Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-04-27 / 17. szám

278 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. _ 392 * Szerkesztői mondanivalók. Az u. e. m.-bó'l, nem közölhető, mert csupa személyeskedés. — K. h. a S. L. sz.-hez. Szíveskedjék nyilatkozni, becses nevét alá­irhatjuk-e ? Ha igen, jövő számunkban, kívánatára közzé­tesszük. Hogy az illető cikk A.-B.-ban is nagy helyes­lésre talál, eleve gondoltuk. NECROLOG.1 M. hó 18-án temettük el a mezőföldi egyházme­gyébe helyezett igari ref. egyh ízközségnek 33 éven át volt iskolatanitóját Vámos Jánost. Született 6 Szilas-Balháson. Iskoláit a pápai főiskolában — hol bölcsésze­tet és jogtant is hallgatott — végezvén, először a jogi pályára lépett, erről azonban egypár évi gyakorlat után letért és mintegy engedve hivatásának, az iskolatanitói pá'yát választotta. Ezen azután, leszámítva azon pár évet, midőn hazánk függetlenségéért ő is, mint önkény­tes, fegyvert fogott, 40 éven keresztül, mint a legügye­sebb tanítók egyike, hiven működött. Dicsérve lőn iskolája több i/.ben, sőt a fatenyésztés körül kifejtett szorgalmaért a m. k. földm. ügyi minisz­térium is dicsérő oklevéllel tisztelte meg. Kitűnő értel­misége, olvasottsága, tani'ásbeli ügyessége s példaszeiü erkölcsös magaviselete mellett is, 9 tagból álló családjá­val 3—4 száz frt évibért adó egyházban töltötte, s vé­gezte be életét. Igaz, hogy a tisztelet adóját szépen lefi­zettük a derék néptanító iránt az ő halálakor s lehet, hogy háládatos tanítványi, a tisztelet maradandóságát az emberi sziveknél jobban jelző emlékkövet is fognak sirja fölé tenni, de hát, a mint egyik nagy írónk mondá, a másik halála esetén: „kipótolja-e e darab kő azt a ke­nyeret, melyet életében megtagadtak tőle?* Hányan lehetnek pedig széles magyar hazánkban a lelket és testet egyaránt ölő tanitói pályán, kik ily *) Tér szűke miatt késett. Szerte. jutalmazatlanul élnek és halnak el 1 Kiknek tehát a nem­zet és egyház örökre adósuk marad ! Meghozta törvény­hozásunk a népiskolai törvényeket, de azoknak, kik e törvényeknek életet, sikert adni legelsők és legelsőbben volnának hivatva, azoknak: meghozta éri bérük 300 frtnyi minimumát. A többi azután a kiskorúság látköré­ben mozgó legtöbb gyülekezetnek a dolga, hogy az a 300 frt a minimum is legyen. A most alapuló országos egyházi domesztika volna hivatva egyrészről arra is, hogy a népnevelésnek e leg­első akadályán, az isk. tanítók szegénységén segítsen. Félni lehet azonban, hogy ők lesznek a segélyezésben a legutolsók. Im, most olvassuk, hogy egy külhoni népes és nem kevesebb mint 25 ezer lélekből állónak mondott gyülekezet, első intrádára, 15 ezer forintocskát kér a közalapból, abból a közalapból, melyet összefilléreznek oly belhoni egyházak is, melyeknek, mint erőtelen s adós­sag terhe alatt nyögő kis egyházaknak, magoknak is segélyre volna szükségök, és olyan kis egyházak, melyek papjokat és isk. tanítóikat olyan koronával tisztelnek meg, melyet akár martyr koronának nevezhetnénk. Szépen hangzik ugyan, mert hiszen idegen né­pek közt élő véreink érdekében történik, szépen hang­zik ama felhívó szó: hülmUsió! Mint egykor ez: „Ten­gerre magyar !« De legalább kifelé irányuló lelkesedé­sünkben a lábunk alatt levő földről se feledkeznénk meg! S meglátnánk s érezni tudnánk azon sebeket is, melyek egyházi életünk testén legközelebbről sajognak. Ugy látszik hát, hogy csak a távol jövő homályá­ban mutatja magát a reménynek ama gyengén rezgő csillaga, mely szerint jövend olyan kor, melynek felvilá­gosultabb gyermekei nemcsak a jövő életre fogják ha­lasztani a néptanító épen oly nehéz, mint hasznos mun­kájának bérét. Vajha addig sok becsületes szív, sok jó akarat meg ne törnék az anyagi gondok súlya alatt 1 Kovács János, igari lelkész. Pályázat. Steltzer JDániel-féle ösztönciljal^ra,­A győri ágost. hitv. ev. gyülekezet a kezelése alatt lévő Steltzer Dániel alapítványból 40 — 100 írtig terjedő ösztöndíjakra az. i883 /4 -dik tanévre pályázatot hirdet, Folyamodhatnak: ágost. hitv. ev. árva, szegény győri, jómagaviseletü és szorgalmas tanulók, különösen a Steltzer- vagy Ráth-családhoz tartozók, bárhol tanuljanak. A jelen tanév első feléről szóló tanodai, ugy a sze­génységet, árvaságot vagy rokonságot tanúsító bizonyítványokkal felszerelt folyamodványok f. é. május 31-ig alul­írotthoz intézendők. Győr, 1884. ápril 20. Dr. Beliczay Elek, a győri ágost. hitv. ev. isk. bíz. elnöke. Pályázat. A tiszáninneni ev. ref. egyházkerület, felsőborsodi egyházmegyéjéhez tartozó hegymegi egyház lelkészi hivatalára pályázat hirdettetik. A lelkészi javadalom 600 frtot tesz földrét jövedelmében, terményekben és szolgálmányokban. Az egy­ház 4-ik osztályba tartozik. A pályázni kívánók, kérvényeiket felszerelve, f. évi május hó 18-ik napjáig adják be nt. Debreczeny Gábor felsőborsodi espereshez, ki lakik Felső-Nyárádon, hol posta állomás van. Miskolc, 1884. ápril 19 én. Kun Bertalan, püspök. Pályázat a hegyközszentmiklósi ref. lelkészi állomásra. Evi javadalom körülbelől 600 frt értékű. A kellőleg felszerelt pályá­zati kérvények f. évi május 10-ig Szőke János espereshez Er.Mihályfalvára küldendők. Debrecen, 1884. ápr. 19. Révész Balint, püspök. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: 3Dr. Ballagá 2±ALóit DEUTSCH M.-féle művészeti intézet Budapesten.

Next

/
Thumbnails
Contents