Az egyházmegyei gyűlés folyamodó kérvényének záradékat mély megütközéssel fogadta, annyival inkább mivel kérvényében önmaga elismerte, hogy a fennforgó ügyben az egyházmegye már két ízben kellően határozott s hogy azon határozat végre hajtva nem lett, annak oka az, mert a szakértő költségét folyamodó előlegesen nem teljesítette, az egyház pedig minthogy a határarányositás altal kijelelt mesgyék haboritlan volta felől biztos tudomással birt, s azt beadott bizonylataban is állította, teljesíteni határozottan megtagadta. Ugyanazért folyamodót utasította, hogy ha a mesgyéket kiígazittatni akarja, azt az egyházmegye által idézett 7 í. számú határozatban felkért szakértőt keresse meg, a szükséges költségeket részére kézbesítse. A fenyegető záradékért pedig megróvta, s az egyházmegyei hatóság iránti tiszteletre komolyan intette. Pótor Dánielnek volt még több rendbeli kérvénye is, a mit különben már meg is szoktunk tőle, mert ő nélküle, illetve ügyének tárgyalása nélkül egyházmegyei gyűlés ritkán szokott történni. Némely ember vérében, természetében van az, hogy ha semmi baja nincs is, keressen magának olyat, a mivel az egyházmegyét is foglalkoztassa ; s az ilyenek szülik aztán azt, hogy a gyűlések sokszor több időt vesznek igénybe; pedig annál kellemesebb szórakozást is tálalhatnának az illetők. Voltak még számos letárgyalt ügyek, de a melyek helyi érdeküek levén : azoknak közlésével nem fárasztom az olvasóközönség figyelmét, s gyűlési tudositásomat azon óhajtással zárom be : hogy egyházmegyénk kormányzó elnökeit, kik a közelebbi alkalommal is oly fáradhatlan buzgalommal, példás kitartással, erélylyel és bölcs tapintattal vezették tanácskozásainkat, a gondviselés tartsa meg és éltesse sokáig l Kalós Péter. A tiszántúli ref. egyházkerület tavaszi közgyűlése. Egyházkerületi közgyűlésünk april hó 26 ik napján vette kezdetét, ezt megelőzőleg ápril 21—23. napjain az egyházkerületi népiskolai tanügyibizottság ülésezett, 24. és 25-én pedig a lelkészképességi vizsgák tartattak meg. A tanügyi bizottság gyűléseinek főtárgya a vezér-és tankönyvekre hirdetett pályazatra beadott műveknek megbirálása és elfogadása vala, nyertesek lőnek : Kovács Lajos tanitóképezdei tanár 1) vallástanitási vezérkönyvvel az I —IV. osztályok számára, 2) szintén vallástani kézikönyvvel a III. IV. osztály számára és 3) mennyiségtani vezérkönyvvel. Szentbe Józsefnek természetrajzi vezérkönyve, Belce Antalnak pedig énektanitási vezérkönyve jutalmaztatott meg. A második lelkészképességi vizsgára 25, az elsőre 30 lelkészjelölt állott elő. Mindannyian vizsgára bocsáttatván, az elsővizsgások közül Fiók Károly, Ferenczi Gyula, Kozma Zsigmond, Sulyok István és Keck Zsigmond ; a második vizsgások közül pedig Sántha Béla, Dicsőfi József, Szabó Mihály, Bertalan Gábor és Csik Albert nyertek általános kitűnő osztályzatot. Az Írásbeli vizsga a következőkből állott: a) a második vizsgát tevők irtak egyházi beszédet 1 Korinth 2, 2. felett, elő és utóimával; továbbá egy káté- és egyr

gyakorlati bibliamagyarázatot ; b) az első vizsgát tevők zárt teremben készítettek egyházi beszédet Máté 12, 35. felett, továbbá egy értekezést ezen tételről : Az unitárius egyháznak melyek azon főbb hitczikkelyei, melyek az ev. reform, egyháztól lényegesen megkülönböztetik ? A vizsgálatot vezető bizottságok megelégedésüket és dicséretüket fejezték ki az ifjú lelkészjelölteknek a vizsgálat folyama alatt altalaban tanúsított szép készültsége és szorgalma felett. Ápril 27-én vasárnap délelőtt 9 órakor Zivingli születésének 400-dos évfordu'ójára ünnepélyes istenitisztelet tartatott a főiskolai imateremben, az egyházkerületi gyűlés tagjai, a főiskolai tanarok és tanulók s a városi közönség néhány érdeklődő tagjanak jelenlétében. A gyülekezet és énekkar szép énekei után Csiky Lajos theologiai tanár lépett szószékre s az ünnepély céljahoz alkalmazott jól kidolgozott és sikerült egyházi beszédet mondott, mely az egyházkerületi gyűlés határozata folytan nemsokára ki is lesz nyomtatva. Epen ezért legyen elég most csak annyit említenem fel e derék alkalmi beszédről, hogy kettős vezérigén alapult: t

Ti világnak minden lakói és földnek lakosi, meglátjátok, mikor a kegyelem zászlómat felemelem, és mikor az én kürtömet megfuvall om, meghalljátok" (Ézsaiás 18, 3.) és „ne féljetek azoktól, kik a testet ölik meg, a lelket pedig nem ölhetik meg1

. (Maté IO, 28.) Maga az egyházkerületi közgyűlés, mint már emlitém, április 26 ikán vette kezdetét s tartott a tárgyak fontossága és nagyszáma miatt egészen május 2-ikig. Vasárnap nem volt ülés, egyéb napok délutánjain pedig vagy bizottságok működtek, vagy zárt conferentiák tartattak. Az ülések, különösen az első pár napon, igen